Kép-tér Blog

"Én a várossal akarom Önt megismertetni..."

Az Ybl-palota régen és most

2013. október 07. 23:53 - Varázsceruza

Régóta terveztem, hogy felteszem az Ybl-palota felújítása előtt készült képeket, de friss fotók nélkül nem lett volna értelme. Most végre sikerült. A Design Hét alkalmából szervezett túrán az öntöttvas emlékeket néztük meg a Belvárosban, és ez a palota is a program része volt.

kilátás a Szervita téri Lajta-ház egyik erkélyéről, jobbközépen a legalacsonyabb kupolát kell nézni

helyszín: Reáltanoda-Károlyi Mihály utca sarok


1870 körül - a Centrál Kávéház helyén a kis földszintes...
A Pesti Hazai Takarékpénztár székházának tervezésére Ybl pályázaton nyerte el a megbízást, olyan versenytársak mellett, mint Feszl Frigyes. Az volt a feladata, hogy a hivatalos helyiségeket és bérlakásokat "kellő méltósággal" csoportosítsa az épületen belül. Hadd idézzek az épület korabeli, kissé dagályos leírásából: "A bejáratot diadalkapu jellegű hármas nyílás alkotja, fölötte nagy erkély. A hármas kapu ajtószárnyait Dübel bécsi asztalos készítette. A kapun belépve háromhajós, toscan-dór oszlopokkal, a középső ívnél falszerű pillértaggal elválasztott, keresztboltozatos, az ívekben gazdag ornamentikával ékes előcsarnokba lépünk. Balra nyílik a tágas, kerek alaprajzú, felülvilágított lépcsőház. A széles csigalépcső díszes öntöttvas oszlopokon és gyámokon nyugszik, szerkezete csak körülölelő folyosóival csatlakozik a hengerszerű térhez. Nyolc ajtó nyílik minden emeleten a körfolyosóról az épület belsejébe, egyesek közülük vakajtók, létüket csak a részarányosság indokolja..."

felújítás előtti kép, a kilencvenes évekből
A ház 1868-ra készült el, de nemsokára már bővíteni is kellett, az udvari hivatali szárny kapott egy harmadik szintet. Az emeleten polgári lakások voltak. 1915-ben le akarták bontani, de végül megmenekült és a Takarékpénztár is maradt, egészen a második világháborúig. Az államosításkor a Fővárosi Vízművek Igazgatósága foglalta el az épületet és maradtak egészen addig, amíg a metró építésekor a falak meg nem repedtek és az épület saroktornya megsüllyedt. Ekkor kiürítették a házat, az pedig tovább pusztult. Gombafertőzést kapott, padlástól a pincéig minden faszerkezete tönkrement. A kovácsolt- és öntöttvas szerkezetek egy részét ismeretlen helyre "szállították". Ezek a képek a felújítás előtti állapotot örökítették meg:



egykor ...
... és most


A Lindner Budapest 1998-ban ilyen állapotban vette meg és a Mérték Építészeti Stúdióval haladéktalanul hozzákezdett a felújításhoz. Az eredmény ez lett:




a felülvilágító nem Ybl tervei alapján újult meg, üvegművészek tervezték
"A kapualj, a főlépcsőház, a takarékpénztári szárny előcsarnoka és lépcsője, valamint a földszinti és emeleti ún. oszlopos termek az építés korának megfelelő állapotnak megfelelően lettek visszaállítva. Restaurálták a főlépcsőház és a Károlyi Mihály utcai kapualj eredeti római mozaik burkolatát is. A többi belső térben a mai igényeknek megfelelő kialakítást ötvözték a korhű részletképzéssel (nyílászárók, párkányok stb.). A legnagyobb kihívást a modern, mai funkciókat kiszolgáló gépészeti berendezések, vezetékek elhelyezése jelentette. A hűtés-fűtés kiszolgálására a műemléki terek kialakításához igazodva íves vagy egyenes vonalú hűtő-fűtő álmennyezetet szereltek föl."


a Fortepan képe a nyolcvanas évekből

Öntöttvas korlát és oszlopok az egyik legszebb belvárosi lépcsőházban.



"A belső udvarban, a főpárkány fölé lebegő fémszerkezetű üvegtető készült, amely véd az esőtől, ugyanakkor biztosítja a tér szellőzését. A tető homogén formájával segíti a felső homlokzatok és a épület tömegének érvényesülését. A tetőszerkezet acél tartókból áll, ami az udvari falakra támaszkodik." A guglin jól látszik az üvegtető és az is, hogy milyen nagy helyet foglal el az épület:


az udvar a felújítás előtt, üvegtető nélkül...
... és utána, üvegtetővel.
a Fortepan képe a nyolcvanas évekből

Mázli, hogy Lindner, az asztalosműhely vezetőjéből milliárdossá lett üzletember a csontig lepusztult épületben meglátta a fantáziát, így, ha alkalom adódik, mint amilyen ez a mostani volt, legalább megnézhetjük. Eszméletlenül szép.

Források: 
Gerő László: Pest Buda építészete az egyesítéskor
a felújításról: Építészfórum

A rekonstrukcióról még lehet olvasni itt. A Lásd Budapestet posztja itt.

Ha tetszett a  bejegyzés és szívesen látnál még több képet és tartalmat, 
itt csatlakozhatsz
a blog Facebook oldalához.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kep-ter.blog.hu/api/trackback/id/tr557463632

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.