Kép-tér Blog

"Én a várossal akarom Önt megismertetni..."

Az egykori élmunkás házak a Lehel piac mellett: 1950-ben kiváltság volt lakáshoz jutni itt, a lakók nagy része mégis költözni akart.

2021. szeptember 08. 22:00 - Varázsceruza

A HÉTVÉGÉN ÚJRA ITT A BUDAPEST100!

Az idei Budapest100 mottója az újratervezés: a szeptember 11-12-i programban az 1921-1930 és az 1945-1957 között épült vagy újraépült házak vesznek részt és mutatják be történetüket, várják a látogatókat. A program idén is nagyon gazdag, ebben a bejegyzésben az ötvenes évek legelején átadott Lehel utca 2/a,b,c és a Bulcsú utca 18-20. szám alatti lakóházakat nézzük meg közelebbről, közülük a 2/c. szám alatti nyitja majd ki a kapuit szombaton. 

fortepan_32805.jpgFortepan/Kovács Márton Ernő, 1949.

Sokan emlékeznek még a Lehel tér rendszerváltás előtti nevére, az Élmunkás térre, de arra már kevesebben, hogy az elnevezést a Lehel piac és a villamossínek közti területen álló négy lakóház adta, 1949-50-ben ugyanis élmunkások vehették birtokba az itteni lakásokat. 

20210827_163835a_1.jpg

A négy darab ötemeletes lakóház története a II. világháború utáni évekre nyúlik vissza, amikor az ország újjáépítése során komoly gondot jelentett a munkások lakáshoz juttatása. Az építkezés tipikus példája volt a központilag végrehajtott szociális akcióknak, de ebben az esetben nem az átlagos dolgozókra koncentráltak, hanem a legjobbakra, az élcsapatra. A Szovjetunióból importált sztahanovista mozgalom mintájára 1948 márciusára hirdették meg az országos munkaversenyt, és a legkiválóbb gyári dolgozók élmunkás kitüntetést kaptak, ugyanebben az évben a főváros Közigazgatási Bizottsága határozott arról, hogy ők soron kívül kaphatnak lakást. A mozgalom a kiemelkedő munkateljesítményt jutalmazta különleges prémiumokkal és juttatásokkal, ilyen volt az egészséges lakás, nyaralás, az átlagnál valamivel magasabb fizetés. Az élmunkások gyakran szerepeltek az újságokban, hiszen példát kellett mutatni, bemutatásuk és piedesztálra helyezésük része volt a propagandának.

fortepan_65602.jpgA Lehel piac 1968-ban, a háttérben a templom, bal oldalon az élmunkás házak. Fortepan/Magyar Rendőr.

A környéken a tizenkilencedik század derekán még a régi Váci Temető állt itt, amelynek egyes részeit a házak építésekor tárták fel. A mostani Lehel - akkoriban Ferdinánd tér mára ikonikussá vált épületét, az Árpád-házi Szent Margit templomot 1933-ban építették fel, a piac már abban az időben is működött, bár sokkal szerényebb körülmények között. A háború után Angyalföld a Váci út mentén létesített gyárak és ipari üzemek miatt a pártállam számára kiemelten fontos kerület lett.

20210827_161851a.jpg

Az első két lakóházat, a Lehel téri villamos végállomáshoz legközelebb állókat 1949 elején adták át, azután szovjet sztahanovistákkal folytatták az építkezést és a másik két épületet 1950. februárjában sikerült befejezni. Az első három, azonos kialakítású épület terveit az Építéstudományi Intézet Lakásépítési osztályán Schall József és Piszer István építészek készítették az Építés- és Közmunkaügyi Minisztérium megbízásából

20210827_163009a.jpgA Lehel utca 2/c épület a b épület lépcsőházából.  

20210827_163136a.jpg

Fontos hangsúlyozni, hogy ezek az épületek még azelőtt elkészültek, hogy a szocreál stílust elkezdték volna központilag “előírni”, így a tervezők a homlokzaton és az alaprajzi elrendezésben is a két világháború közötti modern építészeti irányzat formakincsét és elveit alkalmazták: a lábakra állított, lapostetős házakat szép tetőszintek zárják, a homlokzatokat változatos loggia sorokkal és nyílásokkal tagolták. A negyedik, a Bulcsú utcára néző épület a többitől eltérően még szebb tömegképzéssel és részletekkel épült meg, ezt Schall József egyedül tervezte. 

20210827_164026a.jpgAz egykor Lehel utca 2/d, ma Bulcsú utca 18-20. szám alatti, negyedik épület.

20210827_164935a.jpg

Mindegyikben lét lépcsőház volt, 34 lakással, a pincében a lakók rekeszein kívül elhelyezték a központi fűtés kazánjait és a meleg vizet biztosító bojlert, a tetőszinten mosókonyhák, szárító- és mángorló helyiség szolgálta a lakók kényelmét. Emeletenként három lakás várta a beköltözőket, többségében élmunkásokat és családtagjaikat, de nem kizárólag: a B jelű épület lakásainak egy részét például a MÁVAG dolgozói kapták. Ahogy a korabeli lapokban beszámoltak az átadásról, “a kellemesen fűtött előtérben és a lépcsőházban boldogan jártak-keltek a bérlők. A kétszobás, csinos, világos, szá­raz lakásokhoz természetesen fürdőszoba is tartozik állandó meleg vízzel, a meleget központi fűtés adja és nem kell gyalogolni, mert lift is van.” 

20210827_163414a.jpg

Elképesztően nagy ugrás volt ez azoknak, akik társbérlőkkel zsúfolt, komfort nélküli lakásokból költöztek ide, ezt az életérzést örökítette meg az 1952-ben költött vers alkotója:

Lehel-téri pontházakig két megállót mentünk,

Büszkén nézem, ezeket itt mind mi építettük.

