Kép-tér Blog

"Én a várossal akarom Önt megismertetni..."

Bródy Sándor utca 22.

2017. december 31. 10:22 - Varázsceruza

20170705_184726b.jpg

Nyáron jártam először ebben a házban, amikor Ember Sári kiállítását rendezte meg a Molnár Ani Galéria. Bent, az udvarban meglepően magas fák és olyan élő, zöld szőnyeg fogadott, hogy elámultam. Nem ilyet képzeltem a tipikus pesti bérház homlokzat mögé. A Palotanegyed hihetetlenül izgalmas épületeket rejt és jó lenne sorra járni őket. Eddig a blogon a Degenfeld-Odescalchi palota, a Szentkirályi utca 6-os és a Múzeum körút 10-es számról írtam, most pedig, a kertje miatt következzék a Bródy Sándor utca 22-es számú ház.

20171027_091345b.jpg

A terület fejlődéséről dióhéjban annyit, hogy a Palotanegyed első házai a Hatvani és a Kecskeméti kapuknál épültek, nagyjából az 1720-as években. Azelőtt a területet kertek borították, a városfalon belüli házak tulajdonosai termelték meg bennük a háztartásaik számára szükséges zöldséget és gyümölcsöt. A régi Országút (a mai Múzeum körút) első háza 1747-ben épült és lassan, sorban földszintes házakat húztak fel az út mentén végig. A kertek helyét fokozatosan, földszintes vályogházakból álló, spontán módon kiépülő zárt utcasorok váltották fel. A mai Bródy Sándor utca vonalában pl. a Téglaégető út vezetett a Rákóczi tér helyén lévő téglaégető felé. Az 1838-as árvíz ezeket a földszintes házakat nagyrészt elpusztította, a terület későbbi fejlődése szempontjából viszont döntő jelentőségű és a hatalmas pusztítás ellenére pozitív hatású volt, mert a 18. század második felében így indulhattak itt új, nagy léptékű építkezések, aminek hatására az addig alacsony házakból álló terület teljesen új arculatot kapott és Pest legfelkapottabb része lett. Fontos volt még, hogy olyan középületek jelentek meg itt, pl. a Nemzeti Színház a mai Astoriánál 1837-ben, a Nemzeti Múzeum 1847-ben, és Ybl Miklós tervei alapján itt épült fel 1865-ben a régi Képviselőház a Bródy Sándor utca 8 szám alatt (ma Olasz Kultúrintézet), amelyek további színvonalas építkezéseket vonzottak. A Nemzeti Múzeum hatalmas kertjére néző utcákon a korabeli arisztokrácia építette fel sorra palotáit, gondoljunk csak a Festetics Palotára, a Károlyi Palotára vagy a fent már említett, a Degenfeld-Odescalchi család palotabérházára a Puskin és Bródy Sándor utcák sarkán. Grófok és bárók vásároltak itt telket és vették birtokba a negyedet, divat lett ide költözni.

20170705_190508b.jpg

20171027_091044b.jpg

A ház tervei 1886-ban születtek. A kétemeletes ház megtervezésére Klíma Miklós adta a megbízást Binder Ferenc építésznek és Bachl Ferenc építőmesternek. A ház eredeti tervei egy szabálytalan U alakú, hosszúkás belső udvart körülölelő épületet mutatnak, majd csak később épül hozzá az utcai traktussal párhuzamos, az udvart hátul lezáró épületrész. Az utcán feltekintve a homlokzatra, egy átlagos, historizáló, tipikus pesti bérházat látunk, semmi különös, nincsenek extra ornamensek, talán csak a téglaborítás az egyetlen díszítőelem. A külső alapján nem biztos hogy érdekelne mit rejt a belseje, de mint sok más esetben, most is igaz, hogy ne ítéljünk a külső után. Klíma Miklósról annyit lehet tudni, hogy a Földművelésügyi Minisztériumban dolgozott mint főállatorvos, de földjei is voltak és fennmaradtak a ház építése során a trieszti karsztmárványt szállító cég, a "Scalmanini G"-vel folytatott peres ügyének aktái. Az ilyen apróság csak azért érdekes, mert ha nem keveredtek volna vitába, valószínűleg semmilyen adat nem marad fenn arról, hogy melyik cég szállította a házba például a márványköveket, így pedig tudjuk, hogy Triesztből jöttek. Mit nem adnék érte, ha pl. néhány kovácsoltvas kapuról vagy ólomüveg ablakról lenne feljegyzés más épületek esetében, de sajnos pár kivételtől vagy hasonló esettől eltekintve nagyon nehéz a nyomára akadni, kik voltak 100 vagy méginkább közel 150 évvel ezelőtt az egyes építkezések alvállalkozói. Klímáék 1894-ben már az Andrássy úton laknak, miután a Bródy Sándor utcai kétemeletes bérházat egy Bun Gusztáv nevű földbirtokosnak adják el. Bun szintén földbirtokos és amellett hogy tűzifával kereskedik, egy ideig a Paksi Takarékpénztár vezérigazgatója, igaz, halálakor az is kiderül, hogy elsikkasztotta a pénztár megtakarításait. Két év múlva, 1896-ban már dr. Ángyán Béla belgyógyász és neje az új tulajdonosok, és sokáig ők is maradnak azok, annak ellenére hogy a lakcímjegyzék szerint valószínűleg csak befektetésnek veszik a házat, mert lakásuk a Ferenciek bazárában van a Ferenciek terén. Ők építtetik fel a toldaléképületet az udvar hátsó részébe, ezzel ugyan kisebb és zárt lesz a kert, de biztosan több lakbér folyik be a kasszába. Az alábbi térképrészleten (1872) az látszik, hogy eredetileg a kert a telek végében tovább folytatódott és osztoztak rajta a Szentkirályi utcáról nyíló két épülettel. Ez az 1898-as beépítésnek köszönhetően szűnt meg. Ángyán a hasüregi betegségek tanára, a közeli Szent Rókus Kórházban főorvos, az elsők között foglalkozott influenzával. Felesége, Zettner Aranka férjura 1920-as halála után is, még 1928-ban is háztulajdonosként szerepel a jegyzékben.

