Kép-tér Blog

"Én a várossal akarom Önt megismertetni..."

A belváros legszebb modern bérpalotája- Petőfi Sándor és Párizsi utca sarok

2011. május 07. 01:07 - Varázsceruza



Nagy kedvencemtől, a Párizsi udvartól csak pár lépés a Gerlóczy Gedeon által tervezett, 1941-43-ban felépült bérház, amely kakukktojásnak tűnik a Petőfi Sándor utca leginkább eklektikus házai közt. 





Gerlóczy többgenerációs orvoscsalád sarjaként, Münchenben tanult építésznek, majd hazatérése után professzora mellett kezdett el dolgozni. Vidéki munkák és neobarokk villák következtek, mígnem 1931-ben megrajzolta a Napraforgó utcai telepen felépült Bauhaus villácskát, amely az első modern épülete. Ezt olyanok követték, mint a MÁV Kórház, az Országos Traumatológiai Intézet, a Nemzeti sportcsarnok, a Madách Kamaraszínház és a SOTE elméleti tömbje a Nagyvárad téren. Ezért a Madách téri tervért, amely nem valósult meg, határozottan kár.
A  ház ma is jól tartja magát. Különlegessé az átjáró teszi, amin keresztül az egykori Taverna, most Mercure hotelbe lehet átjutni és közvetve a Váczi utcára. Igaz, hogy eddig ahányszor ott jártam, sosem ütköztem nagy tömegekbe. Kicsit olyan ez is, mint a Párizsi udvar, jó, hogy van, de annyira nem jár arra senki, csak az ott lakók, hogy mindig aggódva figyelem ottjártamkor, megvan-e még egyáltalán, vagy érdeklődés hiányában bezárták. Az átjáró a stadiongörbe és kör alakú, a modernista építészet által előszeretettel használt üvegbeton kupolácskákon át kap természetes fényt, amik nagyon jól mutatnak. Ezeket, a lépcsőházi bejárati ajtókkal és egyéb portálokkal egyetemben a Haas és Somogyi Rt szállította, amely üzletportálokban volt nagymester, de a meg kell említeni Jungfer Gyula cégét is, valamint Metky Ödönt, aki a Petőfi Sándor utcai lépcsőház szorgos kezű nőket ábrázoló domborművét készítette. 


Kár, hogy a passzázsban lévő üzletek a belvárosban és a környéken lévőkkel együtt meghaltak, milyen jó is lenne, ha egy olyan üzlet, mint pl. az öv-csat-gombos, még értelmet kapna. Mai ésszel felfoghatatlan, hogy hogy tudott megélni valaki gombáthúzásból. Pedig megvan még a kirakat, amelyben több négyzetméteren gombok vannak megsárgult vásznakra varrva, körmintában. Nem tudom, sírjak-e vagy nevessek, amikor ránézek, mert az jut eszembe, hogy milyen kár az egykor pezsgő élettel bíró környékért, ahol régen szinte naponta megfordultam az egyetem miatt, és a házzal szemben lévő postára jártam telefonálni, a nyilvános fülkékbe, ahol gyakran sorba is kellett állni. Mellette volt egy Azúr a sarkon, a Deák tér fele pedig a Rózsavölgyi Zeneműbolt, ami 1850 óta tartja magát. 




A szűk utca jobb térkihasználása végett a hatodik-hetedik emeleti részt a többihez és egymáshoz képest is  hátrébb húzta a tervező. A google térképén lecsekkoltam és igazán menő, hosszúkás tetőteraszok alakultak  ki ezáltal, így az ötker közepén, a város felett. 


A Párizsi utcai homlokzatot pedig, ahol teraszok futnak végig, ravaszul megbolondította egy S betűvel, amitől minden egyből olyan más lesz. 




Vitathatatlan építészeti érdemei mellett egyébként Gerlóczyt akként is muszáj megemlíteni, mint Csontváry hagyatékának megőrzője és a zseni felismerője, mert 1919-ben, miközben építész-irodát keresett magának a Bartók Béla út 36-38-ban, belebotlott az örökösök által fillérekért árult képekbe, majd egy árverésen, az orvos nagypapától megörökölt, angliai továbbképzésére szánt pénzéből gyorsan fel is vásárolta, amit tudott. És akkor még csak 24 éves volt.





1 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://kep-ter.blog.hu/api/trackback/id/tr477463926

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Peter Varga2 2017.06.28. 03:02:15

Nagyon jo cikk, csodas felvetelek! Halasan koszonom. Udvozlettel Peter Sydneybol