Kép-tér Blog

"Én a várossal akarom Önt megismertetni..."

Az Astoria erkélyéről...

2013. augusztus 24. 10:21 - Varázsceruza


Jó pár hónapja már, hogy az Astoria Szállóban jártam, az alábbi képek is akkor készültek. A többségét az ötödik emeleti teraszról lőttem, két zivatar között. Beájultam a kilátástól, pedig nem is voltunk olyan magasan. De mégis, minden annyira más volt, mint az utcáról, gyalogosként. A zajos Kossuth Lajos utca fentről sokkal szűkebbnek tűnik, a lassacskán több üres, mint működő üzletet felsorakoztató Rákóczi út, a végén a Keletivel, innét a magasból kifejezetten impozáns. A Kiskörút az ELTE szépen felújított épületével és fáival már-már sétánynak tűnik. És a végén persze kimentünk a tetőre. 


Néhány fontosabb épülethez útmutató is lesz, mindez a teljesség igénye nélkül, inkább csak szubjektív tetszési indexem alapján. 


A Kossuth Lajos utca 14-16. szám alatti épület (a fenti képen jobbról a második, a hatalmas kupolával és annak tetején dísszel) a Wagner-ház, építtetőjéről, Wagner Jánosról nevezték el, aki a tervezője is volt. 1896-ban épült. A mellette lévő a 4 szoborral, földszintjén a Puskin mozival 1893-as, a Tudományegyetemi Alap egykori bérháza. Az épületben a Nemzeti Szalon, a Magyar Mérnök és Építész Egylet, Erdélyi Mór fényképész műterme, Santelli Italo vívóterme, a földszintjén 1906-tól pedig a Magyar Világ Kávéház működött. 


Az építész Czigler Győző, a szobrász pedig Szabó Antal volt. A homlokzaton lévő szobrok a tudást, dicsőséget, törvényt és a hitet jelképezik. 



Régi neonreklámok és a rózsaszín téglás ház, amelynek tervezésében Vágó László is részt vett:




A sarki rózsaszín, eklektikus monstrum, aminek még sarokkupolája is van, 1894-ben épült, bizonyos Schubert és Hikisch tervei alapján. Ez utóbbi valószínűleg nem azonos a szemközti Astoria majdani tervezőjével, Hikisch Rezsővel, aki akkor még csak 18 éves. A háttérben Hültl Dezső városképi jelentőségű terve, az MTA bérház, lépcsőházi belopózásaim korszakának egyik korai és meghatározó élménye, róla bővebben itt. És innét mennyivel szembetűnőbb, hogy a jobb oldalt szorosan hozzásimuló épület,  a Georgia palota, lásd a lenti képen, az órával és az óriási telefonszámmal, nagyon is különálló ház és nem egyek, ahogy én azt kezdő budapesti koromban gondoltam. És igen, állt már a Georgia, amikor az MTA bérháza felépült a sarki telekre. 



A körút és a Dohány utca sarkán álló hatemeletes, domborművekkel és egykor futurisztikus tornyokkal is díszített, hatalmas bérház (jobbra, a sárga) Hoepfner Guido és Györgyi Géza terve, száz évvel ezelőttről. Az Első Katonai Biztosító Intézet székháza volt. Ezen épület földszintjére tervezte 1936-ban Domány Ferenc a Broadway mozit, a későbbi Filmmúzeumot, a mostanra klasszul felújított Belvárosi Színházat.


Minerva szobra az MTA bérházán Jungfer Gyula alkotása:


Az erkélyen jobbra fordulva a Rákóczi út kanyarog:

A tetődísszel ellátott épület (bal oldalt) közepén lehet átmenni a Dohány utcára. A Rákóczi úton, a buszmegállóban meg lehet csodálni a ház Schlick Ignác vasöntödéjében készült oszlopait, eredeti felirattal és dátummal.

Az egyik kedvencem, a kanyar, a Keleti pu. épülete és az arányok miatt:



Az egykori Nemzeti Színház telkén 1991-ben nyílt meg az East-West Business Center, Zalaváry Lajos tervei alapján, aki igyekezett az út túloldalán álló MTA bérház tömegformáihoz igazodni. Fent középen, pedig ott az aranyszarvas, ami a legjobban a tetőről látszott.



A Múzeum körúton a legnagyobb helyet az egyetemi campus foglalja el. Neoreneszánsz stílusban, Steindl Imre tervei alapján épült fel 1880-83 között. A timpanon Fessler Leo alkotása. Eredetileg a Műegyetem főépülete volt ez, mígnem a Duna-parton átadták az új tömböt 1910-ben. Ekkor költözött be a Bölcsészkar és maradt egészen 1951-ig, amikoris áthelyezték a Pesti Barnabás utcába, hogy a Természettudományi kar birtokba vehesse a házat. Most megint Bölcsészkar. És ott zöldell a Múzeumkert is, és egyáltalán, fentről állati jól néz ki a sok fa.



