Kép-tér Blog

"Én a várossal akarom Önt megismertetni..."

A Nap-hegy legjobb épületei - Gellérthegy utca 29-31.

2012. szeptember 12. 14:23 - Varázsceruza

Tudom hogy nevetségesen hangzik, de ezzel a házzal már-már intim kapcsolatot alakítottam ki. Rosszra nem kell gondolni, csak enyhe megszállottságra: többször tettem kerülőt miatta, mindig megnéztem nyitva van-e esetleg valamelyik ajtó, hogy belógjak megnézni milyen belül a két lépcsőház, a felújított és a lepattant. Tavaly szeptember 2-án fotóztam le először, akkor csak a homlokzatot, majd  legközelebb a felújított rész előcsarnokát az üvegen keresztül, aztán télen a Naphegy utcára néző hátsó frontot az erkélyekkel, mert a lombjukat vesztett fáktól jól lehetett látni, hogy a hátsó homlokzaton félköríves erkélyek húzódnak. Télen még egyszer ott voltam, mert van fotóm a belső udvar fáiról szinte csupasz ágakkal, majd idén tavasszal végre bent jártam a szebbik lépcsőházban, akkor persze nem volt nálam gép, és nem sorolom tovább...


Kettős bérház, Dr. Hetényi Géza orvos, egyetemi magántanár és dr. Heller Zoltán ügyvéd megbízásából épült 1934-ben, lásd a kapun lévő római számokat. Eredetileg három emeletes volt, amíg a felújított rész nem kapott egy negyediket, bár erről inkább ne is beszéljünk, pláne hogy sárgára meszelték a falát. Az első szint kivételével, amit a tulajdonos régen egyedül birtokolt, szintenként két 2 szoba-hallos lakás volt.



A tervezője Irsy László, statikusa az a Kellermann László volt, aki valószínűleg megegyezik a lipóciai Kresz Géza 38-as ház építészével. Irsy épületeinek többségét elnézve nem annyira újító szellemű, mint inkább nemzeti érzelmű tervező képe tárul elénk. Sokat elárul róla az 1930-ban elnyert vitézi cím, ilyet az első világháborúban és a forradalmak alatt vitézségükkel és nemzeti érzésükkel kitűnteknek adományoztak.  Hosszú pályafutása alatt vagy 20 templomot és néhány iskolaépületet is jegyzett, közülük érdemes rákattintani először az 1929-es neobarokk csepeli templomra, aztán a 6 évvel későbbi, art decos pusztaszabolcsira majd kedvencemre, a homokkővel borított, 1944-ben átadott balatonföldvárira, ebből a háromból jól lekövethető az útkeresése és fejlődése is. Az alapvetően modern, részleteiben kicsit art decos Gellérthegy utcai ikerház után 1937-ben a zuglói Vitézi-telepre tervezett sátortetős-tornácos-zsalugáteres-földszintes lakóépületeket egyértelműen népies szellemben.


Még inkább árnyalja az Irsyről alkotott képet, hogy 1937-től a városkép formálásában nagy szerepet játszó Fővárosi Közmunkák Tanácsának alelnöke, a II. világháború alatt pedig a római iskola szemléletét képviselő Magyar Építőművészet folyóiratnak volt főszerkesztője. A magyar külpolitika akkori orientációjából adódóan felerősödött nálunk az olasz hatás, egy sor képzőművész és építész jutott római ösztöndíjhoz. Az általuk kint látottak hozadéka az egyszerre klasszicizáló és monumentális modern stílus, amely előszeretettel használja a sima kőburkolatot, téglát, vasbeton oszlopos portikuszokat. A stílust több templomunknál és középületünknél meg lehet figyelni, lásd pl. Rimanóczy Gyula Dob utcai Postaigazgatóságának székházát. Irsyt mint építészeti szakírót is említik (Az én házam- az én váram c. könyve engem is érdekelne), a háború után pedig a templomokról átvált az ipari létesítményekre, s az Erőmű Tervező irodában kap főépítészi pozíciót. Nyugdíjba is innen ment.


A Gellérthegy utcai ház részben vasbetonvázas, mindkét rész homlokzatának közepén a lépcsőház acélszerkezetű üvegfala domborodik ki félhenger alakban, ehhez a falhoz csatlakoznak mindkét oldalon a szobát/konyhát bővítő zárterkélyek. Szeretem a terméskő burkolatot, amit a magasföldszinttől felfelé kőlapok váltanak és a hátsó fronton lévő erkélyek formáját, de kár, hogy azoknak a hátsó frontra helyezésével megvonta a lakóktól a nyáresti, holdfényes borozgatásokat gellérthegyi kilátással.



1934-ben, amikor a ház megépült, már javában folyt a Tabán földszintes házainak lerombolása ("Itt valamikor utcák voltak, Uram, itt volt az ifjúság."), s nem állt még sem az Orvos utcai lépcsős ház (1964), sem a szemben lévő telken a VÁTI épülete, de a Krisztina körút és a Tabán sarkán álló irodaház sem  létezett.


A felújított és a lepusztult lépcsőház közti különbséget jól látni a képeken, én csak annyit tennék hozzá, hogy a 29-es kapuja és elszürkült homlokzata láttán bent sokkal nagyobb enyészetre számítottam. De a felújításon innen és túl, az az igazság, hogy a lépcsőházak belső dizájnja, annak ellenére, hogy szerkezetileg nincsen benne semmi csalafintaság, annyira lenyűgözött, pusztán a mértani formák, sokszögek és az egymást keresztező vonalak orgiájával és az üvegfalon át beáramló fény játékával, hogy azt éreztem, itt szívesen laknék.  
























