Március elején tettem ki az egykori hajógyári csarnokról szóló posztot, a képeket még december végén lőttem. Akkor még azon sopánkodtam, hogyan hagyhatnak az illetékesek elpusztulni egy műemléki védettséget élvező épületet. Aztán pár napja írt az egyik olvasóm, hogy új hírek vannak a csarnokkal kapcsolatban, kiadták az érvényes bontási engedélyt és "sajnos ez is eltűnik végleg, nem nézegethetem porladó romjait". A Magyar Közlönyben ott van a magyarázat, idézem "Az egyes műemlékek védetté nyilvánításáról, illetőleg műemléki védettség megszüntetéséről szóló 15/2000. (IX. 15.) NKÖM rendelettel védetté nyilvánított, Budapest XIII. kerület, telekalakítást követően a 25964/9 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanon álló, hajógyári favázas ipari csarnoképület műemléki védettségét – tekintettel arra, hogy a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette – megszüntetem." (2014 április 10)
Tehát ennyi, most már hivatalosan sem kell érte semmit tenni, nem kell megmenteni. Majd szépen eladják a területet és az új tulajdonos ingatlant fejleszt rajta, a kerület pedig örül, hogy milyen szépen fejlődik Angyalföld. Nem mondom, hogy a csarnok romjai a mai állapotukban objektíve hiányozni fognak a Meder utcából (bár valójában nekem igen), de az biztos, hogy egy újabb megmentésre érdemes épület tűnik el a szemünk elől a süllyesztőben, és Angyalföld egy újabb ipartörténeti emlékkel lesz szegényebb. De ezt leírtam már, talán nem csak a csarnok kapcsán, és rémesen rosszul érzem magam, hogy a tizenharmadik kerületben egymást érik az ilyen történetek, lásd még a Váci úti házak, Gyógyászati Segédeszközök Gyára, Turbina utca környéke, Kilencház, ez utóbbiak még állnak, de részben bontásra ítéltek.
A rossz hír ellenére Gergőnek köszönöm a linkeket.
Ha tetszett a bejegyzés és szívesen látnál még több képet és tartalmat,
itt csatlakozhatsz
a blog Facebook oldalához.