A Magyar utca felőli tetőről rengeteg szomszédos tető került képbe, és a túloldalon a már ismert épületek:


Az egyik legrégebbi fakockás átjáróház, Ybl Miklós romantikus stílusban tervezett Unger-házának (1852) kéménysora: 

A sok kémény és tető mögül a Károlyi-kert fái kandikálnak ki:

Az Egyetemi Templom egyik tornya:

A Reáltanoda utca torkolata, a bal oldali, kései klasszicista épületet Wagner János tervezte és építette 1847-ben. Ha belépünk a kapuján, Petőfi Sándor szüleinek emléktábláját látjuk.


Szemben a Kossuth Lajos utca. Elöl a szálloda teteje magasodik.

Ezen a képen jól látszik a helyszín, az Astoriáé a Kossuth Lajos utcával párhuzamos ezüstös tető, illetve a Magyar utcai oldalon még két telket elfoglaló, egészen az Unger házig húzódó lapostetős rész. A Múzeum körúton jól látni a több éve enyésző, most éppen eladó, kékcsempés irodaház belső udvarán üresen tátongó nyílásokat. A Gellért-hegyet pedig azért nem láttam, mert ez a tető alacsonyabban fekszik, mint a szemben lévő házsor: 


A Magyar utca és a Kossuth Lajos utca sarkán álló ház (1902) nőalakjai a szálloda ablakából látszódnak igazán klasszul:

A Magyar utca házsora. A sarki majdnem neoreneszánsz homlokzatot nagyon kedvelem.



Források: 
Déry Attila: Belváros-Lipótváros
A régi pesti városfal mentén (Fekete Sas Kiadó)
Köszönöm G.nak a lelkes és biztonságos vezetést:)


Ha tetszett a  bejegyzés és szívesen látnál még több képet és tartalmat,
itt csatlakozhatsz
a blog Facebook oldalához.

10 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kep-ter.blog.hu/api/trackback/id/tr887463666

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Névtelen 2013.08.24. 15:29:34

Az Egyetemi Templomban rögzítették a rádióban elhangzó déli harangszót.

Amy's 2013.08.24. 15:33:34

Nekem a szerelmem Budapest minden szepsegevel,csunyasagaval egyutt.Kosoznom a szuper kepeket.Sok ilyen kep kellene hogy az emberek ne felejtsek el szeretni Budapestet hiszen a varos maga nem tehet arrol hogy a vezetes nem a legjobb :))

Catflower 2013.08.24. 16:01:38

Köszi:)

Catflower 2013.08.24. 16:05:23

Én is valahogy így vagyok vele, ezer arca van, mindig találsz újat benne. És hát a szerelemben pont az a szép, hogy a hibáival együtt szeretjük, sőt, azok miatt talán még jobban.

Gábor 2013.08.25. 13:16:49

Van egy Hikisch Lajos nevű építési vállalkozó, más bérházak építésében is közreműködött, alighanem ő lesz az, aki a sarki, rózsaszín ház építésében is részt vett:

http://cikkekbudapestmultjabol.hu/cimlistazas.php?xid=90338

Catflower 2013.08.25. 23:01:21

Igen, most találtam egy cikket még a nol.hu-n, abban azt írja "Schubert Ármin építőmester volt Bajza utcai lakcímmel, Hikisch Lajos pedig építési vállalkozó az akkor még Nagy Jánosnak hívott Benczúr utcában."
Lajos lesz az! Köszi!!!

Catflower 2013.08.25. 23:02:28

a linket kihagytam az előbb, de ideteszem, érdekes cikk a Ferenc krt 39-ről: http://nol.hu/ajanlo/20130720-nyomozas_a_ferenc_koruton?ref=sso

Kovács Miklós 2013.08.27. 14:33:45

Micsoda körpanorámával örvendeztettél meg minket, köszönöm! Ha járom a pesti utcákat sokszor felnézek a homlokzatokra és próbálom őket elképzelni ebből a nézőpontból is :) Évekig az East-West-ben dolgoztam (aztán elköltözött az irodánk) és mindig gyalogosan érkeztem a Deák tér felől, hogy élvezhessem a belvárosi látványt.

Catflower 2013.08.27. 22:21:41

Köszönöm. Régen, nagyon régen én is sokat jártam az EWBC-be, a 6. emeletre, tökjó volt a kilátás, sajnálom hogy nincs onnét is fotó:)

Kovács Miklós 2013.08.27. 23:56:03

Sajnos ebben most nem tudok Neked segíteni. Régen volt, akkor még nem fotóztam :) Mi az első emeleten voltunk. De szerintem ha megkéred a recepciót, felengednek fotózni. Akkoriban szimpatikusak és segítőkészek voltak - gondolom időközben ez sem változott.