Kép-tér Blog

"Én a várossal akarom Önt megismertetni..."

Városligeti fasor 8/b.

2019. május 01. 16:08 - Varázsceruza

sam_0866b.jpg

1_5.jpg

Először este voltam itt, sötétedés után, egy barátommal, aki a házba jár bridzselni. Megcsodáltam az előcsarnok ólomüveg képeit, a bejárati ajtók és a lépcsőrács levélformájú díszeit és arra gondoltam, a Városligeti fasortól beljebb húzott, a falombok mögött rejtőzködő házba milyen jó lehet minden nap hazatérni. A bejárathoz egy kerti út vezet, a homlokzata letisztult modern, váltakozó zárt- és a nyitott erkélyekkel, a tágas, fekete-fehér négyzethálós műkő lapokkal burkolt előcsarnok fehér márvány falait két nagyméretű, színes, a négy évszakot ábrázoló üvegkép díszíti. Alkotói után keresgélni sem kellett, mindenki, még a későbbi felújítást végzők is megörökítették magukat a művön: Haranghy Jenő grafikus tervei alapján Palka József üvegfestő műtermében készültek, a felújítást 2007-ben Ecseren Tatár Dóra és Ónodi Béla végezte.

20190215_180401b.jpg

20190215_180340b.jpg

20190215_180321b.jpg

20190215_181018b.jpg

20190215_181000b.jpg

A ház helyén Wodianer Fülöp építtetett nyári lakot 1867-ben, amikor még szépen gondozott díszkertek szegélyezték a Városligeti fasort egészen a Városligetig. Az épület jól megbújhatott a lombok között, mert a fasor és az akkori Nagy János, ma Benczúr utca közti teleknek körülbelül a felezővonalán helyezkedett el és mindkét utca felől gondozott kert védte. A negyvenes évek elején aztán több épületet emeltek a telken, a legkorábban az utcavonalhoz közeli "a" és a "c" jelűek lettek készen, a Szent Család egyházközség megbízásából, míg a telek mélyén álló Wodianer nyaraló helyén 1941 júliusában kezdték el a magasföldszint felett háromemeletes társasház építését, a lakók pedig 1942 májusában költöztek be.

2_2.jpg

4_2.jpgKlasszak a mennyezet látszó vasbeton gerendái...

20190215_180306b.jpg

20190215_180259b.jpg

20190215_180703b.jpg

20190215_180708b.jpg

A Magyar Építőművészet folyóirat 1942-ben "Társasház a Vilma királynő úton" címmel hozott le néhány fotót és írást a Szivessy Tibor által tervezett épületről. Eszerint a ház "körülbelül 19.000 beépített köbméter 861 négyszögöl nagyságú belső kertes telken áll, melyhez a Vilma királyné útról szolgalmi út vezet. A főhomlokzat délnek néz, az U-beépítésű szárnyakban elhelyezett lakások ablakai keletre és nyugatra néznek; északra csak emeletenként és szárnyanként egy-egy szoba nyert elhelyezést. Minden lakáshoz zárterkély, erkély, loggia vagy franciaerkély épült. Az épület bal- és jobbszárnya teljesen azonos, tükörképei egymásnak. A földszinten a főbejárattól balra és jobbra két-két garzonlakás épült, különben a lakások két- és háromszobásak, mind hallal, öltözőszobával, tálalóval és az összes mellékhelyiségekkel. Az épület körül autóforgalom céljaira kocsiút épül. Minden oldalról régi, szépen művelt kertek, magas, terebélyes, árnyékos fák veszik körül az új építkezést." Azt is írják, hogy "a kert művésziesen és gazdagon lesz kiképezve, vízmedencével, sziklakerttel stb.", de félő hogy a medencéből a későbbiekben fokozódó háborús helyzet miatt semmi nem lett.

