Kép-tér Blog

"Én a várossal akarom Önt megismertetni..."

Egykor és most - Lajta Béla Rákóczi úti bérháza

2012. február 13. 08:36 - Varázsceruza

Ha száz évvel ezelőtt lennénk és tervezőt választhatnék a belvárosi telkemen felépítendő házamhoz, Lajta Béla egész biztosan ott lenne az első három jelöltben. (Most, hogy eljátszottam a gondolattal, elárulom, hogy sorrend felállítása nélkül dobogósak lennének még Fodor Gyula és a Vágó fivérek. Bár ez esetben fájna a szívem a Málnai-Haasz és a Komor-Jakab párosért. És még Révész-Kollár. És a Löffler fivérek.)
Lajtának sikerült majdhogynem két év leforgása alatt kiráznia a kisujjából három kulcsfontosságú művét, amelyek nélkül nem lenne az, aki. Elkészülésük sorrendjében a Vas utcai Fiúiskoláról, a rokonainak tervezett Szervita téri üzlet- és bérházról (úgy is, mint Rózsavölgyi-ház) és a Rákóczi út 18. szám alatti bérházról van szó, mely az Erzsébetvárosi Bank megrendelésére készült. Itt még épült: 

forrás: Lajta Béla Virtuális Archívum/Kiscelli Múzeum Fényképtára
A bank 1907-ben vette meg a telket egy háromemeletes sarokházzal együtt, amelynek sorsát az adásvételi szerződés végérvényesen megpecsételte. 1911 tavaszán írták ki a pályázatot a helyén felépítendő, bérlakásokat is magában foglaló székházépületre. Lajta Béla nyert, aki addigra megtervezte már többek közt a Vakok Intézetét, az Idegsebészeti Klinika Főépületét az Amerikai úton, a mai Új Színház épületét és egy csomó síremléket. Nem mellesleg pedig elég jó kapcsolatban állt a bank elnök-vezérigazgatójával. Ennek a protekciónak köszönhetjük a Rákóczi út egyik legkülönlegesebb épületét. Az építési munkák 1911 őszén kezdődtek meg, s az 1912 nyarán módosított terveknek megfelelően az év végére állt a ház. 
Az alsó két szintre költözött a bank az irodákkal. Az első szinttől a negyedikig lakások voltak, a tetőn, az ötödiken pedig műterem, házmesterlakás, egyéb kiszolgáló helyiségek és irattár. A bank pénztártermét tíz méter magasban vasszerkezetű üvegtető fedte. A lakószintekre Lajta két öt- és egy háromszobás lakást rajzolt, úgy, hogy az összes lakóhelyiség utcára nézett.


Ez a ház alapból hozza a harmincas évek modern házainak legfőbb ismertetőjegyeit, pedig legalább húsz évvel előzi be őket: letisztult formák, semmi sallang, egyszerű vörös téglás kubus, amely a Rákóczi úti homlokzat oszlopai miatt olybá tűnik, mintha lábakon állna, nagy üvegfelület (Haas és Somogyi Üveg és Vasszerkezet Gyára) és persze az elmaradhatatlan lapostető. Amitől egyértelműen "Lajtá-s" lesz, az például a homlokzaton az ablakok közé bújtatott népművészeti ihletésű terrakotta betétek...


... vagy a hátrahúzott manzárd előtt húzódó, stilizált mintával megbolondított kerámiaburkolat, de a ház belseje tele van ehhez hasonló kézjegyekkel (ehhez katt ide és irány a mai állapot dokumentációja legalul).

Rákóczi úti homlokzat
Magától értetődő, hogy ezzel a külsővel nem ment le egykönnyen a száz évvel ezelőtti, historizáló és szecessziós házakhoz szokott közönség torkán. A Lakás című lap még 1912-ben nem átallja a Rákóczi út szörnyépítkezései közt emlegetni (vajon melyik volt a többi?), amely állítását az alábbi, kőkeményen megalapozott érvekkel támasztja alá:  "A házat Lajta Béla tervezte, akinek most iskolai építkezése nyomán annyi vörös téglája maradt, hogy sietve hat emeletre rakta fel őket. Nagyszerű egy ház ez. A kínaiak ennek nyomán építették ötezer és néhány év előtt a kínai falat, amelyhez, mint ismeretes, a rettenetes ciklonkövekből, rabszolgákkal hordatott, hatalmas várkaput szintén Lajta Béla építtette a - Vas utcai iskola bejárataként. Ilyen és hasonló tréfák után nem csodálkozunk, hogy a Rákóczi úti nagy vörösén lőrések szimbolizálják az ablakokat, vörös cementkő-léniák különítik el az emeleteket és zöld vakolat-falak álpatinájával tagadják el a hatodik emeletet. Szerencséje ennek a háznak, hogy nincsen teteje. Mert ennek tényleg nincsen teteje. "

Dohány utcai homlokzat
Kazinczy utcai homlokzat
Tető ide vagy oda, nem telt bele két év és a bank anyagi helyzete a rendkívül kedvezőtlen gazdasági viszonyok miatt olyannyira megrendült, hogy a vezetőség kénytelen volt bérbe adni az eredetileg pénztárteremnek szánt részt az Antal és Hosszú Divatháznak. Ők sem maradtak sokáig, a Pesti Napló Szerkesztősége jött, aztán villámgyorsan kitört a világháború. 1927-ben költözött be a Gázművek, az egykori gyönyörű, a Kozma Lajos által 1914-ben áttervezett pénztárcsarnokba bemutatóterem került, nyilván menőbbnél menőbb sparheltekkel és gáztűzhelyekkel. De semmi sem tart örökké, a múltkor meglepődve konstatáltam, hogy ma már a Vasedény bírja a földszintet. 



Idén száz éves. Ha szerencsénk van és a lakók úgy döntenek, hogy csatlakoznak a százéves házak ünnepéhez, áprilisban talán majd belül is meg lehet nézni, nagyon várom.



Forrás és idézet, valamint az archív képek: Lajta Béla Virtuális Archívum (innen)


Ha tetszett a  bejegyzés és szívesen látnál még több képet és tartalmat,
itt csatlakozhatsz a blog Facebook oldalához.
1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kep-ter.blog.hu/api/trackback/id/tr507463802

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

átlagállampolgár 2018.06.01. 22:17:10

Sziasztok!
Nagyon jo cikk!! Sokat lattam ezt a hazat kivulrol jovet-menet. Nem gondolnank,hogy ennyire megelozte a korat.
A mellette levo art deco/bauhaus haz a rakoczi ut 16.-ban levo Singer haz is megerne egy cikket.
Szinten nagyon egyedi haz!! Tudtommal az amerikai Singer ceg epitette es tobb egyedi dolog is van benne ami itthon (ill. europaban is) kuriozum. Arrol is irnatok kesobb esetleg?