Kép-tér Blog

"Én a várossal akarom Önt megismertetni..."

Nagymező utca 18 - Andrássy út 30.

2015. február 28. 23:11 - Varázsceruza

Nagymező utca-Andrássy út sarok. Egy ideje óriási fényreklámot szereltek az épület sarkára, ami a Thália Színházat hirdeti, a földszintet pedig az Andrássy úti oldal teljes hosszában a hárombetűs magyar üzletlánc egyik egysége foglalja el. A boltozatos mennyezet miatt érdemes benézni, tégláig leverték róla a vakolatot, csuda klassz. A ház az Andrássy út felől kilenctengelyes, a földszinti nyílások íves, az emeletiek egyenes záródásúak, a bejárat egy üvegezett, részben kovácsoltvas kapun át a Nagymező utcáról nyílik. Az egyik ebédszünetben lógtam be, amikor nyitva hagyták a munkások a kaput, bent mindenféle drótok és deszkák feküdtek a kapualj széttöredezett járólapjain és két lépés után, a málló vakolat, a nappal is sötét lépcsőház és a rozsdás korlátok láttán egyből úgy éreztem, hogy vagy 150 évet repültem vissza az időben.
A telken már 1775-ben is állt ház, az akkori térképen a Nagymező utca jelöli Pest sűrűn beépített területének határát, s nem messze innét, északkeleti irányban, a mai Teréz körúton belül egy temető helyezkedett el. Az 1854-es várostérképen már nagyobb a beépítettség, kb a Nagykörút vonaláig terjed, azon túl pedig kerteket látni. 
1853-ban Thurn Erzsébet vette meg a telket és építtetett egy új kétszintes lakóházat Wagner János tervei alapján. A Nagymező utcai oldalt a földszinten akkor is boltok foglalták el. Húsz évvel később, amikor már folytak a Sugárút kialakításának munkái, a ház megmenekült a bontástól, „A sugárút IX-ik csoportjában 33.S szám alatt fekvő házteleknek mostani állapotában leendő megmaradása jóváhagyatott”, csak éppen át kellett formálni olyanra, hogy igazodjon a város új, grandiózus sugárútjának egységes, többnyire neoreneszánsz képéhez. Így az 1875. április 4-i engedélyezési tervek alapján a két emeletre a Sugárúti Építő Vállalat ráépíttetett egy harmadikat, és a homlokzatot is átrajzolták olyanra, hogy illeszkedjen a többiek historizáló külsejéhez. A használatba vételi engedélyt még az év novemberében kiadták, eszerint a pincében 2 raktár és 8 fáspince, a földszinten 3 szoba, 2 alkóv, 3 konyha, 3 bolt, az átalakított emeleteken és az új szinten pedig 16 szoba, 2 előszoba, 3-3 konyha és éléskamra készült. (forrás)
Az 1853-as tervek. Forrás: Kismező, Nagymező, Broadway/ Hidvégi Violetta: Adalékok a terület beépüléséhez
A nagy átalakítást később több kisebb is követte, ezek általában a gyakori tulajdonosváltásokkal együtt jártak. 1882-ben a telek a Magyar Nemzeti Dalmű Alap nevén volt, de 1885-ben már Wahrmann Mór nagypolgár, üzletember és politikus tulajdona, aki valószínűleg nem lakás, hanem inkább befektetés céljából vásárolta meg, hiszen a 23-as szám alatt is pompàs palotát építtetett és a róla szóló írások szerint az Akadémia utcában tartott fent fényűző otthont. Wahrmannt, mint az első zsidó származású országgyűlési képviselők egyikét, a Pannónia Gőzmalom Társaság képviselőjét, vagy mint a Ganz és társa vasöntő és gépgyár Rt. igazgatóját muszáj megemlíteni, hogy leporoljuk kissé feledésbe merült nevét. 1870-ben egy képviselőtársával együtt ő nyújtotta be a Pest, Buda és Óbuda egyesítésére vonatkozó törvényjavaslatot. "Megszállottan hitt abban, hogy Budapestből modern világváros lehet. A mai Szabadság téren álló egykori óriási börtön- és laktanyakomplexumot (az ún. Újépületet) az ő kezdeményezésére bontották le, utat adva ezzel a környék fejlődésének" (innét). 
A ház a kép bal szélén. Forrás: Siklóssy László: Hogyan épület Budapest
Wahrmannt 1896-ban Popper István mérnök, a Telefonhírmondó Rt alapítója követte, aztán az épület Csillag Sándor földbirtokos kezébe került, tőle 1906 körül vásárolta meg a «Duna» cs. és kir. szab. osztrák biztosító társaság és költöztette ide székhelyét. Ennek köszönhetjük a még ma is meglévő DUNA feliratokat az emeletek kapuin. A kovácsoltvas munkák olyan szépek, hogy, bár szeretném kerülni a túlzásokat, de földbe gyökerezett a lábam, amikor a kapu feletti feliratot megláttam, főleg a siralmas kapualj és a lépcsőház után. 
A Duna Biztosító Társaság "1867-ben alakult 5000 darab 200 forintos részvénnyel, vagyis 1 millió osztrák értékű forint teljesen befizetett részvénytőkével. A társaság székhelye Bécs, azonban Magyarországon is van fiókigazgatósága. A társaság elfogad tűz-, jég-, szállítmányi- és életbiztosításokat…” (innét). A társaság évtizedekig használta székházként az épületet, de mellettük itt volt a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank terézvárosi fiókja is, látszik a felirat ezen a képen, a Nagymező utcai sarkon: 
1910 - innen
A ház belseje erős felújításra szorul, de a megmaradt részletek nagyon szépek. A kapualj semmi jót nem sejtet, de ott van a végében, az íves nyílásban, az egykor valószínűleg üvegezett ajtó, amiből jóformán már csak a D betű maradt meg, és mellette, a lifttel szemben két szépséges ablak, maratott üveggel. Sok fényt nem eresztenek be, a földszinten, a lift előtt még délben is félhomály van. A lépcsőházi korlát kapaszkodóján ekkor nem is, csak pár nap múlva, amikor visszajövök, veszem észre a formás, fából faragott fejeket, persze jó néhány hiányzik már belőlük.
Az udvar a Nagymező utca felőli oldalon loggiás, a másik három oldalról függőfolyosós kialakítású. Az első emeleten fekete-fehér pepita kockás és meandermintás járólap, a másodikon és a harmadikon a lépcsőfordulóban egyforma terrazzoburkolat, de lent van metlachi és egy negyedik fajta is, ez árulkodik a különböző években, sőt évtizedekben történt átépítésekről. 