22553367_1697616033582248_5275519172373428164_o.jpg

20190215_181806b.jpg

sam_0873b_1.jpg

sam_0877b_1.jpg

sam_0875b.jpg

Szivessy Tibor nevével először a Vármegye utcai, Kovács Margit kerámiáival díszített ház kapcsán találkoztam, amely ezzel nagyjából egy időben épült, és ugyanekkorra tehető a Kapás utca 46. szám alatti, szintén modern bérház tervezése-építése. Szivessy abban az időben már ismert építész volt, a Műegyetem elvégzése után Berlinben és Münchenben tanult, majd itthon különböző tervezőirodákban tevékenykedett. Később Jánszky Bélával társult és 1910-től kezdődően közösen több tucat épület tervét vetették papírra a fővárosban és vidéken. A legtöbbet a mai napig is talán a Márkus Emília színésznő számára tervezett hűvösvölgyi villa kapcsán emlegetik, amelyet Jánszkyval közösen terveztek még 1912-ben. A páros Lechner Ödön nyomában a magyar formanyelv és építőstílus követője volt, az első világháború utáni kényszerű leállást még körülbelül hat termékeny év követte, majd 1932-ben szétváltak útjaik. Szivessy ezután az akkor divatos modern stílust alkalmazta tervein. 

sam_0881b.jpg

De Haranghy Jenőről is szólnunk kell, aki rendkívül sokoldalú művész volt, az Iparművészeti Iskola tanára, fal- és üvegfestészetben, mozaik, plakát és dekoratív tervezésben, az alkalmazott grafikai műfajokban (bélyeg, ex libris) és sokszorosító grafikában egyaránt jelentőset alkotott. Számos freskó és mozaik került ki a keze alól a fővárosban és vidéken, készített dekorációkat a Britannia (ma Béke) Szállóba, a Mátyás-pincébe, a Műcsarnokba (lásd még itt).

20190215_180236b.jpg

A ház a hétvégi Budapest100 alatt 2019. május 5-én, vasárnap lesz nyitva, délután 2-től. A bejárata a másik két, utcafrontra épült ház közötti útról nyílik. A programot lásd: http://budapest100.hu/house/varosligeti-fasor-8-b/

sam_0882b.jpg

 Az egykori iparosoknak és közreműködőknek a Magyar Építőművészetben közölt listája: 

Tervező: SZIVESSY TIBOR. Vasbeton tervező: SAILER ISTVÁN. 

Az épületet kivitelezte BÁTHORY, KLENOVITS és vitéz CSÉRY, Budapest, II., Volkmann utca 18.
Az acélablakokat készítette: HAAS és SOMOGYI Rt., Budapest, Frangepán utca 7.
A műkő munkálatokat MAROSSI F. LAJOS műkőgyár és burkolási vállalata készítette, Bp, XIV., Telepes utca 4.
Az épület üveges munkáit KORNIS NÁNDOR üvegesmester készítette, Budapest, VI., Nagymező utca 70.
A villanyszerelési munkákat SZOMMER MIKLÓS műszaki és elektrotechnikai vállalata készítette, Bp, V., Honvéd u. 18.
Az épület világítótesteit PATAKI GYULA fémműves készítette, Budapest, VI., Horn Ede utca 8.
Festés, mázolás: HANTOS TESTVÉREK RT., Budapest, VI., Horn Ede utca 5, telefon: 118-523 és 119-451.
Az épület redőnymunkálatait KORÁNYI és TÁRSA redőny- és vasipari kft. készítette, Bp, VI., Paulay Ede utca 57.
Az épület összes márványburkolat és tükrözési munkálatait FISCHER TESTVÉREK üvegcsiszoló és tükörgyár rt. végezte, Budapest, VIII, Koszorú utca 30, telefon: 138-840.
Az épület összes erkélyrácsait és a hall-kandalló rácsait LÖFKOVITS IZIDOR épület és műlakatos mester készítette, Budapest, VI., Aradi utca 66.
Az épület központi fűtési és vízvezeték szerelési munkáit ILKOVITS GYULA és LAJOS szerelési vállalata végezte, Budapest, VI., Hitler-tér 4.  

 3_1.jpg

A bejegyzést szeretettel ajánlom E. Gábornak, aki bevitt a házba és mindenkinek, aki szereti a modern épületeket.

