Kép-tér Blog

"Én a várossal akarom Önt megismertetni..."

Hajós utca 21.

2020. május 23. 05:30 - Varázsceruza

181 éve a Terézvárosban

Ritka, hogy a pesti belvárosban, egyemeletes házak érintetlenül megmaradnak, úgy értem bővítések és emeletráépítés nélkül. Ilyen a Hajós utcának az Operaház mögé eső szakaszán két régi épület is, majdnem egymás mellett. Mindkettő a 19. század derekán épült1. De most a 21-es számúról lesz szó, a kapualja kapcsán. Erre a telekre 1839-ben Schenk Kristóf tulajdonos rendelt meg egy földszintes házat. A telekkönyv első bejegyzése jó húsz évvel később, 1866-ban kelt, eszerint a hosszúkás telek akkor már Zilzer Lipót tulajdonában állt. Ez idő tájt még az Operaház sem létezett, a helyét elfoglaló Hermina-tér ócska zsibvásároknak adott helyet és Belső-Terézváros még leginkább nyomorúságos házairól volt híres-hírhedt. Ahogy Báttaszéki Lajos ügyvéd és publicista írta: "nem is mindennapi ember az, ki a Hermina-térhez vezető utczákon keresztül bírhatni, anélkül, hogy orrát legalább százszor be ne fogja." 1891-ben az új tulajdonos, Fischer József alakíttatta át az épületet, annak is az emeleti lakását, ahova talán a családjával költözött. De régi képek hiányában sem kell nagyon megerőltetni a fantáziánkat, ha el akarjuk képzelni az akkori homlokzatot: ez ugyanis egy egyemeletes tanúépület, amelynek itt, az Andrássy út mellett is sikerült megőriznie egykori képét és magasságát. A földszintet, a nyílásokat és a portálokat nyilván átalakították, a régi kapu is eltűnt, de nem építettek rá több szintet.

Tovább
komment

A Márkus Lajos Rt-től a Kéziszerszámgyárig

2020. április 26. 11:50 - Varázsceruza

Bontják Angyalföldön a Hun utca 4/b szám alatti, homlokzatán Kéziszerszámgyár feliratú, rossz állapotú és formára sem túl tetszetős gyárépületet. Nem lenne ebben a hírben semmi különös, sőt a környékbeliek nyilván örülnek is, hogy eltűnik végre a szellemház és lakópark költözik a helyébe. De mégis. Sokszor nézegettem a feliratot és a rácson lévő jellegzetes logót, de eddig nem néztem utána a történetének. A Gerő és Győry műhely kapcsán írtam már arról, hogy a huszadik század első felében a saját területükön kimagasló eredményt elérő és maguknak egyfajta hírnevet szerző iparosok, iparművészek, építőipari vállalatok története kevéssé ismert, sőt némelyik munkássága dokumentálva sincsen. A nagy részük több évtizedes sikeres működés után, a világháború és az azután felállt új államrend miatt eltűnt a süllyesztőben. Ilyen volt a Kéziszerszámgyár elődje, a Márkus Lajos Rt. Vasszerkezetek Gyára és Láncgyár, amely 1906-tól évtizedekig itt, a Hun utca 4/b alatt székelt. A múlt század első felében ott volt a főváros és az ország minden fontos építkezésén, hol vasszerkezeteket, hol speciális nyílászárokat, felülvilágítókat, portálokat vagy éppen láncokat szállított és a város legnívósabb modern épületeinek felépítésében segédkezett.

Tovább
komment

Fodor Gyula épületei: az Aranysas-udvar - VIDEÓ!

2020. február 17. 10:28 - Varázsceruza

Üllői út 14. - Baross utca 11.

Az Aranysas-udvar Fodor Gyula egyik legismertebb épülete. Az óriási, középen hatalmas udvarral rendelkező, egykori bérpalotának két bejárata van, egy az Üllői út 14 és a másik a Baross utca 11 szám alatt nyílik. Mindkét oldalon grandiózus kapukon át léphetünk be, amelyekről sasmadár és oroszlánok figyelnek minket. Nézzünk be az épületbe!  

A jól hangzó név ebben az esetben adta magát, mert a lakcímjegyzék szerint az 1880-as évektől itt működött az Aranysas (Goldener adler) szálló, Gyenes Gábor tulajdonában, amely Napóleon császári madaráról kapta a nevét.

Tovább
komment

Az Utas és holdvilág Ervinjének nyomában  - VIDEÓ!