Az 1853-as évszámot alapul véve idén 162 éves az épület, eddigi fénykorát valószínűleg a biztosítótársaság idején élhette meg. Szívesen tennék egy kört mondjuk a száz évvel ezelőtti házban, lásd ott fent, a fekete-fehér képen, és bejárnám a cég helyiségeit. Érdekes, hogy a Ráday Mihálytól származó nyolcvanas évekbeli leírás a maihoz nagyon hasonló, sőt talán még rosszabb állapotokat rögzít ("az udvar aládúcolt", "a ház a liftesek és a csemegebolt áldozata"), de remélem lesznek még szebb napjai, csak várni kell rá. És valamikor talán majd az oda nem illő, a homlokzat egységét zavaróan megbontó portálok és festések is eltűnnek ezekről az épületekről.
 
Források: 
"Kismező, Nagymező, Broadway. Várostörténeti tanulmányok" c. kötetből 
Hidvégi Violetta: Adalékok a terület beépüléséhez c. tanulmánya
- a kötetet ezúton is köszönöm Kemény Máriának! 
Adalékok a belső Terézváros történetéhez
 
Frissítés, 2015.augusztus 10.
Ma észrevettem a mester kis tábláját is a gangon lévő csodás kovácsoltvas kapun, eszerint a Duna feliratú kapuk Vermes Adolfné és társa műlakatosok műhelyében (Újpest, Virág utca 16) készültek. 
img_20150810_182156_20453629412_o.jpg
A bejárati kaput pedig a Gerő és Győry műhely készítette, szerintem valamikor a harmincas években.
p1730075b.jpg
Ha tetszett a  bejegyzés és szívesen látnál még több képet és tartalmat,
itt csatlakozhatsz a blog Facebook oldalához.
Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://kep-ter.blog.hu/api/trackback/id/tr117463486

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.