Források: 

A régi cikk és a képek: Magyar Építőművészet (1942 (41. évfolyam, 2-12. szám)9. szám - Bérházak) - Arcanum

Ferkai András: Pest építészete a két világháború között

Szivessy Tiborról innen

Haranghy Jenőről innen

 

Ha tetszett a  bejegyzés és szívesen látnál még több képet és tartalmat,

itt csatlakozhatsz a blog Facebook oldalához és itt követhetsz Instagramon.

Az oldalon publikált fényképek nagy része a sajátom, ellenkező esetben azt külön jelzem. 

Saját képeim és az írásaim szerzői joga fenntartva, felhasználásuk

KIZÁRÓLAG az írásos engedélyemmel lehetséges. 

Szólj hozzá!

Bródy Sándor utca 22.

2017. december 31. 10:22 - Varázsceruza

20170705_184726b.jpg

Nyáron jártam először ebben a házban, amikor Ember Sári kiállítását rendezte meg a Molnár Ani Galéria. Bent, az udvarban meglepően magas fák és olyan élő, zöld szőnyeg fogadott, hogy elámultam. Nem ilyet képzeltem a tipikus pesti bérház homlokzat mögé. A Palotanegyed hihetetlenül izgalmas épületeket rejt és jó lenne sorra járni őket. Eddig a blogon a Degenfeld-Odescalchi palota, a Szentkirályi utca 6-os és a Múzeum körút 10-es számról írtam, most pedig, a kertje miatt következzék a Bródy Sándor utca 22-es számú ház.

20171027_091345b.jpg

A terület fejlődéséről dióhéjban annyit, hogy a Palotanegyed első házai a Hatvani és a Kecskeméti kapuknál épültek, nagyjából az 1720-as években. Azelőtt a területet kertek borították, a városfalon belüli házak tulajdonosai termelték meg bennük a háztartásaik számára szükséges zöldséget és gyümölcsöt. A régi Országút (a mai Múzeum körút) első háza 1747-ben épült és lassan, sorban földszintes házakat húztak fel az út mentén végig. A kertek helyét fokozatosan, földszintes vályogházakból álló, spontán módon kiépülő zárt utcasorok váltották fel. A mai Bródy Sándor utca vonalában pl. a Téglaégető út vezetett a Rákóczi tér helyén lévő téglaégető felé. Az 1838-as árvíz ezeket a földszintes házakat nagyrészt elpusztította, a terület későbbi fejlődése szempontjából viszont döntő jelentőségű és a hatalmas pusztítás ellenére pozitív hatású volt, mert a 18. század második felében így indulhattak itt új, nagy léptékű építkezések, aminek hatására az addig alacsony házakból álló terület teljesen új arculatot kapott és Pest legfelkapottabb része lett. Fontos volt még, hogy olyan középületek jelentek meg itt, pl. a Nemzeti Színház a mai Astoriánál 1837-ben, a Nemzeti Múzeum 1847-ben, és Ybl Miklós tervei alapján itt épült fel 1865-ben a régi Képviselőház a Bródy Sándor utca 8 szám alatt (ma Olasz Kultúrintézet), amelyek további színvonalas építkezéseket vonzottak. A Nemzeti Múzeum hatalmas kertjére néző utcákon a korabeli arisztokrácia építette fel sorra palotáit, gondoljunk csak a Festetics Palotára, a Károlyi Palotára vagy a fent már említett, a Degenfeld-Odescalchi család palotabérházára a Puskin és Bródy Sándor utcák sarkán. Grófok és bárók vásároltak itt telket és vették birtokba a negyedet, divat lett ide költözni.

