Kép-tér Blog

"Én a várossal akarom Önt megismertetni..."

A Királyi bérpalota

2011. október 31. 22:35 - Varázsceruza

Ugye mindenkinek megvan az érzés, amikor autóval, a Hegyalja útról halad az ember az Erzsébet híd fele, és egyszer csak ott van előtte a Duna, bal oldalt a Vár, a tabáni templom, szemben pedig a szállodák? Azokban a pillanatokban mindig azt gondolom, hogy milyen király ez a város, még akkor is, ha pusztulni hagyjuk a Várbazárt, felépítünk egy, a jó ízlés határait enyhén szólva is súroló giccsparádét a nemzet színháza címén, zeppelin tervekkel borzoljuk a városlakók idegeit, de ezt nem lehet elrontani. A hídon át Pestre folytatódik a csoda, a Belvárosi templomnál még mindig megvan, a Ferenciek terén is, az Astorián dettó, és nagyjából kitart az érzés a Blaháig, ott le kell kanyarodni és elindulni az Oktogon felé. De ahhoz, hogy a mai Ferenciek tere a Duna-part igazi előszobájává válhasson, rendezési terv kellett. 1874-et írunk, az illetékesek elképzelése szerint a Hatvani utcáról (későbbi Kossuth Lajos) közvetlenül elérhetővé kell tenni a folyót.

forrás: Siklóssy László: Hogyan épült Budapest?
a régi háztömbök a sötétre satírozottak

1885-ben a Közmunkatanács Belvárosról szóló jelentésében ez áll: „A görbe, szűk és egymásnak meg nem felelő utcákban nincs semmi rendszer. A belvárost minden oldalról szép, tágas forgalmi utak övezik, de ezekből nem vezetnek a Belvárosba olyanok, amelyek akár a forgalom igényeit kielégítenék és oda levegőt ömlesztenének. A tervek megállapításánál kettős célt kell szem előtt tartani: a jelenlegi utcákat, mivel helyettük újakat létesíteni nem lehet, a forgalomra alkalmasabbakká tenni és a Dunáról friss levegőt az épületek tömkelegébe bevezetni”- A kulcs a Duna utca volt, amelytől indulva egészen a mai Rákóczi útig létre kellett hozni egy új közlekedési csatornát, amely majd lehetővé teszi, hogy a forgalom a Belvároson át az Eskü téri (Erzsébet) hídhoz híd könnyen eljusson. Hát így lett porrá a régi Városháza, az Athenaeum nyomda épülete, a Kígyó tér és a Kúria, amelynek helyén a Királyi bérpalota felépült. A régi belvárosról még lehet olvasni itt.


ilyen volt

ilyen lett

A Kúria tömböt „cs. és királyi magán és családi alapok” vették meg négyszögölenként 2200 Koronáért. A négyemeletes, tornyos, gazdag homlokzati díszítésű eklektikus lakóház építésére Budapest Székesfőváros Tanácsa 1899. december 20-án adott engedélyt, azzal a kikötéssel, hogy mivel négy emeletesnél magasabb  házak nem építhetőek, az utca felőli oldalon mellőzni kell a földszint két részre osztását és az udvar felől is csak raktárak vagy házmesterlakás alakítható ki a két szintre osztott helyiségekből. Az építéssel a Korb Flóris és Giergl Kálmán párost bízzák meg, akik a tér másik két, városképi jelentőséggel bíró, Klotild főhercegasszony megbízásából épült és az ő nevét hordozó bérpalotát is jegyzik.

forrás: egykor.hu



Mindketten Hauszmann tanítványok, így közreműködnek a New York-palota és a Kúria (ma Néprajzi Múzeum) tervezésében is, majd kiválva a mester irodájából, karöltve fényes karrierbe kezdenek, amelynek csúcsa a Zeneakadémia épülete. Ha belegondolunk, a komplett Ferenciek terének megrajzolásához is jóformán „csak” a Párisi udvarról maradtak le, ha a fontosabb lakóépületeket nézzük.


Hogy mennyire királyi a ház, bizonyítja, hogy a főnemeseknek, magasrangú államhivatalnokoknak rendelkezésére bocsátott palotában 1901-ben maga I. Ferenc József is levizitelt, kétszer is, erről a bérpalota saját honlapján régi képeket lehet megtekinteni itt. Az utcai fronton, a földszinten üzlethelyiségek voltak, eredetileg 12, amelyekből lépcső vezetett fel az első emeleti irodákhoz. A második emelettől felfelé lakások voltak, szintenként hat darab, 8 és 6 szobával. Mindegyik lakáshoz konyha, kamra, két fürdőszoba, cselédszoba és két vécé (ebből egy a cselédé) tartozott. A kezdeti 24 lakáshoz képest a háború utáni leválasztásoknak köszönhetően mára 66 van. 