2019. november 26. 06:48 - Varázsceruza

Pár éve írtam először a szecessziós stílusban épült, Hajós utcai Szedő-házról, utoljára pedig a homlokzat rekonstrukciója után tettem fel képeket. Ezután írt Hidász Ferenc ferences szerzetes, hogy egykori rendtársa, Szedő Dénes költő, akit személyesen is ismert, itt lakott ebben a házban és nem mellesleg Szerb Antal jóbarátja volt, az író róla formázta Ervin alakját az Utas és holdvilágban. A Szedő-ház egykori építtetőjének kisebb fiáról, Mihályról van szó, aki a ferences rendbe lépésekor vette fel a Dénes nevet. A levélnek azért is örültem, mert az "Utas és holdvilág" az egyik mindenkori kedvenc regényem, először az első olaszországi utazásom előtt olvastam el, aztán még nagyon sokszor. 

Mindenekelőtt nézzük meg a helyszínt, a különleges terézvárosi lakóházat, amely 1905 és 1915 között volt a Szedő család birtokában. Azért ilyen kevés ideig, mert a háború kitörésekor a családfő, a papírkereskedő Szedő Gáspár derék hazafiként hadikölcsönbe fektette pénzét, amely elúszott. Korai, 1915-ös halála után özvegye és két fia a Pannónia utcába költözött. 

Tovább
komment

Városligeti fasor 8/b.

2019. május 01. 16:08 - Varázsceruza

sam_0866b.jpg

1_5.jpg

Először este voltam itt, sötétedés után, egy barátommal, aki a házba jár bridzselni. Megcsodáltam az előcsarnok ólomüveg képeit, a bejárati ajtók és a lépcsőrács levélformájú díszeit és arra gondoltam, a Városligeti fasortól beljebb húzott, a falombok mögött rejtőzködő házba milyen jó lehet minden nap hazatérni. A bejárathoz egy kerti út vezet, a homlokzata letisztult modern, váltakozó zárt- és a nyitott erkélyekkel, a tágas, fekete-fehér négyzethálós műkő lapokkal burkolt előcsarnok fehér márvány falait két nagyméretű, színes, a négy évszakot ábrázoló üvegkép díszíti. Alkotói után keresgélni sem kellett, mindenki, még a későbbi felújítást végzők is megörökítették magukat a művön: Haranghy Jenő grafikus tervei alapján Palka József üvegfestő műtermében készültek, a felújítást 2007-ben Ecseren Tatár Dóra és Ónodi Béla végezte.

Tovább
komment

Bródy Sándor utca 22.

2017. december 31. 10:22 - Varázsceruza

20170705_184726b.jpg

Nyáron jártam először ebben a házban, amikor Ember Sári kiállítását rendezte meg a Molnár Ani Galéria. Bent, az udvarban meglepően magas fák és olyan élő, zöld szőnyeg fogadott, hogy elámultam. Nem ilyet képzeltem a tipikus pesti bérház homlokzat mögé. A Palotanegyed hihetetlenül izgalmas épületeket rejt és jó lenne sorra járni őket. Eddig a blogon a Degenfeld-Odescalchi palota, a Szentkirályi utca 6-os és a Múzeum körút 10-es számról írtam, most pedig, a kertje miatt következzék a Bródy Sándor utca 22-es számú ház.

Tovább
komment

Hajós utca 32, újratöltve

2017. november 08. 10:35 - Varázsceruza

Homlokzatfelújítás után

Majdnem három éve már, hogy írtam a Hajós utca 32 alatti házról. Első tulajdonosa, Szedő Gáspár papírkereskedő után Szedő-házként is ismert épület a Belső-Terézváros egyik rejtett, szecessziós gyöngyszeme. A homlokzat annyira rossz állapotban volt még egy pár éve, hogy az arra járóknak biztosan nem jutott eszébe a belsejébe bekukkantani, pedig elképesztően szép a lépcsőház a (feltehetően Róth Miksa műhelyéből származó) ólomüveg ablakokkal. Terveit a pályakezdő és akkor még saját formanyelvét kereső Málnai Béla készítette Román Miklóssal közösen, 1903-ban. 