20170705_190508b.jpg

20171027_091044b.jpg

A ház tervei 1886-ban születtek. A kétemeletes ház megtervezésére Klíma Miklós adta a megbízást Binder Ferenc építésznek és Bachl Ferenc építőmesternek. A ház eredeti tervei egy szabálytalan U alakú, hosszúkás belső udvart körülölelő épületet mutatnak, majd csak később épül hozzá az utcai traktussal párhuzamos, az udvart hátul lezáró épületrész. Az utcán feltekintve a homlokzatra, egy átlagos, historizáló, tipikus pesti bérházat látunk, semmi különös, nincsenek extra ornamensek, talán csak a téglaborítás az egyetlen díszítőelem. A külső alapján nem biztos hogy érdekelne mit rejt a belseje, de mint sok más esetben, most is igaz, hogy ne ítéljünk a külső után. Klíma Miklósról annyit lehet tudni, hogy a Földművelésügyi Minisztériumban dolgozott mint főállatorvos, de földjei is voltak és fennmaradtak a ház építése során a trieszti karsztmárványt szállító cég, a "Scalmanini G"-vel folytatott peres ügyének aktái. Az ilyen apróság csak azért érdekes, mert ha nem keveredtek volna vitába, valószínűleg semmilyen adat nem marad fenn arról, hogy melyik cég szállította a házba például a márványköveket, így pedig tudjuk, hogy Triesztből jöttek. Mit nem adnék érte, ha pl. néhány kovácsoltvas kapuról vagy ólomüveg ablakról lenne feljegyzés más épületek esetében, de sajnos pár kivételtől vagy hasonló esettől eltekintve nagyon nehéz a nyomára akadni, kik voltak 100 vagy méginkább közel 150 évvel ezelőtt az egyes építkezések alvállalkozói. Klímáék 1894-ben már az Andrássy úton laknak, miután a Bródy Sándor utcai kétemeletes bérházat egy Bun Gusztáv nevű földbirtokosnak adják el. Bun szintén földbirtokos és amellett hogy tűzifával kereskedik, egy ideig a Paksi Takarékpénztár vezérigazgatója, igaz, halálakor az is kiderül, hogy elsikkasztotta a pénztár megtakarításait. Két év múlva, 1896-ban már dr. Ángyán Béla belgyógyász és neje az új tulajdonosok, és sokáig ők is maradnak azok, annak ellenére hogy a lakcímjegyzék szerint valószínűleg csak befektetésnek veszik a házat, mert lakásuk a Ferenciek bazárában van a Ferenciek terén. Ők építtetik fel a toldaléképületet az udvar hátsó részébe, ezzel ugyan kisebb és zárt lesz a kert, de biztosan több lakbér folyik be a kasszába. Az alábbi térképrészleten (1872) az látszik, hogy eredetileg a kert a telek végében tovább folytatódott és osztoztak rajta a Szentkirályi utcáról nyíló két épülettel. Ez az 1898-as beépítésnek köszönhetően szűnt meg. Ángyán a hasüregi betegségek tanára, a közeli Szent Rókus Kórházban főorvos, az elsők között foglalkozott influenzával. Felesége, Zettner Aranka férjura 1920-as halála után is, még 1928-ban is háztulajdonosként szerepel a jegyzékben.

1872b.jpg

20170705_190653b.jpg

1925-ben a Vendéglősök Lapja írt arról, hogy a házban működött a Kékkúti Gyógy- és Ásványvízforrás Rt székhelye és/vagy boltja. Azért is fontos ez, mert akkor „a Kékkúti természetes szénsavas savanyúvíz Csonka-Magyarország egyetlen ásványvize” volt. A ház földszintjén a mai napig is működik viszont Tichyné és lányai tisztítószalonja, aminek elődje még a 14. szám alatt, egy cselédszoba-konyhában nyílt meg a háború előtt, majd 1963-ban költözött ebbe a házba, mára pedig lényegében egy intézmény.

20171027_090748b.jpg

20171027_090812b.jpg

20170705_183903b.jpg

A kert gyönyörű. A legjobban a ház fölé magasodó fák mutatnak, és bár én egyáltalán nem értek hozzá, valahol azt írták, júdásfák, de mindenképpen írja meg valaki, aki biztosan tudja. Az biztos, hogy magasságuk és a törzsük elhajló alakja miatt is különlegesek. Vannak még fenyők és kisebb bokrok, de az udvar egész felületét sűrű növényzet borítja, amitől olyan mintha egy darabka erdő lenne itt a Palotanegyed közepén.