A ház életében az 1919-es tanácsköztársaság volt az első nagy törés, ez kisöpörte a lakók egy részét, és az akkori házkezelőséget. 1930-ban csináltak ugyan egy generál felújítást, de a második világháború a teljes tetőszerkezetet elpusztította a jobb belső udvari melléklépcsővel együtt. 1949-ben az államosítás sem válik az épület javára, 1963-ig kell várnia az első komolyabb renoválásra, az IKV pedig csak a legszükségesebb karbantartási munkákra költ.


Ugye nem kell mondanom, hogy a szemközti buszmegállóból unalomig ismert homlokzat milyen gyönyörű lépcsőházat takar? Emlékszem, hogy a nyolcvanas években állandóan nyitva volt a kapu és az épület belső udvarán át lehetett átjárni az Egyetem tér fele - akkor már nyilván olyan állapotban volt, hogy nem volt mitől/kitől félteni a belső értékeket. Pedig lett volna mit, a kapun belépve el sem hiszem, hogy ugyanott járok, mint 25 évvel ezelőtt. 



A szecessziós kovácsoltvas korlátok és a kapuk Jungfer Gyula munkái, de Róth Miksa is kapott megbízást színes üvegtáblák készítésére.





Tanulságos a lépcsőház belső festéseinek története is, a honlap szerint 1949-ben a századfordulóra jellemző Habsburg-sárga és kőszínű lépcsőházat és udvart belülről szürkére lefestették, ezt 1963-ban átmázolták világoszöld-fehérre, aztán legközelebb 1980 körül lát ecsetet, bár a feljegyzés szerint jobb lett volna, ha  inkább nem. 1995-ben alakult társasházzá, és nem bírom ki, hogy ne másoljam ide a közös képviselő által írt, a ház akkori állapotáról szóló leletet, ami a mai fotókkal együtt nézve igazi csemege és jó példa arra, hogy mi a rossz példa. Vagyis, mint az "átváltoztatjuk" showban, a kedves olvasó láthatja, hogy milyen volt és milyen lett, és csodálkozhat:
"7 méter magas életvédelmi állványerdő a 270m2-es belső díszudvarban, melyben 5 db villanykörte lóg le az állványról világítás gyanánt, felette egy omladozó, utoljára 70 éve felújított 100 m2-es üvegtető"






"a pincében a lomok miatt megközelíthetetlen és nem működő vízelzáró csapok lehetetlenné teszik a részleges vízelzárást, emiatt szükséges esetben az egész házat le kell zárni egy csapcsere miatt... az udvari ajtóból mindössze a két külső utcai működik, 3 hiányzik (az egyik 6 méterest maga az IKV vitette el 1980-ban)...kerítésrácsok(!) lettek a liftelőterek eredeti ajtói helyett felszerelve... málladozó, pattogzó enyves, vegyes „festésű” felületek az egész házban..."




"a postaláda az ember kezében marad... méteres sitt és lomok az áttekinthetetlen labirintusú pincében... elfoglalt és engedély nélkül lezárt közös területek... az épületen kihelyezett hirdetőtáblák egyike sem fizet... galambdúcos, és folyamatosan beázó tető..."







A málladozó, pattogzó festék és a kerítésrács már a múlté, legalábbis a lépcsőházban nyomuk nincs. Persze ezzel együtt van, amit nem értek, pl. hogy mért lett fekete a bal főlépcsőházban a pazar kovácsoltvas korlát és mért lett ugyanez fehér a jobboldaliban, de az elért eredményeket tekintve ez esetleg kötekedésnek tűnhet.

egy 5 évvel ezelőtti képen a korlát, még festés előtt




1912-ben a ház egyik üzletével kapcsolatban a következő lelkendező cikk jelenik meg, képekkel: " A királyi bérpalotában nemrégiben olyan esemény történt, amely a főváros fejlődésében korszakalkotó jelentőségű. Itt nyilt meg az American Shoe Comp. Ltd. uj központi telepe, mely tanujelét adja az ameriakiaknak mindenre, a legkisebb, ugyszólván leglehetetlenebb dolgokra is kiterjedő figyelmére, melylyel mindennek a hasznos és praktikus oldalát nézik."  Később ide, a templommal szembeni saroküzletbe költözik a Fratelli Deisinger, a fiumei csemegekereskedés, amit mindenki csak Fratellinek hív és még kimérve adják a teát, a cukrot. Aztán Delicates, majd Csemege, Julius Meinl, ma pedig Match. Felette pedig olaszul lehet tanulni, szóval, avanti popolo:) 




Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kep-ter.blog.hu/api/trackback/id/tr37463834

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása