Kép-tér Blog

"Én a várossal akarom Önt megismertetni..."

Molnár utca 53.

2016. július 21. 21:02 - Varázsceruza

Fővám tér 1./Belgrád rakpart 1.

Egy időben gyakran jártam a Molnár utcában, ha a Fővám tér felől érkeztem, sokszor elolvastam a sarki ház bejárata feletti, sasok által őrzött dupla 53-as feliratot, majd kíváncsian belestem a kapun, de mindig zárva találtam. Az előtér nem is tűnt különösebben vonzónak, kopott járólapok, unalmas fehér csempék a falon, szóval azt hittem nincs odabent semmi, ami érdekes lehetne. Aztán írt Zakar István, hogy ők csinálják a lépcsőház fali csempéinek felújítását és kérdezte, van-e kedvem megnézni. Naná, hogy volt. Egy téli reggelen mentünk először és még egy párszor az azt követő hónapokban, ha arra jártam, benéztem hol tartanak és mindig megcsodáltam a kis udvar körüli gang pepita köveit, amelyek a Népszínház utca 19 szám alatti Lajta Béla házra emlékeztetnek.

img_20150117_152905b.jpg

1_20150114_080504.jpg

A pesti Belváros egyik kulcspozícióban lévő telkére 1916-ban épült fel a mai ötemeletes lakóház. A fekvéséből adódóan három cím is tartozik hozzá (Fővám tér 1, Molnár utca 53 valamint Belgrád rakpart 1), de a bejárat a Molnár utcáról nyílik. A legmenőbb lakások a felsőbb szinteken pazar dunai panorámával bírnak, este a kivilágított Szabadság-hídban és a Gellért Szálló- és fürdő tömbjében lehet gyönyörködni… Az épület terveit a Marton és Szalka Építőmesterek cége készítette 1915-ben. Marton Ákos és Szalka Jakab 1907-ben nyitotta meg irodáját a Lipót körút 8-ban. Főként kivitelezéssel foglalkoztak, de befektetésként néhány telket is vásároltak, köztük ezt a Fővám térit, az összes közül a legértékesebbet. A mostani épület helyén egykor egy kétemeletes ház állt, benne sokáig id. Petrákovits József vendéglője működött (akkori címe Ferenc József rakpart 1), lásd az alábbi képet. 1910 körül bontották le. 

A régi épület a biztosítási üzletben tevékenykedő Kommer fivérek tulajdonában állt, tőlük került a telek az építőmesterek birtokába 1914 körül. Az 1915-ben módosított tervek egy ötemeletes bérház rajzát mutatják, a padlásszinten irodának tervezett helyiségekkel. A Marton és Szalka páros néhány év múlva eladta az épületet, mert 1923-ban már gróf Mikes János szombathelyi püspök háztulajdonos megbízásából készítettek módosított terveket, aki kisebb változtatásokat eszközöltet az ingatlanban. Nem tudni, hogy a püspök tartott-e fenn lakást az épületben, inkább arra tippelek, hogy bérbe adta és a lakbért hasznos célokra fordította, mert azt viszont tudni lehet róla, hogy sokat adakozott, az első világháború alatt katonai kórháznak ajánlotta fel répceszentgyörgyi kastélyát, de anyagilag támogatta Az angol beteg c. filmből ismert Afrika kutató, Almásy László útjait is. Mikest 1911-ben Ferenc József császár nevezte ki szombathelyi megyés püspökké. Amikor a házat megvette, már túl volt az 1919-es letartóztatáson és az internáláson is, neve akkor lett országosan ismert, mint "ellenforradalmár püspök", aki kemény, elveiben megingathatatlan főpapként a püspöki karon belül mindvégig a Habsburg-család elkötelezett híve maradt. De a róla szóló írások szerint sok tekintetben modern gondolkozású és úttörő is volt, ő vezettette be a villanyvilágítást a szombathelyi székesegyházban és a püspökvárban. A megyében az elsők között lett autója és az első püspök volt, aki repülőn érkezett a pápához. A megyéspüspök a harmincas évek elején adta el a bérházat gróf Károlyi Józsefnek, Fejér vármegye és Székesfehérvár egykori főispánjának, Károlyi Mihály féltestvérének. Az ő halála után 1934-ben kiskorú fia, István örökölte tőle. A tulajdonosváltással együtt kisebb változtatásokat eszközöltek az épületben, ezek egy 4. emeleti ötszobás lakást és a földszint egy részét érintették, a rakpartra néző oldalon egyes üzletek helyén lakást alakítottak ki. Itt működött egy időben Weinberger és Feledi, (Weinberger Jakab/Dezső és Feledi Arnold) rőfös, divat- és rövidáru kereskedők üzlete is, ahogy a lenti képeken is látható. 

