Kép-tér Blog

"Én a várossal akarom Önt megismertetni..."

Városnézés egy Váci úti teraszról

2011. május 01. 01:32 - Varázsceruza

A magasból tényleg minden más. 
Például a Skála Metró épülete, ami a téren állva csak egy bazi nagy koszos füstüveg, a magasból inkább mauzóleumnak hat. Amikor feljutottam a Váci úti irodaház 9. emeletére, és szétnéztem, magával ragadott a látvány, mert ott volt egy csomó emblematikus épület, templomok, az ország háza, pályaudvar, meg amit akartok, a háttérben a hegy, amelyről a pogányok letaszították szegény Gellértet, tetején a Szabadság szobor, amiről sajna mindig az jut eszembe, hogy egy volt évfolyamtársam szomszédja csak "a halas nőnek" hívta - jaj, tudom hogy máglyán fogok égni - és egy kicsit úgy éreztem, hogy most a város felett lebegek. Gondolatban becsuktam a szemem, nagy levegőt vettem, és lassú szárnycsapásokkal már szálltam is a Váci út felett, az összes bérház udvarára benéztem és titkok után kutattam. 
Akkor éreztem ilyet, amikor az Ajtósi Dürer soron laktam, egy ötödik emeleti manzárdban és a Városliget ott pihent az ablak alatt, oldalt a Dózsa György út házai sorban és szemben, a látóhatár szélén a budai hegyek. Sajnos valami beteges tudatállapot akkoriban megakadályozta, hogy akár csak egyszer is megörökítsem a csodát.  
Pesten azért jobb, mert ha magas épületből bámészkodik az ember, a budai hegyek mindig megdobják egy adag romantikával a főtémát, és még egy alumíniumkohó is szerethetővé válik. Ja, és még egy, nem emlékszem, hogy bárhonnét láttam volna egy képben a Bazilikát a Szabadság szoborral, vagy a Mátyás templomot a Parlamenttel.
De most itt sorakoztak mindannyian, és velem együtt bezsebelték a péntek esti utolsó napsugarakat. 



A Westend tetőteraszán relaxáló fiatalember hátterében az Eximbank zöldes üvegkupolája a Nagymező utcából, és szorosan hozzásimulva az Opera teteje a két kis toronnyal.


A globalizáció kereskedelmi monstruma felett szerényen lapul a Podmaniczky utca, vékony zöld csík a liget, balra a Hotel Ibis vasbetonja és jobboldalt, Stan és Pan szerepében a Hermina tornyok.



Újlipót tetői a festői budai hegyekkel...


Szárnyas szobrok a Váci 4. tetején:


Hát a Skálának nem áll túl jól a perspektíva, pedig sosem volt vele bajom, és szeretem a füstüveget is, ráadásul a tervezője Kővári György, aki a Délit is produkálta, és aki olyan lépcsőket tud, az tud valamit... De erről majd egyszer máskor. A Skála történetét a hg.hu kiválóan elmesélte képekkel. Idén 27 éves!


Sóház, mögötte a Lehel tér:

Last minute:



1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kep-ter.blog.hu/api/trackback/id/tr247463930

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

K. Katalin 2011.08.01. 22:36:18

Ez tényleg olyan, mint egy egzotikus utazás! (Főleg egy vidékinek, gondolok itt magamra!)