A társasháznak 2016-ban sikerült önkormányzati támogatást kapnia a homlokzat felújítására, ezek a munkák lettek most készen. Tegnap jártam ott, akkor szedték le az állványokat. Az egyik kedves lakótól kaptam egy csomó képet, amiket lehetetlen lett volna az utcáról elkészíteni, úgyhogy most ezeket és a sajátjaimat szeretném megosztani. Nagyon örülök, hogy sikerült idáig eljutni és majd talán valamikor a belső is sorra kerül. Imádom a színes virágokat és hogy olyan részletek is előkerültek, amiket eddig észre sem vettem. A 2015-ös bejegyzésben leírtam a történetét, mutattam egy csomó belső képet, amiket mindenképpen érdemes megnézni, ide kattintsatok.

20171106_130424b.jpg

Tovább
komment

Szabadság tér 16. - Adria-palota

2017. október 10. 07:19 - Varázsceruza

A város legismertebb épülete

img_20160916_201937_b.jpgForgatás!

A Szabadság téren, a volt Tőzsdepalota mellett álló, a megszürkült homlokzattal is tekintélyt parancsoló, reprezentatív épület valószínűleg a város legismertebb lakóháza. A megrendelő és első tulajdonos neve után eredetileg Adria-palotaként, majd a rendszerváltás előtti pár évtizedben itt székelő utazási iroda miatt Express-házként ismerték. Címszavakban visszatekintve a ház több mint száz, fordulatokban gazdag évére, a történelmi események miatt felszámolt és azóta elfeledett hajózási társaság, a rendszerváltás után kivérző Express, gyilkos banditatámadás a földszinti bankfiókban, a mostani kissé elhanyagolt külső, mind külön-külön is drámai történet. Az elmúlt két évtizedben viszont annyi külföldi szuperprodukciónak biztosított helyszínt, hogy sok millióan pillantottak be a belsejébe, anélkül, hogy tudták, hol is található valójában. Én a napokban a Szárnyas fejvadász 2049-ben láttam feltűnni a belsejét, de szerepelt a Társasjátékban (lásd itt), forgatott itt Bruce Willis a Die Hard 5-ben, a hamarosan debütáló Budapest Noir és szinte mindegyik, Budapestet megjárt külföldi produkció.

20160916_185035b_1.jpg

Tovább
komment

Bajcsy-Zsilinszky út 36-38.

2017. szeptember 27. 19:48 - Varázsceruza

Takarékpénztárból filmszínház: itt nyílt a Toldi Mozi

Pár héttel ezelőtt nyitva volt a Toldi Mozi melletti bejárati ajtó és nem tudtam ellenállni a kísértésnek, beléptem a társasház előterébe. A lépcsőfeljáró mellett jobbra, ahol a kukákat tárolják, szép csempéket találtam, így annak ellenére, hogy nem tűnt nagyon izgalmasnak a belső és a kezem is tele volt, kíváncsi lettem milyen lehet feljebb. A lépcső tömör korlátjáról a sokkal rosszabb állapotban lévő Anker-palota bejárata jutott eszembe, mint később kiderült, nem véletlenül. 5 óra körül volt, kint még szépen sütött a nap és már az első emeleten annyira elbűvöltek az irizáló csempék, hogy aztán a legfelső szintig sétáltam. Odafent minden fürdött a fényben, a barna csempék hálásan tükrözték vissza az ablakok és a lépcsőrács formáját - hogy a saját képmásomról ne is beszéljek-, szóval megint kiestem egy darabig a tér-idő kontinuumból és lőttem egy csomó képet mobillal.

20170908_162943b.jpg

20170908_163100b.jpg

Tovább
komment

Andrássy út 83-85.

2017. augusztus 29. 07:55 - Varázsceruza

A Kodály köröndi ház, amelynek kétszer égett le a teteje.

A Körönd az Andrássy út legfestőibb része. Itt áll az a ház, ami fennállása óta kétszer került a címlapokra tűzeset kapcsán, először 1929-ben, majd 2014-ben. Sok szó esett már a pár évvel ezelőtti tragikus tűzvészt kiváltó okokról, a társasház és a lakók kálváriájáról a beruházóval, de az épület története is érdekes, és ebben a posztban régi újsághírek és feljegyzések segítségével többnyire ezt fogjuk felidézni. A mostani poszt születése nagyjából öt évvel ezelőttre nyúlik vissza, akkor láttam meg egy volt kollégám felvételeit a házról, és azóta vágytam rá, hogy az udvarait és a belsejét is lássam. Aztán jött a tűz, a házat lezárták, de most megint kezd életre kelni, és a múlt hónapban sikerült bejutni. 

Tovább
komment
süti beállítások módosítása