A lakáshoz széles erkély, függöny, tágas ablak,

Nézzétek! Itt munkahősök, élmunkások laknak!

Látod ezt a szőke lurkót? hogy nevet az arca,

Az Északi-főműhelyben műszerész az apja,

Azok ott Augusztán, a nyomortanyán éltek,

Hogy örül most kilencéves kislányuk a fénynek.

Derűs otthon, boldog élet tárul itt elébem.

Építsd boldog szép hazánkat drága dolgos népem."

(Kövesdi János: Budapestért készen állj)

fortepan_208608.jpgFortepan/Főfotó, 1969. 

Bármekkora privilégiumot is jelentett lakást kapni a Lehel téren, a helyzet a valóságban korántsem volt ennyire idilli, csak ezek a történetek nem kerülhettek címlapokra. Házfelügyelői jelentések maradtak fenn arról, hogy az épületekben túl sok kazánt helyeztek üzembe, és a fűtés olyan drága volt, hogy a lakók 90%-ának problémát jelentett a lakbér és a fűtésszámla kigazdálkodása, a nagy részük költözni akart. Ráadásul a 2/b jelű, alacsonyabb jövedelmű MÁVAG dolgozók házában a lakók nagy része lakbérhátralékban volt, így egy idő után az 2/a szám alatt lakó élmunkások is csatlakoztak hozzájuk, lakbérsztrájkba fogtak. A SZOT végül lakbércsökkentési és fűtési kedvezménnyel oldotta meg a problémát, amelyet benyújtott kérelem és jövedelemszint alapján ítéltek oda. 

 20210827_162720a.jpg

A negyedik épület nemcsak stílusban tért el a többitől, itt négy műtermet létesítettek, kettőt a földszinten és kettőt a tetőemeleten. A földszintiek 117 m2-en két szoba mellett egy 42 m2-es műtermet foglaltak magukban, ezek egyikébe a rendszer egyik kedvelt szobrásza, a Kossuth díjas Vedres Márk költözött. Gyakran írtak róla az újságok, s a lakásról is szó esett: 

Négy-öt lépcsőfokot megyünk lefelé a lakásból a műterembe. A szobrász, ellentétben a festővel, rendszerint nem a legfelső emele­ten, hanem a földszinten alkot, vés, kalapál. Az egyik fal csupa ablak, reggeli fény zuhog a közé­pen álló háromméteres figurára. A szobor fiatal fiút ábrázol.” 

vedres_2021-09-08_21-05-47.pngForrás: Arcanum Digitális Tudománytár, Béke és szabadság, 1953.

A földszinti műtermekben alkotott egy ideig Boda Gábor illetve Bokros Birman Dezső szobrász is, míg a tetőemeleten lévő festőműtermek egyikébe 1950-ben Pap Gyula festőművész, főiskolai tanár költözött, de itt alkottak egy ideig Berda Ernő és Hincz Gyula, Kossuth díjas festőművész is. A műtermeket a rendszerváltás után részben megszüntették illetve lakásokká alakították.

20210827_164148a_1.jpgA Bulcsú utca 18-20. szám alatti, negyedik épület utcaszintjén minden bizonnyal az egykori szobrászműtermek üvegfala látszik.

Szeptember 11 és 12-én, a Budapest100 hétvégéjén a Lehel utca 2/c lesz nyitva, szombaton 9 és 14 óra között és 11-kor illetve fél 1-kor Suhajda Marika, az 1957 óta ott lakó házfelügyelő mutatja be az épületet. 

 

Források:

PRAKFALVI Endre: Lehel (Élmunkás) tér 2. A, B, C, D. = Bp. Negyed 2009. tavasz, 123–138. 

Horváth Sándor: A lakás és a fürdő: a munkás- és szociálpolitika prototípusai az ötvenes években. Múltunk – politikatörténeti folyóirat 52. (Budapest, 2007)2. szám - Munkásosztály és munkáséletmód

A további, idézett cikkek és szemelvények az Arcanum Digitális Tudománytár oldaláról származnak.

 

Ha tetszett a  bejegyzés és szívesen látnál még több képet és tartalmat,

itt csatlakozhatsz a blog Facebook oldalához és itt követhetsz Instagramon. Iratkozz fel a

youtube csatornára további videókért. 

 Az oldalon publikált fényképek nagy része a sajátom, ellenkező esetben azt külön jelzem. 

Saját képeim és az írásaim szerzői joga fenntartva, felhasználásuk

KIZÁRÓLAG az írásos engedélyemmel lehetséges. 

 

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kep-ter.blog.hu/api/trackback/id/tr7016683644

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ROTFL Manó 2021.09.09. 20:29:36

Most én vagyok a hülye, vagy a tükör görbe?

"Mindegyikben 34 lakást alakítottak ki..."

"...ötemeletes lakóház..."

"Emeletenként három lakás várta a beköltözőket..."

Merhátugye én csak négyesre érettségiztem matekból, de ehez elegendő az általános iskola második osztályos szorzótábla is:

5 x 3 = 34

Varázsceruza 2021.09.09. 20:47:16

@ROTFL Manó: Kimaradt a szövegből az, hogy két lépcsőház van, így 2x5x3= 30 lakás az öt emeleten, plusz a földszintiek. Így jön ki a matek. Az ehhez 2 h!

ROTFL Manó 2021.09.09. 20:56:45

@Varázsceruza: Matekról volt szó, nem nyelvtanról! :-D
süti beállítások módosítása