1872b.jpg

20170705_190653b.jpg

1925-ben a Vendéglősök Lapja írt arról, hogy a házban működött a Kékkúti Gyógy- és Ásványvízforrás Rt székhelye és/vagy boltja. Azért is fontos ez, mert akkor „a Kékkúti természetes szénsavas savanyúvíz Csonka-Magyarország egyetlen ásványvize” volt. A ház földszintjén a mai napig is működik viszont Tichyné és lányai tisztítószalonja, aminek elődje még a 14. szám alatt, egy cselédszoba-konyhában nyílt meg a háború előtt, majd 1963-ban költözött ebbe a házba, mára pedig lényegében egy intézmény.

20171027_090748b.jpg

20171027_090812b.jpg

20170705_183903b.jpg

A kert gyönyörű. A legjobban a ház fölé magasodó fák mutatnak, és bár én egyáltalán nem értek hozzá, valahol azt írták, júdásfák, de mindenképpen írja meg valaki, aki biztosan tudja. Az biztos, hogy magasságuk és a törzsük elhajló alakja miatt is különlegesek. Vannak még fenyők és kisebb bokrok, de az udvar egész felületét sűrű növényzet borítja, amitől olyan mintha egy darabka erdő lenne itt a Palotanegyed közepén.

20170705_185657b.jpg

20170705_190011b.jpg

20170705_190149b.jpg

20170705_190042b.jpg

Egy olvasóm írta, hogy gyermekként sok időt töltött itt, mert nagyszülei és a dédszülei is a házban laktak. „Akkor kisebbek voltak a növények Volt egy szőnyegporoló és padok, azokon lehetett ücsörögni. A kertet Emi néni a házmester tartotta rendben és amikor egészen kicsi voltam, akkor még délutánonként volt csendes pihenő idő, nem volt szabad zajongani a házban”. A júliusi kiállítás egy részét pont a fák közé installálták, ez látható az alábbi képeken.

20170705_182727b.jpg

20170705_182917b.jpg

20170705_182943b.jpg

20170705_183101b.jpg

20170705_183458b.jpg

20170705_183644b.jpg

A lépcsőházban és az udvarban minden szépen kifestve és felújítva, látszik hogy gondos kezekben van az épület. A két emelet magasság pedig azért is szerencsés, mert így a földszinti és az első emeleti lakások több fényt kapnak, ráadásul itt elég tágas az udvar, így az udvarra nyíló lakások is csendesek. A házban az Itthon vagy stábjával is forgattunk, a videót ide kattintva nézhetitek meg, kb. az ötödik percnél következik a kert.  

BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNOK ÉS TARTSATOK VELEM JÖVŐRE IS!

20170705_183110b.jpg

20170705_190518b.jpg

20170705_190838b.jpg

Források:

Budapest Főváros LevéltáraHungaricana, Arcanum, Palotanegyed

 

Ha tetszett a  bejegyzés és szívesen látnál még több képet és tartalmat,

itt csatlakozhatsz a blog Facebook oldalához és itt követhetsz Instagramon.

Az oldalon publikált fényképek nagy része a sajátom, ellenkező esetben azt külön jelzem. 

Saját képeim és az írásaim szerzői joga fenntartva, felhasználásuk

KIZÁRÓLAG az írásos engedélyemmel lehetséges. 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kep-ter.blog.hu/api/trackback/id/tr6713535823

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.