20170705_185657b.jpg

20170705_190011b.jpg

20170705_190149b.jpg

20170705_190042b.jpg

Egy olvasóm írta, hogy gyermekként sok időt töltött itt, mert nagyszülei és a dédszülei is a házban laktak. „Akkor kisebbek voltak a növények Volt egy szőnyegporoló és padok, azokon lehetett ücsörögni. A kertet Emi néni a házmester tartotta rendben és amikor egészen kicsi voltam, akkor még délutánonként volt csendes pihenő idő, nem volt szabad zajongani a házban”. A júliusi kiállítás egy részét pont a fák közé installálták, ez látható az alábbi képeken.

20170705_182727b.jpg

20170705_182917b.jpg

20170705_182943b.jpg

20170705_183101b.jpg

20170705_183458b.jpg

20170705_183644b.jpg

A lépcsőházban és az udvarban minden szépen kifestve és felújítva, látszik hogy gondos kezekben van az épület. A két emelet magasság pedig azért is szerencsés, mert így a földszinti és az első emeleti lakások több fényt kapnak, ráadásul itt elég tágas az udvar, így az udvarra nyíló lakások is csendesek. A házban az Itthon vagy stábjával is forgattunk, a videót ide kattintva nézhetitek meg, kb. az ötödik percnél következik a kert.  

BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNOK ÉS TARTSATOK VELEM JÖVŐRE IS!

20170705_183110b.jpg

20170705_190518b.jpg

20170705_190838b.jpg

Források:

Budapest Főváros LevéltáraHungaricana, Arcanum, Palotanegyed

 

Ha tetszett a  bejegyzés és szívesen látnál még több képet és tartalmat,

itt csatlakozhatsz a blog Facebook oldalához és itt követhetsz Instagramon.

Az oldalon publikált fényképek nagy része a sajátom, ellenkező esetben azt külön jelzem. 

Saját képeim és az írásaim szerzői joga fenntartva, felhasználásuk

KIZÁRÓLAG az írásos engedélyemmel lehetséges. 

Szólj hozzá!

Hajós utca 32, újratöltve

2017. november 08. 10:35 - Varázsceruza

Homlokzatfelújítás után

Majdnem három éve már, hogy írtam a Hajós utca 32 alatti házról. Első tulajdonosa, Szedő Gáspár papírkereskedő után Szedő-házként is ismert épület a Belső-Terézváros egyik rejtett, szecessziós gyöngyszeme. A homlokzat annyira rossz állapotban volt még egy pár éve, hogy az arra járóknak biztosan nem jutott eszébe a belsejébe bekukkantani, pedig elképesztően szép a lépcsőház a (feltehetően Róth Miksa műhelyéből származó) ólomüveg ablakokkal. Terveit a pályakezdő és akkor még saját formanyelvét kereső Málnai Béla készítette Román Miklóssal közösen, 1903-ban. 

A társasháznak 2016-ban sikerült önkormányzati támogatást kapnia a homlokzat felújítására, ezek a munkák lettek most készen. Tegnap jártam ott, akkor szedték le az állványokat. Az egyik kedves lakótól kaptam egy csomó képet, amiket lehetetlen lett volna az utcáról elkészíteni, úgyhogy most ezeket és a sajátjaimat szeretném megosztani. Nagyon örülök, hogy sikerült idáig eljutni és majd talán valamikor a belső is sorra kerül. Imádom a színes virágokat és hogy olyan részletek is előkerültek, amiket eddig észre sem vettem. A 2015-ös bejegyzésben leírtam a történetét, mutattam egy csomó belső képet, amiket mindenképpen érdemes megnézni, ide kattintsatok.