Tehát, ha budai hegyek, akkor nálam csakis a Nap-hegy jöhet szóba. A neve, a Tabán közelsége, a várra és a Gellérthegyre néző fekvése miatt. Végül pedig azért, mert a belváros csak egy macskaugrásnyira van, ahová akár gyalog is...


A vári panorámát az utca túloldalára később felépített irodaházak vették el...
...így maradt az Erzsébet híd és a Gellérthegy.

Az "Itt valamikor utcák voltak, Uram, itt volt az ifjúság." idézetet Szerb Antal: Budapesti kalauz Marslakók számára c. művéből vettem kölcsön. 

Felhasznált irodalom: Ferkai András: Buda építészete a két világháború között;
illetve Pest építészete a két világháború között;
illetve innen és innen



11 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kep-ter.blog.hu/api/trackback/id/tr557463760

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Névtelen 2012.09.12. 23:33:31

Ancsikam, a tabani hazakat elnezve igen eszmbe jutott a kaposvari Furedi utca,ott meg megvanank az egyik oldalon a regi hazak, egyikben en gyerkeskedtem, nagynneniknel, es masik oldalon ahol most 4 emeletesek vannak pont ugyanolyan hazak voltak mint a tabani regi foton:
http://tabanfototar.blogspot.hu/2011/01/gellerthegy-utca.html

Kriszti

Catflower 2012.09.13. 08:25:32

Ez így van, érdekes, hogy arra pl. nem emlékszem, hogy a Füredi utcában mi volt a panelek helyén, de az Arany J. utcára, ahol a tesóm ovija volt, emlékszem, hogy ott is pont ilyen házak álltak, azon az oldalon, ahova azokat a ronda négyemeleteseket építették a kilencvenes években. A Kisfaludy utca legalább nem változott, ott meg megvannak a jó kis földszintes házak:) Ölellek!

checkmybudapest.blogspot.com 2012.09.14. 00:25:28

Ismét nagyon klassz képek :) Én az Unger-házzal vagyok így, ha arra járok mindig elsétálok megnézni :)

Catflower 2012.09.14. 11:35:08

Köszi szépen, örülök, hogy tetszenek! Az Unger házban pont tegnap voltam, de pocsék idő volt és nem láttam értelmét hogy képeket csináljak, de hihetetlen a hangulata, tényleg. Én kb 25 éve élek Pesten, és azóta hozzá sem nyúltak.

Névtelen 2012.09.21. 19:41:53

Szia!

Nemrég én is megnéztem ezt az ikerházat, a bejáratok nagyon igényesek, az egyik szépen fel is van újítva. Irsytől még 2,5 db épület:

Bp14, Gyarmat utca 6., 1930–1931 (kötetlen neobarokk épület, expresszív barokk dekorációval)
Bp01, Hunyadi János út 23/A–B., 1932 (modernista épület, expresszív barokk dekorációval)

Z

Catflower 2012.09.21. 20:21:42

Köszi! Most megnéztem, a Ferkaiban van kép a Gyarmat utcairól, egész jól néz(ett?) ki. Zugló fele ritkán járok, a Hunyadit lehet hogy útba ejtem valamikor:)

Névtelen 2012.09.25. 20:37:33

Az Art Deco galériámban találhatsz róluk ill. állapotukról fényképeket.

Z

Catflower 2012.09.25. 21:54:15

Most belenéztem, bár bevallom, már láttam régebben is, amikor anyagot kerestem vmihez. Azt hiszem, be is linkeltem vmikor. Hihetetlen hogy mennyi fotót csináltál, de a legjobb, hogy így dokumentáltad őket, hű, iszonyú jó. Egy csomó kedves ismerőst fedeztem fel, pl Naphegy u 27 a szívmintás ráccsal, arról még tavaly tettem fel én is képeket.

Névtelen 2012.09.26. 22:54:04

az az igazság, hogy a Naphegy utca Németh László házait a posztod után kerestem fel. : ) egy cimborám 2-3 éve már beszélt róluk, csak teljesen kiment a fejemből, Te meg előhoztad. E Gellérthegy utcai házakat meg láttam a Ferkai könyvben, de ott nem voltak érdekesek a ff fényképek alapján, hozzájuk is a Te fotóid adtak kedvet. szóval 2x is hála. : )

előbb-utóbb (al)stílus megjegyzések is lesznek a gyűjteményben, csak érjek a végére...

Z

Catflower 2012.09.27. 19:41:46

De jó:) tökjó érzés, amikor tudom, hogy nem csak magamat szórakoztatom ezzel a bloggal, hanem más is merített belőle valamit. Az meg pláne jó, persze, amikor ezt el is mondják, úgyhogy köszi!!
Hű, a stílus megjegyzések hozzáadását nem irigylem tőled, az jutott eszembe, hogy láttam egy 1880 körüli panorámafotót, amin az a legszembetűnőbb, hogy építészetileg teljesen egységes a város. A két vh közti időszakban ehhez képest minden keveredik mindennel, persze pont ettől lett olyan izgalmas és sokszínű(és mellesleg sztem a legkirályabb;)

Névtelen 2012.09.29. 21:39:23

1880 körül nem volt más, csak a későhistorizmus, míg a századfordulón már több mint 1 tucat irányzat keveredet egymással és egymás mellé. Akárcsak a háborúközt.

Z
süti beállítások módosítása