Kép-tér Blog

"Én a várossal akarom Önt megismertetni..."

Bajcsy-Zsilinszky út 36-38.

2017. szeptember 27. 19:48 - Varázsceruza

Takarékpénztárból filmszínház: itt nyílt a Toldi Mozi

Pár héttel ezelőtt nyitva volt a Toldi Mozi melletti bejárati ajtó és nem tudtam ellenállni a kísértésnek, beléptem a társasház előterébe. A lépcsőfeljáró mellett jobbra, ahol a kukákat tárolják, szép csempéket találtam, így annak ellenére, hogy nem tűnt nagyon izgalmasnak a belső és a kezem is tele volt, kíváncsi lettem milyen lehet feljebb. A lépcső tömör korlátjáról a sokkal rosszabb állapotban lévő Anker-palota bejárata jutott eszembe, mint később kiderült, nem véletlenül. 5 óra körül volt, kint még szépen sütött a nap és már az első emeleten annyira elbűvöltek az irizáló csempék, hogy aztán a legfelső szintig sétáltam. Odafent minden fürdött a fényben, a barna csempék hálásan tükrözték vissza az ablakok és a lépcsőrács formáját - hogy a saját képmásomról ne is beszéljek-, szóval megint kiestem egy darabig a tér-idő kontinuumból és lőttem egy csomó képet mobillal.

20170908_162943b.jpg

20170908_163100b.jpg

20170908_163454b.jpg

20170908_163617b.jpg

20170908_163642b.jpg

20170908_164421b.jpg

Úgy emlékeztem hogy a ház valamelyik évben szerepelt a Budapest100 programjában, mert korra teljesen passzol, de nem találtam nyomát a részvételnek, így megbízható infók híján híján kikértem az anyagát a Tervtárból. Ott kiderült, hogy Alpár Ignác és veje, vagyis Alpár fogadott lányának a férje, Hübner Jenő készítette el az épület terveit 1911 decemberében. A megrendelő a Budapest-Lipótvárosi Takarékpénztár Rt. volt. Alpár és Hübner közös irodában dolgoztak, hol mint csendestársak, hol pedig nyilvánosan együtt, mint ennél az épületnél is. Ezt csak azért érdemes hangsúlyozni, mert volt olyan pályázat, ahol Alpár komoly bírálatokat kapott, amikor befolyásos zsűritagként skrupulusok nélkül veje pályázatát részesítette előnyben. (Forrás: Pesti Napló, 1913.07.30.) De itt közösen szignálták a rajzokat és érdemes volt kikérni őket, mert nem tudtam hogy itt egy bank működött régen, és a mozi a takarékpénztár egykori központi termében lett kialakítva. De amúgy is érdekes volt nézegetni, hogy eredetileg milyen volt az alsóbb szintek alaprajza, legalábbis a terveken, mert a bank belsejéről korabeli fotókat nem találtam.

Mire ez a megbízás érkezett, Alpár már nagy tapasztalatot szerzett pénzintézetek székházainak tervezésében, gondoljunk csak a két legnagyobbra, a Tőzsde-palotára (1900) és a Magyar Nemzeti Bank (akkor Osztrák-Magyar Bank, 1902) épületére a Szabadság téren, de a pár éve felújított Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület székháza (1911-15) is az ő nevéhez fűződik. Az ezen a téren elért sorozatos sikerei miatt a Magyar Általános Hitelbank 1911-ben már odáig merészkedett, hogy pályázat kiírása nélkül őt bízta meg a József nádor téren álló, ma a Nemzetgazdasági Minisztériumnak helyet adó palotája tervezésével. Azt is fontos elmondani, hogy a két nagy Szabadság téri épülethez képest ez a munka sokkal kisebb kihívást jelentett, alapterületre is sokkal kisebb és a bank itt csak az alsó szinteket foglalta el, a felsőbb szinteken bérlakások voltak. 