20171106_130424b.jpg

20171106_124443b.jpg

20171106_124514b.jpg

img_3461b.jpg

img_6928b.jpg

img_3460b.jpg

img_3459b.jpg

img_6918b.jpg

img_6920b.jpg

img_6921b.jpg

img_6923b.jpg

img_6915b_1.jpg

img_6917b.jpg

img_6911b.jpg

img_6909b.jpg

img_6912b.jpg

img_6911b.jpg

img_6930b.jpg

img_6932b.jpg

Most is csináltam a belsejéről képeket. Itt változás nem sok van, de továbbra is, ebben az állapotában is gyönyörű. A falfestés szerintem még az eredeti:

20171106_125831b.jpg

20171106_130028b.jpg

20171106_125610b.jpg

20171106_125318b.jpg

20171106_125411b.jpg

Ildinek ezúton is köszönöm a homlokzatról készült közeli képeket!

Ha tetszett a  bejegyzés és szívesen látnál még több képet és tartalmat,

itt csatlakozhatsz a blog Facebook oldalához és itt követhetsz Instagramon.

Az oldalon publikált fényképek nagy része a sajátom, ellenkező esetben azt külön jelzem. 

Saját képeim és az írásaim szerzői joga fenntartva, felhasználásuk

KIZÁRÓLAG az írásos engedélyemmel lehetséges. 

Szólj hozzá!

Szabadság tér 16. - Adria-palota

2017. október 10. 07:19 - Varázsceruza

A város legismertebb épülete

img_20160916_201937_b.jpgForgatás!

A Szabadság téren, a volt Tőzsdepalota mellett álló, a megszürkült homlokzattal is tekintélyt parancsoló, reprezentatív épület valószínűleg a város legismertebb lakóháza. A megrendelő és első tulajdonos neve után eredetileg Adria-palotaként, majd a rendszerváltás előtti pár évtizedben itt székelő utazási iroda miatt Express-házként ismerték. Címszavakban visszatekintve a ház több mint száz, fordulatokban gazdag évére, a történelmi események miatt felszámolt és azóta elfeledett hajózási társaság, a rendszerváltás után kivérző Express, gyilkos banditatámadás a földszinti bankfiókban, a mostani kissé elhanyagolt külső, mind külön-külön is drámai történet. Az elmúlt két évtizedben viszont annyi külföldi szuperprodukciónak biztosított helyszínt, hogy sok millióan pillantottak be a belsejébe, anélkül, hogy tudták, hol is található valójában. Én a napokban a Szárnyas fejvadász 2049-ben láttam feltűnni a belsejét, de szerepelt a Társasjátékban (lásd itt), forgatott itt Bruce Willis a Die Hard 5-ben, a hamarosan debütáló Budapest Noir és szinte mindegyik, Budapestet megjárt külföldi produkció.

20160916_185035b_1.jpg

Tovább
3 komment

Bajcsy-Zsilinszky út 36-38.

2017. szeptember 27. 19:48 - Varázsceruza

Takarékpénztárból filmszínház: itt nyílt a Toldi Mozi

Pár héttel ezelőtt nyitva volt a Toldi Mozi melletti bejárati ajtó és nem tudtam ellenállni a kísértésnek, beléptem a társasház előterébe. A lépcsőfeljáró mellett jobbra, ahol a kukákat tárolják, szép csempéket találtam, így annak ellenére, hogy nem tűnt nagyon izgalmasnak a belső és a kezem is tele volt, kíváncsi lettem milyen lehet feljebb. A lépcső tömör korlátjáról a sokkal rosszabb állapotban lévő Anker-palota bejárata jutott eszembe, mint később kiderült, nem véletlenül. 5 óra körül volt, kint még szépen sütött a nap és már az első emeleten annyira elbűvöltek az irizáló csempék, hogy aztán a legfelső szintig sétáltam. Odafent minden fürdött a fényben, a barna csempék hálásan tükrözték vissza az ablakok és a lépcsőrács formáját - hogy a saját képmásomról ne is beszéljek-, szóval megint kiestem egy darabig a tér-idő kontinuumból és lőttem egy csomó képet mobillal.

20170908_162943b.jpg

20170908_163100b.jpg

Tovább
Szólj hozzá!

Andrássy út 83-85.

2017. augusztus 29. 07:55 - Varázsceruza

A Kodály köröndi ház, amelynek kétszer égett le a teteje.