S hogy milyen üzletek működtek és kik laktak még a házban, a teljesség igénye nélkül csak egy pár nevet sorolnék: az első világháború vége felé ide költöztették a juh-, bárány- és kecskebőrök átvételére feljogosított Budapesti Katonai Bőrátvételi Intézetet, ahova a minisztériumi rendelet értelmében gidóbőrt, azaz a szűcsmunkához használt gidabőrt birtokló személyek voltak kötelesek a készleteiket beszolgáltatni. Weinberger és Feledi mellett másik divatáruüzlet és selyemárukereskedés is akadt a házban, Grosz Miksáé (1921) és egy gyermekkocsigyár is székelt itt, a „Baby”, később a hatvanas években pedig az ÉM Kavicsbánya VállalatA lakcímjegyzékben egy francia tanárnőt találtam, Tierque Virginiának hívták és a húszas években lakott itt, kb. egy időben Dr. Neményi Imre nyugalmazott államtitkárral és nejével, Havas Miksa nyugalmazott tanárral és nejével, Singer Reginával, Führer Miklós építőmesterrel, Törs József mérnökkel és Lajtha Pállal.

A lépcsőházban nagyon szép a rács, nem is tudom hogy láttam-e ilyet máshol a városban, ráadásul fehérre van mázolva és a fehér csempékkel, amiket csak a fekete-fehér bordűr és a zöld eozinmázas díszcsempék törnek meg, nagyon elegáns. A telek formájából adódóan sem a lépcsőház, sem az udvar nem túl tágas, az alsó szintekre nem sok természetes fény jut, de felfelé haladva, ahogy minden belvárosi bérház, itt is egyre világosabb van. A lépcsőházi fordulóban épp csak egy hajtűkanyar fér el. 

sam_0819b_2.jpg

A lenti képek többnyire a munkák megkezdése előtt vagy közben készültek:

A fali csempék felújítása részben cserékkel, részben pedig újragyártott anyagból azóta már elkészült. Az előteret mintha kicserélték volna. A felújítás egyelőre nem érintette a járólapokat, de nekem direkt tetszik, hogy a régi köveken jár az ember, nem baj, ha nem tökéletesek. A gangon is még a régi pepita kövek vannak, csuda klassz tőlük felülnézetből az udvar. Mindig értékelem, ha egy ház hajlandó és persze tud áldozni arra, hogy a járólapok és a csempék az eredeti állapot szerint legyenek felújítva és tudom hogy nem ez az olcsóbb megoldás, de összefogással talán nem elérhetetlen. Többek közt ezért is szerettem volna erről a házról írni, mert viszonylag ritka, hogy az értékek megőrzése fontosabb szempont, mint a piszkos anyagiak. A fali kerámia csempék kivitelezését Zakar István kerámiatervező iparművész végezte egy kft. együttműködésével és kérésére idemásolom, hogy a felújítás megvalósulásában pótolhatatlan munkát végeztek a házból többen is, a közös képviselő Nalesnyik Zoltán, illetve a házban lakó iparművész, Zakariás Pál. A ház nem műemlék, de kerületi egyedi védelem alatt áll. 

p1740544b_1.jpg

2_20150114_081017.jpg 

Forrás: Budapest Főváros Levéltára, Hungaricana, Budapesti Cím- és Lakásjegyzék, Déry Attila: Belváros-Lipótváros. Gróf Mikes János szombathelyi püspökről innét és innét, a térképek innét.

 

Ha tetszett a  bejegyzés és szívesen látnál még több képet és tartalmat,

itt csatlakozhatsz a blog Facebook oldalához és itt követhetsz Instagramon.

Az oldalon publikált fényképek nagy része a sajátom, ellenkező esetben azt külön jelzem. 

Saját képeim és az írásaim szerzői joga fenntartva, felhasználásuk

KIZÁRÓLAG az írásos engedélyemmel lehetséges. 

 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kep-ter.blog.hu/api/trackback/id/tr928835980

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása