Kép-tér Blog

"Én a várossal akarom Önt megismertetni..."

Kaposvár, szép házak

2013. július 09. 08:32 - Varázsceruza

A kapuk után még mindig Kaposvár jön, a múltkori kiruccanás képeivel. Furcsa, hogy amikor ott laktam, alig vettem észre a részleteket, például sosem tűnt fel, milyen impozáns a Berzsenyi Általános Iskola épülete, és szégyenletes, de még a Kontrássy utca 4. sz. alatti pazar szecessziós homlokzatra sem emlékszem a régi időkből. A mostani kedvencem mégsem ez, ahhoz az utolsó képekig kell görgetni az egér gombját. Kossuth Lajos utca 51, lakatlannak tűnő ház, kivágott fatörzzsel. Annak idején, amikor a szemben lévő gimnáziumba jártam, kismilliószor megcsodáltam a kertjét. Ha jól emlékszem, a kerítés mellett, a buja növényzet közül törpék kandikáltak ki, és ha rendezettnek nem is tűnt tán, sejtelmesnek igen. Vérzik a szívem az okkersárga házért, amit éppen most szabnak át, teljes fazonigazítás nyílászáró cserével és bővítéssel, szintén a Kossuth Lajos utcában. A betonkerítés (a nagymamámnak is ilyen volt) és az Ady Endre utcai, az én ízlésemnek talán egy kicsit túl csecse-becse, de mégis szerethető homlokzatok meg csak hab a tortán. 







Kisfaludy utca
Kossuth Lajos utca 39, Evangélikus Templom
Kontrássy utca

a jobb oldali ház: Kontrássy utca 4




Ady Endre utca, és még a következő 5 kép is onnan





Szivárvány Kultúrpalota
A Szivárvánnyal szemben
Kossuth Lajos utca
Bajcsy Zsilinszky utca


Kossuth Lajos utca 51.




Ahogy  a kapuknál is leírtam, a fenti válogatás teljesen szubjektív, nyilván még napokig lehetne járni a várost és szebbnél szebb házakat fotózni. A többit majd legközelebb.


Ha tetszett a  bejegyzés és szívesen látnál még több képet és tartalmat,
itt csatlakozhatsz
a blog Facebook oldalához.


3 komment

Kaposvár, a legszebb kapuk

2013. július 01. 23:08 - Varázsceruza



Zárda utca: "itt született Vaszary János"

Kontrássy utca

Kossuth Lajos utca, nekem csak a volt gimnáziumom utcája.
Bajcsy Zsilinszky utca,  ez pedig a volt ovim utcája.


Régen Vörös Csillag mozi, ma azt hiszem a város egyik büszkesége a Szivárvány Kultúrpalota. Lamping József tervezte.
Kossuth Lajos utca

Zárda utca

Ady Endre utca



Bajcsy Zs. utca
Kossuth Lajos utca
A fenti válogatás teljesen szubjektív, nyilván még napokig lehetne járni a várost és szebbnél szebb kapukat fotózni. Nekem ennyi időm volt. A többit majd legközelebb.

Ha tetszett a  bejegyzés és szívesen látnál még több képet és tartalmat,
itt csatlakozhatsz
a blog Facebook oldalához.


4 komment

Hazafelé

2013. június 26. 22:43 - Varázsceruza

Munka után hazafelé menet csak egy háztömbnyit kerültem, kellett a séta, ki akartam szellőztetni a fejem. Az Angyalföldi úton elmentem az elefántos rács előtt, benéztem az udvarra, egy csomó kocsi parkolt bent fák és bokrok társaságában, de csak a Trabantra kapcsolt be az agyam, megálltam és bementem a kapun, hogy jobban körülnézzek. Jó éve már, hogy erre jártunk, útban a Lehel piacra és lefotóztam az egyáltalán nem odaillő elefántos ablakrácsot az egyszintes házon, aminek már a kapuja sincs meg, gyanítom, lassan a ház sem lesz. Nem volt bent semmi extra, csak tégláig pusztult falak, minimum fél évszázados festés, málló vakolat, rozsda és penész, szerény, de mégis szép korlát, egy kis fény és ez elég is volt a csodához.