20170908_163802b.jpg

20170908_163852b.jpg

20170908_163907b.jpg

20170908_163315b.jpg

20170908_164013b.jpg

A vasbetonvázas ház pincéjében a szokásos kazánház, raktárak stb. mellett a trezor is helyet kapott illetve a ruhatár és a férfiak, nyilván a pénztár dolgozóinak étkezője. A lakóház vesztibüljében, ahol én beléptem, a kukák mögötti részen a portásfülke nyílt, és ott ahol most az utcán a Toldi üvegportáljai illetve a bal oldali bejárat van akkor még boltok működtek, a rajzon négy darab egymás mellett. A takarékpénztár előcsarnoka a mozi mostani jobb oldali bejáratának helyén nyílt, és közvetlenül mellette kapott szobát az igazgató. A mai mosdóba vezető lépcső helyén telefonfülkéket helyeztek el illetve lépcső vezetett fel a félemeleti helyiségekbe. A nagyobbik terem helyén a takarékpénztár üvegtetővel borított földszinti üzlethelyiségét alakították ki a hivatalnokok részére, ettől jobbra, az előcsarnok végében, a kisterem helyén volt az ügyfelek számára kialakított helyiség. A safe deposit nagyjából a mai színpad helyén volt, mögötte egy lépcső vezetett le a trezorhoz. A félemeleten az igazgatósági helyiségek, egy hall, és a további részlegek, könyvelés, levelezés, expeditio sorakoztak.

lip_tp_1914.jpg

Ettől felfelé, az elsőtől a negyedik emeletig lakásokat terveztek. Az elsőn három lakást számoltam, két nagyobb osztozott az akkor még Váczi körútra nyíló utcai szakaszon, 3-3 szobával, a harmadiknak pedig a főlépcsőházból nyíló lodzsáról volt a bejárata. A többi szintet ugyanilyen beosztással lakások foglalták el. A homlokzatról készült és a 2 építész által 1911 decemberben szignált tervváltozatot elnézve, nem ez volt a végleges rajz. Például a második emeleti erkélyeket díszítő puttók sehol sincsenek a lenti terven, ráadásul módosítások, változtatások nyoma is látszik rajta. A tetőépítményről és díszekről nem is beszélve, bár ezek könnyen lehet hogy a világháború idején sérültek és később máshogy építették újjá.

sam_4705b.jpgForrás: Budapest Főváros Levéltára

A Lipótvárosi Takarékpénztárt 1895-ben létesítették és 1929 márciusában számolták fel, az újsághír úgy szólt, hogy mindenkit meglepett az addig stabilnak tűnő bank immobilitásának híre. (Esti Kurír, 1929.03.29.) Könnyen lehet, hogy az akkor még csak kibontakozó gazdasági világválság hatására ment tönkre.

20170908_163256b.jpg

Miután a takarékpénztár bezárt, 1931-ben a Pénzintézeti Központ Osztálysorsjáték Hivatala költözött a félemeletre és ott is működött a világháború végéig.

20170908_163204b.jpg

De a legtöbb hír akkor jelent meg az épülettel kapcsolatban, amikor 1932-ben a takarékpénztár egykori földszinti helyiségeiben megnyitották a City mozgóképszínházat. Ez azért is volt fontos, mert „A pesti City mindezideig nélkülözte a mozit, a belső Lipótváros publikuma igen messzire volt kénytelen elzarándokolni, ha kedvenc prímádonnáját a film vásznán látni vagy hallani akarta. Holnap megnyitja kapuit a pesti City legújabb pazarul berendezett mozija: a City. Ma már az utolsó szögig teljesen készen várja a vadonatúj mozi a közönség első ostromát” - írta az Esti kurír 1932 szeptemberében.

city2.jpgA két kép forrása: Színházi élet, 1932. (Arcanum.hu)

