A Magyar Rabbethge és Giesecke Magtenyésztő Rt egy fokkal szolidabb lépcsőházat kapott a Hofstatter-Domány párostól a 42-ben, de csak egy fokkal. Kissé már bánom, hogy a kék gumiszőnyeges csigalépcsőt annak idején közzétettem, most sokkal könnyebb dolgom lenne, még előttünk lenne a csúcs. Persze ezt a blogot is csak közvetve írom én, valójában nagyon is az Élet alakítja, most például hétfő este óta egyrészt nem jutottam hozzá az aznap délutáni fotókhoz, másrészt pedig az Újlipótban tett túrán úgy éreztem, hogy annyi mindent nem tudok még, hogy nem is lenne szabad írnom. Napokig kínzott e gondolat, mígnem tegnap végre meglettek a képek.
Az épület H alaprajzú és úgy csatlakozik a 38-40-hez, hogy baloldalt, az első emelet felett a belső udvara megnyílik a Pozsonyi út felé és a szomszéd belső udvarával karöltve franciaudvart alkot.
Az előző kettő után azt hiszem, senki nem fog rácsodálkozni a lépcsőházra. A tervezők keze nyoma itt is látható mindenen, a formákon, a használt anyagokon, és a modernista lépcsőház immáron jól ismert tartozékait is hozza szépen: a díszítőelemmé alakított régi hangosbeszélők, a kandallónak álcázott radiátorok, gumiszőnyeg, üvegfalak és a minimálisnál is minimálisabb ornamentika.
A H betű középső vonalában nyíló lépcsőház üvegfalakon át kapja a természetes fényt, jobbról és balról is.
.
És akkor itt van megint a gumiszőnyeg. A középső lépcsőház kék színű gumiját már az egekig magasztaltam, de a szürke is klassz. Az Emergé gumiszőnyeg a néhai Magyar Ruggyantagyár (rövidítve MRG) terméke, majd minden korabeli lépcsőházban jelen van és idestova hetvenöt éve láthatólag jól bírja a gyűrődést.
Emezt és az elmúlt évtizedekben lecikizett linóleumot abban az időben ugyanis előszeretettel használták, a linóleumot bútorokon, sőt lakószobákban is, és nem féltek a színektől. A lakásomban eredetileg felragasztott rémálom PVC jutott eszembe, amit lóhalálában padlólapra cseréltem, de ezeket elnézve, átértékelem a padlólap kontra linóleum kérdést. Ez utóbbi ugyanis, a PVC-vel szemben természetes anyag, parafa és lenmagolaj tartalommal, és nagyon strapabíró.
Felhasznált irodalom: Ferkai András: Pest építészete a két világháború között