Csak ennyi volt. Megállt az idő, egy pillanatra, vagy pár percre, amíg néhányat kattintottam. De benne volt egy évszázadnyi történelem. Aztán mentem tovább, haza. 

2 komment

Józsefváros, péntek délután, negyven fok

2013. június 22. 10:07 - Varázsceruza

Péntek délután 2-kor, váratlanul vége lett a munkahétnek, kitört a hétvége és hirtelen temérdek időm lett. Negyven fok volt, szóba sem jöhetett semmi kötelezően elintézendő dolog az ajándékul kapott időben, gyorsan elővettem a Fodor Gyula listát és kinéztem két házat egymáshoz közel, Józsefvárosban. Ebből lett a séta a környező utcákban. Az első cím a Somogyi Béla utcában, kívülről egyértelműen szecessziós elemeket felvonultató, de csontig lepusztult ház, belül meglepően gyönyörű és nem meglepően lepusztult. Eredeti festés és kellemesen hűvös lég a lépcsőházban, olyan járólap, hogy ilyet még soha, de a folyamatos jövés-menés miatt csak visszafogottan mertem kattintgatni a gépemmel. Séta tovább, a József utcába. A második célpont kívülről egész szép, belül is csinos, de összességében mégis sokkal kevésbé izgalmas ház, viszont pont szemben vele a Martsa Műteremház, ahol Róth Miksa is alkotott egy darabig, ide még vissza kell jönni. A Népszínház utca mindig meglep, nem hiszem hogy van még ilyen, ahol ennyi régi, több évtizedes neonreklámot és üzletfeliratot lehet egymás után látni. Amúgy én mindig sugárútnak látom, kopottnak és kissé koszosnak, olyan gíroszos, villamosos Nyócker-belinek, de sugárútnak, eszméletlen mennyiségű vezetékkel a levegőben. Kicsit emlékeztet New Yorkra, némelyik sarok hangulata, a feliratokkal, csoportokban álldigáló emberekkel Chinatown-t idézi. Ehhez jönnek olyan baró épületek a háttérben, hogy csak ámulok. Határozottan több figyelmet érdemelne. És a kis utcákba is be kell menni, ott indul az igazi reality, ott lehet szőnyeggel letakart Opelt (?) látni és retró kaputelefonokat. A Corvin negyedhez képest itt a terület fejlesztése is gyerekcipőben jár még, bár a Fecske utcában áll már néhány új társasház.
Pár kép jön, nem a környék teljes bemutatása, inkább csak hangulatuk végett és az aszfaltból áradó meleget hozzá kell képzelni, bár ma ez garantáltan nem lesz még nehéz. 

 

 

 

Tetődísz a Somogyi Béla utcában. Kevesen maradtak.
Bal oldalt a Gutenberg-otthon

 

 

Somogyi Béla utca
Ugyanaz a modell, pár utcával odébb.
A József utcai Fodor ház, a madarakról megismerni a mester keze nyomát. 
E ház műtermében alkottak...
Fecske utcai üres telek.

 

Itt egykor faszén kereskedés volt, ha jobban megnézzük.
Rózsaszín napernyő.

 

 

 

 

 

 

Tetőterasz a Népszínház utcában, nem is akármilyen.
 
Ha tetszett a  bejegyzés és szívesen látnál még több képet és tartalmat,
itt csatlakozhatsz
a blog Facebook oldalához.
 
5 komment

Frankel Leó út 10.

2013. június 16. 23:28 - Varázsceruza

Kicsit elmaradtam a régebbi anyagokkal, a Fodor Gyula épületei utáni kutatás-gyűjtögetés minden energiámat és maradék szabadidőmet lefoglalja. Itt van pl. ez a ház is, még bőven április volt, amikor betévedtem és elaléltam a függőfolyosóktól, viszonylag ritka az udvar közepén, a ház két oldalsó traktusát keresztben, hídként összekötő gang.   




Ráadásul a ház összességében pont annyira van felújítva, hogy még nem lett belőle egy fájóan steril, semmilyen történelmi atmoszférával nem bíró belső, de ez csak az én véleményem. Többször szembesültem már azzal, hogy a túl nagy igyekezettel és büdzsével felújított házak elveszítik karakterüket. Itt is sajnálkozott a közös képviselő, hogy jaj, mennyi mindent kéne még, meg hogy már eddig is mennyibe került, de én titokban csak örültem, még megmaradt az udvarban a sárga keramitkocka, a járólapok végig a körfolyosón, és mért baj az, ha valami működik, azaz funkcióját ellátja, de egy kicsit kopott? Az más kérdés, hogy az utcán a földszint egységes színén még lehetne dolgozni, de ettől most nagyvonalúan tekintsünk el.


Wellisch Sándor és Gyula építőmester iparosok tulajdona volt a régen még Zsigmond utca, ma Frankel Leó út 10 szám alatti ház. A Wellisch család nem volt rosszul eleresztve ingatlanokkal, vágvecsei Wellisch Alfréd, nem mellesleg az Országos Középítési Tanács tagja, csak Angyalföldön 25 ingatlant tudhatott magáénak. A család szinte minden tagja szintén zenész (aki nem, az konzervben vagy gabonában utazik), itt van Sándor és Gyula, ők közösen 8 házat birtokoltak a város különböző kerületeiben, (pl. Régiposta utca 2, Kádár utca 8, Király utca 88). Aztán ott volt a Wellisch Náthán utóda épületfakereskedő, asztalos és ácsüzlet cég. Wellisch Alfréd fia, Andor is folytatja majd a családi hagyományt, de az egy másik történet. 

innen
1895-ben készülnek el az első tervek egy háromemeletes bérházra, Schmidt Ferenc ceruzájával, ezeken még Fischer Henrik az építőmester. Aztán két év múlva újabb tervdokumentációt prezentálnak a hatóságnak, itt már építőmesterként szerepel a Wellisch páros neve. 1897 április 23-án megkapják a jóváhagyó pecsétet, a Frankel Leó és a Henger utcára is egyaránt homlokzattal bíró, historizáló lakóházra. Az eredeti terven a homlokzat közepén, a tetőn egy kis süveg van, minden ablak felett épületdíszek és egy gyönyörű kapu, felette kőarc. A Henger utcai homlokzat sokkal szerényebb és kevesebb a dísz. 

a középső ház az, fentről is látszik az udvar közepén átívelő gang
Frankel Leó úti homlokzat
A Frankel Leó úti oldalon a földszinten boltok, hátul csatlakozó raktárakkal, a Henger utcai részen ott is lakás. Az első emeleten a Frankel Leó útra két lakás néz, a helyiségek balról jobbra sorban így jöttek: szoba, szalon (lásd lent a dupla ablakos), hálószoba, megint szalon és hálószoba. 1898-ban már állt a ház, de pár év múlva leégett a tető, ez egy 1906-os határozatból derül ki, amelyben újra használatba vételi engedélyt adnak a leégett fedélszék utáni helyreállítások után. 


A legérdekesebb az, hogy nyilván a jövedelmezőség növelése és a piaci igények kiszolgálása végett 1935-ben az akkori tulajdonos, még mindig a Wellisch család, (W. L. Lászlóné és birtoktársai, Bramer Frigyes?) végez némi módosításokat a házon. Ekkor alakítják át az udvari lakásokat úgy, hogy belőlük garcon-okat varázsolnak. A harmincas évek derekán ez nem meglepő, a lakások alapterülete akkortájt csökken, minden praktikusabbá válik és a funkcionalitás kerül előtérbe. A garzonlakásokban a gyakorlat szerint nem feltétlenül volt konyha, a két-háromszobásokban is szinte eltűnt a csak alvásra használt háló és gyakoribbá vált az alvásra és nappali tartózkodásra egyaránt használt szoba. Így viszont be kellett áldozni a melléklépcsőt, ugyanis a földszint kivételével ennek helyén lesz mindegyik szinten, mindkét oldalon egy-egy új garzon. A szoba-konyhák így kapnak pluszban előszobát, éléskamrát és fürdőt.
A szocializmus idejéből megmaradt még a házfelügyelői lakás korszerűsítésének terve, a konyha-kamra helyére fürdő, wc, előszoba, főzőfülkét buherálnak, mint ilyen, ez is egy jellemző kordokumentum.















Szeretem ezt a házat. Ráadásul még egy különlegességgel bír, a Frankel Leó úti oldalon Schöberl Valéria férfi fehérnemű üzlete működik. 1936-ban nyílt, és senkit ne vezessen félre a neve, nemcsak férfi ingek varrását, de ruhajavítást is vállalnak. 





Források: Budapest Főváros Levéltárainnen és innen.

Ha tetszett a  bejegyzés és szívesen látnál még több képet és tartalmat,
itt csatlakozhatsz
a blog Facebook oldalához.
5 komment

Turista voltam a saját városomban

2013. június 15. 21:34 - Varázsceruza

Turistának lenni jó. Elég egy szabad délután, jó idő, esetleg lehalkított mobiltelefon, hogy elhiggyük, kirándultunk a saját városunkba. Nekem félig-meddig spontán jött, csak az ebéd volt eltervezve. Trendi étterem a Bazilika előtti téren (elvégre ünneplünk), aztán elvegyülés a turisták közt és sikertelen ruhavásárlási kísérlet a Váci utcában (ha nem számítjuk a roppant jutányos áron beújított lila övet, amely nélkül nem élhettem már, pedig nem én akartam vásárolni, csak kísérő voltam), fagyi, aztán valahogy a Deák térre keveredtünk és éreztem, legyőz az óriáskerék. Fel akartam menni, kerüljön, amibe kerül (2400 Ft, nem kevés, de a 140 cm alattiaknak csak 1500), látni akartam felülről a várost, az Ankert, a Bazilikát, a budai hegyeket és mindent. Délután négy óra volt, szinte senki nem állt sorban, egy perc alatt fent voltunk. Az első körnél azt se tudtam, melyik irányba forogjak, mindent látni akartam, és megörökíteni. Aztán nem állt meg, hanem továbblendült. És még kétszer. R. odavolt az Andrássyért, én pedig leginkább a tetőket csodáltam. De az is csak most tűnt fel, hogy az egykori Interconti épülete ennyivel űbereli a többieket, és hogy az Anker, ami nekem lentről is kissé behemót, innét most már biztosan az. A Kempinskit és a Vörösmarty téren álló üvegmonstrumot a távolság sem tudta megszépíteni a szememben, de hogy jót is mondjak, a Hercegprímás utca sarkán álló kék csempés épületet fentről is kedveltem. A héten ez volt a harmadik magaslati élményem, az Egyetem téri Tip Top Bár, és az Astoria ötödik emelete után.


Szóval, mivel a fülkék nem nyitottak, a képek a plexiüvegen keresztül készültek. Nem különösebben jó a minőségük, néha tükröződnek is, de remélem azért sikerül kedvet csinálnom azoknak is, akik eddig nem tervezték, hogy kipróbálják. Ha nem is egészen, de majdnem olyan ott fent, 65 méter magasan, mint amikor térkép e táj...

megyünk felfelé



Andrássy út, két oldalán zöld csíkkal

Elöl a régi Intercontinental, most Hotel Marriott magasodik. 
A tetők mögött, a túlparton szemben a Várbazár.



a kék csempés ház balra
Innét jól látni a baloldali ház sarokkupoláján kimerevedett arcokat.

Jobbra a Derra-ház.
Balra az Anker mögött kikandikál a Madách Trade Center.
Az 1918-ban épült Adria palota volt luxusbérház, rendőrségi irodaház, most pedig luxusszálloda (Le Meridien).
A Kempinski 1992 óta áll e helyen, Finta József tervei alapján épült.

Később, már biztos talajon, a könnyű ebéd megkívánt egy nem annyira könnyű uzsonnát a Hercegprímás utcában. Este Pecha Kucha után pedig még egyszer elkanyarodtunk a Sziget Eye felé, éjfélkor egy tűt nem lehetett leejteni az Erzsébet téren. Nyár van.



 Erzsébet tér, Sziget Eye. Hat hétig.

Szeretettel ajánlom drága cimborámnak, R-nek :)


Ha tetszett a  bejegyzés és szívesen látnál még több képet és tartalmat,
itt csatlakozhatsz
a blog Facebook oldalához.

2 komment

Budapest bloggerek találkozója a város felett, egy tetőteraszon

2013. június 13. 23:23 - Varázsceruza

Tegnap este Budapest bloggerek találkozója volt, a nemrég nyílt Tip Top Bár-ban, a Kecskeméti utcában. Tulajdonképpen véletlenül találtuk meg a helyet Veróval, azért mentünk be, mert a Királyi Pál utcáról egy baró csigalépcsőt lehet bent látni, és kíváncsiak voltunk, hova vezet. Aztán kiderült, hogy pont oda, a tetőre, ahova mi megyünk:



Az utcáról belépve az alsó szinteken a Közhely van. Ez a terem akkor épp üresen állt:


Érdemes felfelé menet bemenni a mosdóba is, ha másért nem, mert ilyen a csempe:

A lépcsőn felmenni kíván némi erőnlétet, de megéri, fent ugyanis ez a kilátás vár, Egyetem térrel és Károlyi Mihály utcával:




A kilátásnál csak a társaság volt jobb. Budapest folyóiratok, fényképezőgépek és komoly listák mellett, a város felett ismerkedtünk, beszélgettünk és talán megtettük az első lépéseket is egy közös projekt megvalósítása felé...





Ahogy ment le a nap, változott a háttér és emelkedett a hangulat:






Lefelé sokkal könnyebb volt:


És akik jelen voltak: Bp XV. kerületi, CheckmybudapestEgy nap a városbanEgypárFővárosiLásd BudapestetLáss többet FotóTörök András- Budapest FolyóiratUrbanista, és a Városkommunikáció Blog.
Helló, Budapest!





Szólj hozzá!

Árvíz, Vizafogó

2013. június 05. 21:20 - Varázsceruza

Ma délután lesétáltam a Dunához, hogy megnézzem a vizet. Az ég egész nap felhős volt és a végén ki kellett nyitni az esernyőmet. Sokan lejöttek az autók elől lezárt rakpartra. Egy gumicsizmás csaj önfeledten gázolt a vízben. Szerelmesek csókolóztak 10 centire az ártól. De sokan csak ültek az üres autóút melletti lépcsőkön, a fák alatt, és nézték hogy úszik el...















2 komment

Fodor Gyula épületei: Hajós utca 25. - Napóleon udvar.

2013. június 04. 16:11 - Varázsceruza

A mai posztot azzal kezdeném, hogy szerény véleményem szerint ez a város legszebb szecessziós lakóháza. Persze minden vélemény szubjektív, de ragaszkodom hozzá: magam sosem jártam még ilyen szép, a szecesszió jegyeit ilyen finoman viselő bérházban.
Fodor Gyula Napóleon-udvara 1905-ben kap építési engedélyt. Ez az az év, amikor elkészül a Tőzsdepalota és a Nemzeti Bank székháza a Szabadság téren, mindkettő Alpár Ignáctól, Lajta Béla elkezdi a Vakok Intézetét a Mexikói úton, felépül Árkay Aladár Babocsay-villája az Andrássy út és a Hősök tere sarkán. Megnyitják a Bazilikát és elkezdik építeni a Gresham-et. Már évek óta áll a magyaros stílusú szecesszió vezéregyénisége, Lechner Ödön Iparművészeti Múzeuma az Üllőin és Postatakarékpénztára a Hold utcában.

 

