Kép-tér Blog

"Én a várossal akarom Önt megismertetni..."

Bartók Béla út 1.

2014. december 03. 23:24 - Varázsceruza



Még nincs Gellért-fürdő és a háznak (a felállványozott mellett, balra) megvan a sarokkupolája


A sarokkupoláját vesztett ház a Hotel Gellért melletti sarkon, amiről eredeti terveket nem őriz a levéltár, így nem tudom ki tervezte és mikor, de ha mondanom kéne valamit, akkor az 1890-es évek legvége lenne, már nem teljesen eklektikus, de még nem is teljesen szecessziós -bár nekem inkább ez utóbbit juttatja eszembe, igaz, hajlamos vagyok mindenben azt látni, ami tetszik-, a lépcsőfordulókban a kövezeten valami szokásos ikv-s barmolás nyomaival, és persze le is van pusztulva meg időnként vakolatdarabok potyognak le, pl. arra a második emeleti erkélyre, ahonnét a képeket csináltam a halételek felirattal. Azt hiszem szívesen laknék itt, mondjuk nem a Bartók Béla út forgalma és a megmozdíthatatlan súlyú redőnyök miatt, amit egyedül nem, csak ketten, nekifeszülve lehet felhúzni, hanem az egykori polgári miliő, az udvar, a gang, a mart üvegek, az óriási belmagasság és a kovácsoltvas korlát kacskaringós virágai miatt. És az is hihetetlen, hogy még mindig működik a Szeged Étterem.

A képek 2013-2014-ben készültek.

Frissítés, 2014. december 13-án:
Szabados Ildikó küldött egy pár linket és képet a ház múltjával, főleg a Szeged Étterem helyén egykor működő Gellért Kávéházzal kapcsolatban. Ezek alapján még én is tovább kerestem, így jött össze az alábbi kiegészítés.
A tizennyolcadik század végén, amikor még csak a Gellért Gyógyfürdő elődje, a Sárosfürdő létezett, állt egy földszintes, nádtetős épület nagyjából a tér közepén, a Sinel vendéglő, amelyet tulajdonosáról, Sinel Rezsőről neveztek el.

A Sárosfürdő épületei, 1894 előtt, forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény
Forrás: Újbuda Újság
A Sárosfürdő a vendéglővel együtt akkor tűnt el, amikor 1894-ben a főváros hozzáfogott a Ferenc József híd építéséhez, majd a tér rendezéséhez és a Gellért rakpart kiépítéséhez. Az új híd tengelyébe eső, többnyire földszintes épületeket elbontották és ez várt a Duna-parton a Rudas fürdőig húzódó viskókra is, mert "a híd budai fejének környéke nem volt addig rendezettnek tekinthető, amíg a Duna partján piszkos házhelymaradványok sorozata húzódott fel egy félkilóméternyire a Rudasfürdőig." Az építési munkákat az FKT (Fővárosi Közmunkák Tanácsa) és a Főváros vegyes bizottsága felügyelte.

1894 előtt, Klösz György fotója a pesti oldalról. Így festett a mai Gellért tér, a Bartók Béla út eleje és a rakpart a régi házakkal.
Forrás: Siklóssy László: Hogyan épült Budapest?
A Hotel Gellértet 1911-ben kezdték el építeni, de csak 1918-ra készült el, a lenti képen még üres a helye. A kép valamikor 1910 körül készülhetett, a mi házunk már áll és megvannak már az Eraviszkusz-ház és a Műegyetem Ch épülete is a kép bal szélén, ez utóbbi 1903-ra lett kész Czigler Győző tervei alapján.

Forrás: hampage.hu

A Budapesti Czím- és Lakásjegyzékből kiderül, hogy az 1890-es években az akkor még Fehérvári (1920-tól Horthy Miklós, majd '45 után Bartók Béla) út 1. szám alatti telek - nyilván nem a mostani épülettel, hanem egy korábbival -, a kis vendéglő tulajdonosainak, a Sinel család tagjainak nevén volt, tőlük vette meg a főváros, mert 1900-ban már az FKT tulajdona és marad is pár évig, amíg a környék rendezése folyik. Az 1903-04-es jegyzékben Müller Ignác Lajos, illatszergyáros- és kereskedő az új háztulajdonos, valószínűleg ő rendelte meg a háromemeletes, sarokkupolás bérház terveit. Mivel az eredeti tervek nincsenek meg, az építés pontos évét továbbra sem tudjuk, de a fentiek alapján valószínűsíthető, hogy 1903-1904-ben történhetett. Müller 1925-ben halt meg, később Dr. Kopits Jenőné és birtoktársai kezébe került az ingatlan.
Ezen a képen már olvasható a felirat az épület sarkán, a mai Szeged Étterem neonreklámja helyén: Gebauer, és mellette a Gellért Kávéház a Kemenes utcai homlokzat alján. A Gellért Kávéház kb. 1908-tól létezett a Fehérvári út 1-ben, igaz, akkor még Gerstl Ferenc működtette. Gebauer Józsefnek ekkor még a Ferenc krt. 46 szám alatt volt kávémérése, de 1910-től évtizedeken át ő vezette a Gellért Kávéházat. 

innét
innét
"Gebauer a légteret belül kétszintessé alakította át. Az emeleti részen lakását leválasztotta, és kis ablakon keresztül lesett ki a vendégeire. A Gellért Kávéházat mérnökök, tanárok, festők és szobrászok látogatták. Itt írta verseit Somlyó Zoltán, és itt írta egyik asztaltól a másikig sétálva Tersánszky Józsi Jenő a "Legenda a nyúlpaprikásról" című kisregényét. A pincerészben Gebauer Béla megnyitotta a Kakasfészek Éttermet, ahol engedély nélküli tánczene, különben meg cigányzene szólt..." (Forrás: Újbuda Újság, 2009). A nol.hu archívumában találtam egy élvezetes, hosszú írást a kávéházról Saly Noémitől, érdemes elolvasni.

1927 után. Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény
Frissítés, 2015. január 17.
Az "IKV-s barmolás", amire az elején utaltam, a lift áthelyezése miatt történt. Erről tanúskodik a lépcsőfordulókban, a lift régi helyére, téglalap alakban lerakott olcsó cementlap és a lépcsőházi korláton befelé, a lift irányába néző napraforgó virágok is, amik így egyáltalán nem érvényesülnek. Kár, hogy áthelyezték, teljesen tönkretették vele a lépcsőházat. A kovácsoltvas napraforgók a gangon is megjelennek. Bár írásos forrás nincsen rá, elképzelhető, hogy a Forreider és Schiller cég készítette a lakatosmunkákat, egyik kedvelt motívumuk volt a napraforgó és a margaréta.



Szabados Ildinek ezúton is köszönöm a segítséget. 

Források: Siklóssy László: Hogyan épült Budapest?
Dr. Rubovszky András: Hotel Gellért


Ha tetszett a  bejegyzés és szívesen látnál még több képet és tartalmat,
itt csatlakozhatsz
a blog Facebook oldalához.
Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kep-ter.blog.hu/api/trackback/id/tr107463500

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.