A Körönd az Andrássy út legfestőibb része. Itt áll az a ház, ami fennállása óta kétszer került a címlapokra tűzeset kapcsán, először 1929-ben, majd 2014-ben. Sok szó esett már a pár évvel ezelőtti tragikus tűzvészt kiváltó okokról, a társasház és a lakók kálváriájáról a beruházóval, de az épület története is érdekes, és ebben a posztban régi újsághírek és feljegyzések segítségével többnyire ezt fogjuk felidézni. A mostani poszt születése nagyjából öt évvel ezelőttre nyúlik vissza, akkor láttam meg egy volt kollégám felvételeit a házról, és azóta vágytam rá, hogy az udvarait és a belsejét is lássam. Aztán jött a tűz, a házat lezárták, de most megint kezd életre kelni, és a múlt hónapban sikerült bejutni. 

Tovább
2 komment

Nagymező utca 38.

2017. július 04. 07:26 - Varázsceruza

Ó utca 28-30-32.

Nemrég lebontották a Nagymező utca és az Ó utca sarkán álló házakat, egy hotel épül majd a megüresedett telekre. Előzőleg három ház állt itt, a legértékesebb közülük az utóbbi években az Instant romkocsmának helyet adó kétemeletes neoreneszánsz homlokzatú lakóház, aminek főbejárata a Nagymező utcából nyílt.

20170519_185451b.jpg

p1710350b.jpg2015. február

Tovább
3 komment

Budapest Bloggerek a CEU-ért

2017. április 06. 09:00 - Varázsceruza

Mi, a főváros iránt elkötelezett bloggerek úgy gondoljuk, hogy a Közép-Európai Egyetem fontos szerepet tölt be Budapest életében, ezért tiltakozunk a CEU ellehetetlenítését célzó törvénymódosítás ellen.

ceu-20160918-35.jpg

Bayer Árpád BarosssBlog

Erdős Zoltán: Városi metamorfózisok blog

Fonyódi Anita Kép-Tér Blog

Juhász Judit Városkommunikáció blog 

Király Dávid BKV-figyelő blog

Papp Géza Fővárosi Blog

Rátonyi Gábor Tamás XV. kerületi blog, Utcák terek blog


Városblogger vagy? Csatlakoznál? Küldd el a változatlan szöveggel megjelent blogbejegyzésed címét a ceutiltakozas@gmail.com címre!

Szólj hozzá!

Kazinczy utca 51.

2017. március 14. 07:39 - Varázsceruza

Fodor Gyula épületei

img_20170310_090244_993b.jpg

Karcsú, háromemeletes épület, ívelt, magas oromzattal a bulinegyedben, nem messze a Király utcától. A pár éve barackszínűre mázolt kőporos homlokzaton az építész többi épületéről már ismerős tábla, rajta nagy betűkkel Fodor Gyula neve. Kívülről felújítottnak tűnik, és részben az is, de az az érzésem, inkább csak felületi kezelést kapott, azt sem igazán szépen. A homlokzati díszeket helyreállították, az ablakkeretek is a régiek. Az elhanyagolt, de még eredeti, bedeszkázott földszinti portál egy nem működő üzlethelyiséget takar és szinte sikít egy rendes bérlőért.

Tovább
Szólj hozzá!

Alkotás utca 13.

2017. január 02. 08:27 - Varázsceruza

György-udvar

A napokban a kezembe került egy régi újság képes melléklete, benne egy érdekes homlokzati rajzzal. Rögtön megismertem az Alkotás utcai hatalmas, szobros sarokházat, jártam is benne pár évvel ezelőtt, akkor is tél volt. Egy monstrumnak éreztem az egészet megmagyarázhatatlan részletekkel, a ház előcsarnokát és a földszintet pedig egyenesen nyomasztónak, nem is merészkedtem feljebb. Akkortájt Vera, a Lásd Budapestet bloggere írt is róla, így én letettem róla. A most talált cikkek és képek viszont szerintem elég érdekesek ahhoz, hogy közzétegyem őket és hozzátegyenek valamit az eddigiekhez.

pestinaplo.jpgForrás: Pesti Napló, 1929

Tovább
Szólj hozzá!