Fodor Gyula életéről viszonylag kevés információnk van, még képet sem találtam róla. 1871-ben született, aztán műegyetemi tanulmányaival kapcsolatban máris ott a kérdőjel, hogy diplomáját Bécsben szerezte-e. Kis keresgélés után iskoláiról ugyan semmi újat, de annyit kiderítettem, hogy Schirmbrand Annát vette el, akinek édesapja valószínűleg "szintén zenész", az Állatkert Oroszlánházának kivitelezéséért is felelős építési vállalkozó és tervező Schirmbrand Antal. Az 1900-as lakcímjegyzék magát Fodort is építési vállalkozóként tartja nyilván az Ügynök (ma Kresz Géza) utca 7-ben. Építészetileg aktív évei 1903-tól 1914-ig tartottak, ezalatt a saját listám szerint a fővárosban harmincnál is több bérházat tervezett, pályázatokon nem vett részt, gazdag megrendelőknek dolgozott. Legismertebb épületei az Ernst Múzeum a Nagymező utcában, az Üllői út elején álló Arany Sas-udvar és a mai bejegyzés tárgya. Több cég neve ismétlődik a vele kapcsolatos dokumentumokban, a Fodor Gyula és Társá-ban felesége cégtulajdonos, a Hunnia Építő Rt pedig többek közt a Fodor által tervezett Belgrád rakpart 16. szám alatti épület építtetője. A papírok szerint Fodor a társaság építésze, képviselője, máshol ügyvezető igazgatója. A harmadik cég az Atlantica Tengerhajózási Társaság, nekik is dolgozott, ennek emléke a Falk Miksa utca 18-20. szám alatti épület, rózsaszín csempékkel a lépcsőházában. Lakcímeként többször is az akkor még Aréna, ma Dózsa György út 64 van feltüntetve. Az ott álló épületet is ő tervezte 1908-ban, az Országos Tisztviselő Szövetség Házépítő Szövetkezetének. Az első világháború kitörése után az építészekre sötét időszak vár, a bérházépítés jó 10-12 évre, úgy 1926-ig jóformán leáll. 1914-ben Fodor még csak 42 éves, élete teljében találja a kényszerű leállás és feltételezem, hogy a fenti cégeknek köszönhetően tartja fenn magát, mert legközelebb (és utoljára?) csak 1931-ben tervez, egy, az addigi munkáitól nagyban eltérő és meglepően unalmas külsejű bérházat a Vármegye utcában. Kilenc évvel később, 1942-ben halt meg.
A Google térképén, felülnézetből és itt még nincs becsomagolva a tető.
Fodor nem követte Lechnert és nem alkalmazott magyaros motívumvilágot az épületein, a mértéktartóbb, kései szecessziós stílust alkalmazta. Egyes épületei bécsi, mások talán inkább német hatásról árulkodnak, úgyhogy a Bécsben szerzett diplomát el is hihetjük. Szinte minden épületén van egy alak vagy egy figurális dísz, amitől rögtön és összetéveszthetetlenül „fodor gyulás” lesz, de maga a homlokzat kialakítása is árulkodó. Ha arról mégsem ismernénk fel, biztosan lesz egy kőtábla a nevével, esetleg egy őrangyal, bagoly, méretes pók az ólomüvegen, baljós külsejű madár a kovácsoltvas korláton, vagy egy szakállas férfiarc, amiről hajlamos vagyok azt hinni, hogy magát az alkotót ábrázolja. Persze erre semmi bizonyíték nincs.



A Hajós utcában, a Zichy és az Ó utca által határolt telken álló Napóleon-udvar 1905-06-ban épült fel, pályája elején. A házat Pollák Ignác és neje rendelte meg, a székesfőváros VI. kerületének elöljárósága pedig 1905. július 15-én adta meg az engedélyt a 3 emeletes bérház építésére. Az eredeti terveket hasztalan kerestem a Tervtárban, már nincsenek meg, viszont az Adalékok a Belső Terézváros történetéhez1983-ban még leírta, hogy ugyanott bepillantott a dokumentumokba. Az eredeti engedélyezési terveken a Hajós utcai homlokzaton még nem szerepelt az oromfal, következésképpen a ház nevét adó Napóleon szobor sem. Tehát az eredeti terveket valószínűleg később módosították. Az előtérben a falon díszeleg egy gyönyörű betűkkel írt „anno dom. 1905-06” felirat, a két évbe belefér a tervek akár többszöri módosítása. 


