Először este voltam itt, sötétedés után, egy barátommal, aki a házba jár bridzselni. Megcsodáltam az előcsarnok ólomüveg képeit, a bejárati ajtók és a lépcsőrács levélformájú díszeit és arra gondoltam, a Városligeti fasortól beljebb húzott, a falombok mögött rejtőzködő házba milyen jó lehet minden nap hazatérni. A bejárathoz egy kerti út vezet, a homlokzata letisztult modern, váltakozó zárt- és a nyitott erkélyekkel, a tágas, fekete-fehér négyzethálós műkő lapokkal burkolt előcsarnok fehér márvány falait két nagyméretű, színes, a négy évszakot ábrázoló üvegkép díszíti. Alkotói után keresgélni sem kellett, mindenki, még a későbbi felújítást végzők is megörökítették magukat a művön: Haranghy Jenő grafikus tervei alapján Palka József üvegfestő műtermében készültek, a felújítást 2007-ben Ecseren Tatár Dóra és Ónodi Béla végezte.

A ház helyén Wodianer Fülöp építtetett nyári lakot 1867-ben, amikor még szépen gondozott díszkertek szegélyezték a Városligeti fasort egészen a Városligetig. Az épület jól megbújhatott a lombok között, mert a fasor és az akkori Nagy János, ma Benczúr utca közti teleknek körülbelül a felezővonalán helyezkedett el és mindkét utca felől gondozott kert védte. A negyvenes évek elején aztán több épületet emeltek a telken, a legkorábban az utcavonalhoz közeli "a" és a "c" jelűek lettek készen, a Szent Család egyházközség megbízásából, míg a telek mélyén álló Wodianer nyaraló helyén 1941 júliusában kezdték el a magasföldszint felett háromemeletes társasház építését, a lakók pedig 1942 májusában költöztek be.

Klasszak a mennyezet látszó vasbeton gerendái...

A Magyar Építőművészet folyóirat 1942-ben "Társasház a Vilma királynő úton" címmel hozott le néhány fotót és írást a Szivessy Tibor által tervezett épületről. Eszerint a ház "körülbelül 19.000 beépített köbméter 861 négyszögöl nagyságú belső kertes telken áll, melyhez a Vilma királyné útról szolgalmi út vezet. A főhomlokzat délnek néz, az U-beépítésű szárnyakban elhelyezett lakások ablakai keletre és nyugatra néznek; északra csak emeletenként és szárnyanként egy-egy szoba nyert elhelyezést. Minden lakáshoz zárterkély, erkély, loggia vagy franciaerkély épült. Az épület bal- és jobbszárnya teljesen azonos, tükörképei egymásnak. A földszinten a főbejárattól balra és jobbra két-két garzonlakás épült, különben a lakások két- és háromszobásak, mind hallal, öltözőszobával, tálalóval és az összes mellékhelyiségekkel. Az épület körül autóforgalom céljaira kocsiút épül. Minden oldalról régi, szépen művelt kertek, magas, terebélyes, árnyékos fák veszik körül az új építkezést." Azt is írják, hogy "a kert művésziesen és gazdagon lesz kiképezve, vízmedencével, sziklakerttel stb.", de félő hogy a medencéből a későbbiekben fokozódó háborús helyzet miatt semmi nem lett.

Szivessy Tibor nevével először a Vármegye utcai, Kovács Margit kerámiáival díszített ház kapcsán találkoztam, amely ezzel nagyjából egy időben épült, és ugyanekkorra tehető a Kapás utca 46. szám alatti, szintén modern bérház tervezése-építése. Szivessy abban az időben már ismert építész volt, a Műegyetem elvégzése után Berlinben és Münchenben tanult, majd itthon különböző tervezőirodákban tevékenykedett. Később Jánszky Bélával társult és 1910-től kezdődően közösen több tucat épület tervét vetették papírra a fővárosban és vidéken. A legtöbbet a mai napig is talán a Márkus Emília színésznő számára tervezett hűvösvölgyi villa kapcsán emlegetik, amelyet Jánszkyval közösen terveztek még 1912-ben. A páros Lechner Ödön nyomában a magyar formanyelv és építőstílus követője volt, az első világháború utáni kényszerű leállást még körülbelül hat termékeny év követte, majd 1932-ben szétváltak útjaik. Szivessy ezután az akkor divatos modern stílust alkalmazta tervein. 

De Haranghy Jenőről is szólnunk kell, aki rendkívül sokoldalú művész volt, az Iparművészeti Iskola tanára, fal- és üvegfestészetben, mozaik, plakát és dekoratív tervezésben, az alkalmazott grafikai műfajokban (bélyeg, ex libris) és sokszorosító grafikában egyaránt jelentőset alkotott. Számos freskó és mozaik került ki a keze alól a fővárosban és vidéken, készített dekorációkat a Britannia (ma Béke) Szállóba, a Mátyás-pincébe, a Műcsarnokba (lásd még itt).

A ház a hétvégi Budapest100 alatt 2019. május 5-én, vasárnap lesz nyitva, délután 2-től. A bejárata a másik két, utcafrontra épült ház közötti útról nyílik. A programot lásd: http://budapest100.hu/house/varosligeti-fasor-8-b/

 Az egykori iparosoknak és közreműködőknek a Magyar Építőművészetben közölt listája: 

Tervező: SZIVESSY TIBOR. Vasbeton tervező: SAILER ISTVÁN. 

Az épületet kivitelezte BÁTHORY, KLENOVITS és vitéz CSÉRY, Budapest, II., Volkmann utca 18.
Az acélablakokat készítette: HAAS és SOMOGYI Rt., Budapest, Frangepán utca 7.
A műkő munkálatokat MAROSSI F. LAJOS műkőgyár és burkolási vállalata készítette, Bp, XIV., Telepes utca 4.
Az épület üveges munkáit KORNIS NÁNDOR üvegesmester készítette, Budapest, VI., Nagymező utca 70.
A villanyszerelési munkákat SZOMMER MIKLÓS műszaki és elektrotechnikai vállalata készítette, Bp, V., Honvéd u. 18.
Az épület világítótesteit PATAKI GYULA fémműves készítette, Budapest, VI., Horn Ede utca 8.
Festés, mázolás: HANTOS TESTVÉREK RT., Budapest, VI., Horn Ede utca 5, telefon: 118-523 és 119-451.
Az épület redőnymunkálatait KORÁNYI és TÁRSA redőny- és vasipari kft. készítette, Bp, VI., Paulay Ede utca 57.
Az épület összes márványburkolat és tükrözési munkálatait FISCHER TESTVÉREK üvegcsiszoló és tükörgyár rt. végezte, Budapest, VIII, Koszorú utca 30, telefon: 138-840.
Az épület összes erkélyrácsait és a hall-kandalló rácsait LÖFKOVITS IZIDOR épület és műlakatos mester készítette, Budapest, VI., Aradi utca 66.
Az épület központi fűtési és vízvezeték szerelési munkáit ILKOVITS GYULA és LAJOS szerelési vállalata végezte, Budapest, VI., Hitler-tér 4.  

A bejegyzést szeretettel ajánlom E. Gábornak, aki bevitt a házba és mindenkinek, aki szereti a modern épületeket.

Források: 

A régi cikk és a képek: Magyar Építőművészet (1942 (41. évfolyam, 2-12. szám)9. szám - Bérházak) - Arcanum

Ferkai András: Pest építészete a két világháború között

Szivessy Tiborról innen

Haranghy Jenőről innen