Régen csak alkalomszerűen, egy-egy séta után csináltam ilyet, de év elején úgy döntöttem, hogy a rengeteg, többnyire mobillal készült képből, ami aztán általában feledésbe merül, heti rendszerességgel felteszek egy válogatást némi magyarázattal, hogy dokumentáljam a napok/hetek iszkolását és a látottakat.
Ügyet intézni mentem a Királyhágó térre, ahol beugrott, hogy amikor a vidéki városból a fővárosba kerültem, még Joliot Curie térnek hívták és akkor nagyon menőnek találtam a nevet és a helyet is. Kár, hogy se mostanában, sem a múltban nem jártam erre sokat, a Hegyvidék valójában nekem soha nem volt benne a napi rutinban, szóval csak felületesen ismerem. Pedig egy csomó klassz ház van a környéken, sok épült a 30-as és a 40-es években és mindig megfogadom, hogy egyszer bejárom úgy rendesen. Az antikváriumban lelt 1961-es Panoráma útikönyvem szerint a tér "1959-ben kapta nevét a nagy francia tudósról és békeharcosról, a terület forgalmi és kereskedelmi központja, itt van a legtöbb üzlet, étterem, eszpresszó, innen nyílik az Ugocsa utca, ahol az Ugocsa mozit találjuk és valamivel feljebb a Királyhágó éttermet". A mozi és a név rég a múlté, de az átmenő forgalom most is nagy.
Az 1914 feliratú kapun egy, a Román fivérek által tervezett házba léphetünk be.
Az Öröklakás-udvar 1931-ben épült a Böszörményi úton. Nekem mindig az Attila úti, hasonló színűre mázolt Bethlen-udvart juttatja eszembe. A kislakás építési program keretében az 1920-as évek végétől errefelé is sok ház, sőt lakótelep épült, ilyenek voltak pl. a Kis János altábornagy utcában épült városi házak. A negyvenes évek elejére pedig a modern stílusú épületek emlékeztetnek, több is van art decos díszítéssel, ezek nagyon bejönnek. Kedvem lett volna megint elnézni a budai "mini Újlipótváros"-ba, a Hollósy Simon utcába, de rohannom kellett dolgozni, így becsempésztem egy pár régebbi fotót, hogy kiegészítsem az amúgy sovány heti termést. Pár éve készültek, itt a környéken.
Elmázolódott.
A Márvány utcában.
A Margit-hídnál szerda este.
Az Andrássy úti palotabérház, amiben az irodánk van, egy jelenleg használaton kívüli cselédlépcsőt rejt. Mai szemmel irtó klassz, de irtózatosan kényelmetlen is lehetett annak idején ezen felcipelni a bevásárlást meg a tüzelőt, kicsit magasak és meredekek a lépcsőfokok és minden emeleten van egy kis kilépő, ami porolóterasz lehetett. A lépcsőről minden emeleten egyenesen a konyhába lehetett lépni.
Ha tetszett a bejegyzés és szívesen látnál még több képet és tartalmat,
itt csatlakozhatsz a blog Facebook oldalához és itt követhetsz Instagramon.
Az oldalon publikált fényképek nagy része a sajátom (ellenkező esetben azt külön jelzem). Saját képeim és az írásaim szerzői joga fenntartva, felhasználásuk KIZÁRÓLAG az írásos engedélyemmel lehetséges.
E-mailt a kep.ter.blog@gmail.com címre küldhetsz.
