Kép-tér Blog

"Én a várossal akarom Önt megismertetni..."

Verdák (és az újévi fogadalom)

2012. január 03. 11:11 - Varázsceruza

Nem szeretem az újévi fogadalmakat. A cigarettáról sem január elsejével szoktam le és a "mostantól rendszeresen fogok sportolni és egészségesen étkezem" projekt  (mert lesz idén is!) sem ilyentájt szokott elindulni,  hanem amikor maximálisan elegem lesz valamiből és belső késztetést érzek a változásra. Épp ezért talán botorság leírnom, hogy valamit mégis megfogadtam: soha többet nem fogok órákat tölteni azzal, hogy a fortepan.hu-n kattintgatok, ahol  fájdalom, de már 13827 fotó van. Ez azt jelenti, hogy ha valaki minden képnél, a kattintást és a kép betöltését is beleszámítva két másodpercig időzik, az összesen 27654 másodperc. Vagyis alig 8 óra kell ahhoz, hogy az egész huszadik századon egyhuzamban, lóhalálában végigkattintsunk. Ami nem is olyan sok, de higgyék el, ha egyszer valaki ráérez az ízére, ugyan nem egyszerre, de ennél sokkal több időt is el lehet ott játszani. A mai - még év eleji, lazító, bemelegítő- poszt témája azért lettek a verdák, mert főleg az ötvenes-hatvanas évekhez érve meglepett, mennyi figyelemreméltó autó előtt, mellett pózolós portré van. Az autó az ember barátja, vele van jóban-rosszban, társ a bajban, státusszimbólum, közlekedési eszköz, remek háttér, díszlet és miegymás. Nézzék csak: 

A huszas években, Fiat és csípőre tett kéz:  

Ilyen verdával még a csíkos fuszekli-kockás bricsesz együttes felett is szemet hunynak a csajok:  

Kirándul a család:

Kukorica, kukorica...

Defekt:


Merdzsó:

Padlógázzal tépünk át a harmincas évekbe:
BMW319 Roadster
Ha nincs igazi, jó a papír is:

Fut, robog a kicsi kocsi:

Újabb defekt. Kemény idők: 

Lepsénynél így figyelmeztetik a gyorsan hajtókat: 



A negyvenes évekre áramvonalasabb a dizájn. A második világháború után a nyersanyaghiány miatt a rendőrség nem tudott rendszámtáblákat gyártani, így mindenki otthon fabrikált magának. 1948-ban persze kiderült, hogy sokan kitalált rendszámmal, engedély nélkül közlekedtek. 

Opel kadett
Chevrolet a Sas-hegyen

Marikát nem hagyhatom ki, Csepel gyártmány:

Ford V8 mentőautó


Tuti nem zöldséges:

Poén:

Egész alakos portré a Bem rakparton:


Ugyanaz a kocsi először a Szervita téren:

majd Szarvaskőn, szarvasmarhákkal:



1959 után váltanak a rendszámok hat karakteresre:  







Dolly hasonmás:

Badacsony, kocsi, csók:
Skoda Octavia Super

Apuci kicsi fia: 

... és pici lánya:

A hetvenes évek:


Variációk egy kocsira:



A kedvencem:


Sajnálom, hogy a márkát nem sikerült mindenhol feltüntetnem, de valójában azelőtt sosem hoztak lázba a kocsik. A "milyen kocsija van?" kérdésre is rendre azt szoktam válaszolni, hogy "nem tudom, talán kék". Persze száz évvel ezelőtt sokkal könnyebb volt, 1906-ban például a Magyar Automobil Club jegyzéke szerint a 351-es volt a legnagyobb rendszám, és azt történetesen Törley József egy teherautója használta.
Boldog új évet!

Fotók: FORTEPAN
5 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kep-ter.blog.hu/api/trackback/id/tr507463814

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Titokzokni 2012.01.03. 13:53:02

Szuper! :)

Catflower 2012.01.03. 14:22:01

Köszi!

Titokzokni 2012.01.04. 11:57:03

Valamiért eddig nem sikerült kommentelnem, de ezután! nem lesz megállás! :)

Catflower 2012.01.04. 22:33:42

csak bátran, ne fogd vissza magad!
;-)

Lásd Budapestet 2013.01.01. 22:51:09

Nagyon szeretem a Fortepanos összeállításaidat! A defektes képen sokat nevettem. :)) A csipkés térdharisnyás kamaszlány a trabival, csúcs! Az ilyen régi képeken mindig - de figyeld meg, mindig! - van olyan kislány, akinek a hajában egy túlméretezett masni van! ;)
süti beállítások módosítása