Öt éve, nagyjából két hónappal a blog indulása után írtam először erről az épületről, még euforikus állapotban az élménytől, hogy egyáltalán bejutottam, miután sikerült elintéznem, hogy más helyett kézbesítsek valamit. Máig emlékszem az első találkozásra a lépcsőházzal, de azután is, ahányszor ott…

Újlipótváros a harmincas években, a kortársak szemében „Mikor fiatal voltam, ez a városrész kerítésekből állt. A kerítések alól kutyák ugrottak ki féltesttel, ugatásuktól az ember megcsúszott az út jegén, felkelt és szégyellte magát. De azért szép volt és messzire…

Nagy volt a kísértés, hogy kísérőszöveg nélkül hagyjam e bejegyzést, mert úgy gondolom, hogy az újlipótvárosi ház olyannyira Fogalom, hogy nem kell hozzá mit fűzni. Különben is lerágott csont, hogy arrafelé milyen jók a lépcsőházak, és az egész városrész milyen…

Minden városlakó álma egy tágas tetőterasz, ahova nyári estéken ki lehet települni és társaságban, sörözés vagy borozás közben megvárni, amíg kellemesen lehűl a levegő. Ha nincs tetőterasz, egy erkély is megjárja, pl ezek itt, az Újlipótban. Funkcionális bauhaus, max.…

A 4 napos szünetben tombolt a Bauhaus mániám, így a tegnapelőtti gyűjteményből felteszek 1-2 újlipótvárosi lépcsőház fotót, amit szigorúan csak a bejárati ajtók üvegén keresztül sikerült lefotózni.Egy helyre sikerült belógnom, de kb. 5 másodperc múlva lecsapott rám…