Furcsa, hogy a mai napig Kaposvárt tartom az Otthonomnak, miközben már lassan az utcák nevére sem emlékszem. Most kiszámoltam, hogy összesen tizenhat évet éltem ott, amit már régen simán beelőzött a fővárosban töltött éveim száma. De mégiscsak ide jártam iskolába, itt alakult ki a személyiségem, itt ettem életem első pizzáját Krisztával a Fő utcában (gombás volt és bőven adtak hozzá ketchupot, ami Olaszországban szentségtörés, de Kaposváron 1985 körül háváj volt a javából) és még sorolhatnám...
 |
| 1928-ban nyílt meg mint Városi Mozgóképszínház, én Vörös Csillag moziként ismertem. Első mozim. |
 |
| A Fő utca ma sétálóutca, régen itt ment át a 12-es busz és sokkal nagyobb volt a forgalom. |
 |
| Fő utcai házak |
 |
| egykor Latinca tér |
 |
| Ady Endre utca |
 |
| a retró feliratot nemrégen vették le |
 |
| Kossuth tér |
 |
| az egykori Zárda 1870 körül épült |
 |
| Lépcsőház a Fő utcában... |
 |
| ... és egy modern házé a Zárda utcában. |
 |
| A felirat szerint tervezte és építette Horváth Andor. |
 |
| a belvárosban sok a szecessziós ház |
 |
| régi kapuk... |
 |
| Az art decos Szivárvány Kultúrpalota Lamping József kaposvári építész tervei alapján épült. |
 |
| A Hotel Kapos igazán semmihez nem passzoló épülete a templommal szemben áll. |
 |
| a Nagyboldogasszony Székesegyház épületét 1886-ban szentelték fel |
 |
| Ez igazán személyes: naplemente panelházzal az erkélyünkről. |
A város előnyére változott az elmúlt években, de ha eszembe jut, többnyire csak azt a régi arcát látom, még ha sokkal gyűröttebb és szürkébb is. Szökőkutak, szobrok és rendezett terek nélkül. Az az enyém.
