Hermann Rückwardt, 1890. Forrás: Budapest Gyűjtemény |
Már a leskelődőn bekukkantva is az volt az érzésem, ezt az udvart már láttam valahol. És tényleg, a Budapest Gyűjteményben talált archív fotó címadataiból kiderült, hogy Jahn József tervezte, mint a blogon már bemutatott Eötvös utcai, vagy a Hajós utca 13-15 szám alatti egykori bérházakat. Talán kevésbé részletgazdag és szerényebb kivitelű, mint a másik kettő, de ehhez képest a Hajós utcai egy óriási épület, kétszer akkora udvarral és dupla annyi ornamenssel. Ellenben itt is megvan az, ami Jahnra annyira jellemző, és amiről mindegyik házát megismerni, az utcával párhuzamos traktusokban, az udvar felől árkádokkal és oszlopokkal kialakított, boltozott lodzsák, kőbábos korláttal és ezeket az egyik oldalon összekötő függőfolyosó kovácsoltvas korláttal. A Budapesti Czím- és Lakásjegyzékben 1890-ben még Jahn nevén a telek, a rá következő évben már Mendl István és neje, Wagner Anna birtokolja, mint ahogy több kerületben több telket is, de itt az utca túloldalán is van nekik még egy akkoriban, a 16-os szám. Jómódú család lévén a lakhelyük valószínűleg az Andrássy út 31, az összes helyszín közül a legreprezentatívabb. Mendl István, a levéltári papírokon mint magánzó vagy mint birtokos, a pápai Szent Gergely-rend és a III. osztályú, nemesi címmel járó Vaskoronarend lovagja, igazgatósági tagja egy csomó részvénytársaságnak, (pl. Első Magyar Részvény Serfőzde (Dreher), a Schlick féle Vasöntöde és Gépgyár Rt, az Erste Ungarische Actien Bierbrauerei cég), választmányi tagja az Első Magyar Biztosító Társaságnak, és még lehetne sorolni... Jó viszonyt ápolhatott a nemrégen bemutatott Andrássy út 43 tulajdonosával, Brüll Miksával, egy sor közös ügylet szerepel kettejük nevével. Először felesége, majd Mendl halt meg 1906-ban, így került az épület a Pekáry testvérek birtokába és a jegyzék szerint maradt is még sokáig, (1928-ig biztosan, s írom ezt így, mert a jegyzék csak idáig van digitalizálva). De mindezek száraz kartotékadatnak tűnhetnek, a lényeg az, hogy a ház majdnem 125 évvel ezelőtt épült és látszólag ma is remek állapotban van, kivéve apróbb szépséghibákat és persze a lépcsőt (!). Jahn nem az újító szelleméről ismerszik meg, de az eddig látott házai nekem a századfordulós város historizáló stílusának nagyon szép példái.
Jahn József épületeinek -nem teljes- listája lásd itt, a bejegyzés végén.
A képek 2014 júliusában készültek.
Ha tetszett a bejegyzés és szívesen látnál még több képet és tartalmat,
itt csatlakozhatsz
a blog Facebook oldalához.