city.jpg

A Bajcsy-Zsilinszky út régi neve Váczi körút volt, de a mozi nyitásakor éppen Vilmos császár útjának hívták, és a háború után kapta a mai nevét. Hogy mit jelentett az újonnan nyílt mozi a nyilván akkor sem a társasági élettől pezsgő Lipótvárosban, arról a Nemzeti Sport írt egy bájos, lelkendező cikket 1932 szeptemberében „Örül az ember, ha látja, milyen sokat jelent egy filmszínház a nagyváros életében. A Vilmos császár út mindig csendes, sőt kihalt volt az esti órákban, hiába hirdetik a keresztutcák sarkán a jelzőtáblák, hogy főútvonal, az örökké forgalmas Nagykörúttól néhány percnyire szinte félősen sietett hazafelé, aki a Vilmos császár úton lakott s talán nem is értette, miért kellett ilyen szélesre, hatalmasra szabni ezt a használatlan utat. S most ha az ember a Bazilika, vagy a Berlini-tér felől megérkezik a „csend útjára”, azt hiszi — eltévedt. Nem lehet ráismerni a Vilmos császár útra, ahol most vakító fényű transzparensek életet sugároznak szét a lombos fák közé, nagy csoportok álldogálnak hirdetőtáblák előtt, emberek sétálnak, beszélgetnek s mikor a házmesterek már ráfordították a kulcsot a nagy házkapukra, még mindig nem alszik a Vilmos császár út, még mindig él. Pedig csak annyi történt, hogy megnyitották a City-mozit, a legújabb filmszínházat, mely most egyelőre a premiermozik után játssza a legnagyobb sikerű filmeket, de azért olyan portálja van, hogy az elsőhetes mozik nagy része is irigyelheti érte. Csak egy mozit nyitottak meg s most már járnak emberek a Vilmos császár úton az esti órákban is, sőt megállnak a többi üzletek kirakatai előtt, kávéházba mennek, lapot vásárolnak a rikkancstól. Egy mozit építettek s a Vilmos császárút naponta 4-5 órával tovább él, mint eddig. S a Vilmos császár út meghosszabbított élete biztosítja a mozi jövőjét. Ebből a hatásból ugyanis azt látni, hogy ez a mozi kellett ide.” És valóban így volt, a publikum lassan odaszokott az új mozgóba, folyton gyarapodott a bevétel és másodhetes filmszínházból a City premiermozivá lépett elő. 1975-ben a mozi egykori látogatója, Losonczi Miklós úgy emlékezett rá, hogy régen általában jó filmeket játszottak, és „előadásain, mert olyan kellemes volt a terem, néha megjelent őfőméltósága, a kormányzó is, amit abból lehetett észrevenni, hogy olyankor lezárták az erkélyt.” (forrás: Budapest Folyóirat, Losonczi Miklós)

fortepan_94104b.jpgFotó: Fortepan 94104, 1953 körül

A mozi történetéről itt lehet még bővebben olvasni, a Tervtár csak az 1993-as átalakítási terveket őrzi, amikor Toldi Art Mozivá alakították, pedig névváltoztatásból és átalakításokból bőven jutott a huszadik század második felére. 

20170908_162751b.jpg

De visszatérve az épületre, a lépcsőház csempeborítása telitalálat. Végig arra gondoltam, ilyet szeretnék egyszer a lakásomba (bár belső térben a sötétbarna valószínűleg nem mutat jól), és száz év után is remek állapotban van. Nem úgy néz ki, mint ami pótolva/javítva lett valaha. A melléklépcső, amit régen a cselédek számára létesítettek, jelenleg valószínűleg nem sok célt szolgál, sőt alternatív útvonalként sem lehet nagy szerepe, mert közvetlenül a főlépcső mellett halad, egy zárt lépcsőházban.Talán télikertként tudják használni a szobanövények teleltetésére. Összességében kellemes meglepetés volt ez a ház, mert pár éve az Anker-palotában azt éreztem, hogy talán értem mért kapott annyi rossz kritikát Alpár Ignác annak idején, de ennek a háznak sokkal egyszerűbb az alaprajza és élhetőbbnek is tűnik. Nyilván a Bajcsyn futó forgalom száz éve még sehol nem volt, az oda néző egykori lakásokat ma inkább irodaként használják.  

20170908_163742b.jpg

20170908_163518b.jpg

20170908_163140b.jpg

udvar.jpg

 

Források: A legtöbb helyen külön jeleztem. Az újságcikkekből vett szemelvények forrása: Arcanum

Hungaricana.hu

Budapesti Lakcímjegyzék

Az eredeti tervek innét: Budapest Főváros Levéltára/Tervtár

Déry Attila: Belváros-Lipótváros

 

Ha tetszett a  bejegyzés és szívesen látnál még több képet és tartalmat,

itt csatlakozhatsz a blog Facebook oldalához és itt követhetsz Instagramon.

Az oldalon publikált fényképek nagy része a sajátom, ellenkező esetben azt külön jelzem. 

Saját képeim és az írásaim szerzői joga fenntartva, felhasználásuk

KIZÁRÓLAG az írásos engedélyemmel lehetséges. 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kep-ter.blog.hu/api/trackback/id/tr1312898944

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.