Az Ó utcai homlokzat. 
Lekerekített sarkok. Szemben a Hajós utca 16 homlokzata.
A homlokzatról letekintő, a rá borított fóliáktól most éppen láthatatlan Napóleon szobor voltaképpen ártatlan tévedés, ne keressünk rejtélyes magyar vonatkozást, eddig titkolt kitérőt a nagy hadvezér életében. A Hajós és a Zichy utca sarkán álló régi házban az 1870-es években egy Café Napóleon nevű  búfelejtő nyílt. Tulajdonosa olyannyira rajongott az akkoriban Magyarországon is népszerű III. Napóleon császárért, hogy üzletét róla nevezte el. A Hajós utca 25 építtetője viszont nem tudta, hogy EZ nem AZ a Napóleon, így a leghíresebb Bonaparte, a Korzikán született I. Napóleon szobrát készíttette el és helyezte el egy fülkében az új épület homlokzatán. A történetről hosszabban itt lehet olvasni.
Ez van a fólia alatt. Forrás: Műemlékem.hu
A ház gyönyörű. Kívül még nincs felújítva, és olybá tűnik, mintha évek óta nem is történne a csomagolás alatt semmi. Nyilván pénzre és egyetértésre vár a lakóközösség, de belül olyan példásan felújították, hogy már annak is örülni kell. 

Impozáns a bejárat kovácsoltvas kapuja, Gerő és Győry fémmunkás-cég nevével, domborított vöröslemezekkel.
archív kép innen

egyszer volt egy kaputelefon
Bent a régi lengőajtó most ki van támasztva, az üvegek elpusztultak, de jól látszik a régi faragás:


Hogy pontosan értsük, mit jelent a pár évvel ezelőtti felújítás, mutatok néhány régi képet. Ezek tíz éve készültek, az udvart és a függőfolyosókat akkor már felújították, a lépcsőházat és a vesztibült még nem. 

2003-ban
most
2003: postaládák szinte minden falon
felújított ajtók és ablakok, új csempe
Ilyen lett. Bálint Imre fotója.
Madarak és virágok a márványoszlopok tetején. Bálint Imre fotója.
Kicserélték a függőfolyosók járólapjait (sajnos télen kicsit csúsznak), az előtérben a régi vízzöld Zsolnay csempét, és csillognak-villognak az ólomüveg ablakok. A csodacsillárnak, ami az előtér szerves része volt, sajnos pont a felújítás alatt kélt lába, mindenesetre ilyen volt:  
A csillár mögött látható az anno domini felirat.


Ilyen lett. 
Elvitték javítani, aztán sosem került vissza a helyére. A lakók mesélték, hogy a huszadik századot még szépen átvészelő réz korlátok is tűntek el az elmúlt években a lépcsőházból. A márvány oszlopok mögött a régi kapusfülke ma kukákat rejt, és persze elé épült fel valamikor a lift is, ami ugyan nem vált előnyére a lépcsőháznak, de ha feljebb megyünk, az ólomüveg ablakok, és az azokon beáramló fény mindent feledtetnek: 





Bálint Imre fotója


A függőfolyosón szép a kovácsoltvas korlát, és a lakások ajtaján, ablakain is nagyjából mindenhol megmaradt a régi rács:


Az ólomüveg ablakokat Róth Miksa jegyzi, és bár hivatalos feljegyzést nem találtam róla, feltételezem, hogy a domborműveket és az épület stukkódíszeit Ney Simon készítette, akivel Fodor az Arany Sas-udvaron és más épületeken is együtt dolgozott. 
pávák az oldalsó homlokzaton
A fent idézett Adalélok 1983-ban azt is leírja, hogy a Tervtárban talált anyag szerint 1941-ben már nem Pollák, hanem özv. Weil Rezsőné a háztulajdonos, ahogy 1947-ben is. Pollákék valószínűleg nem élték túl a II. Világháborút.
Mivel rokonaim révén pár napot el is tölthettem a házban, egy lakásbelsőt is meg tudok mutatni. A képeken jól látszik milyen ajtó és ablakkeretek voltak és jó esetben vannak is még a belső terekben. És persze ott van még a valószínűleg Zsolnay-féle cserépkályha, a színe az előtér csempéivel harmonizál.


Bizonyos szempontból talán nem baj, hogy a homlokzatot és a külsőt még nem újították fel, így ez a régi felirat is megmaradt a Zichy utcai sarkon, bár sokadik ottlétem alkalmával vettem csak észre: 
A hiányos vakolat miatt csak az első szó olvasható, BOSCH. A Bosch Róbert Kft a XIX. század végétől létezett, kisgépeket, villamos készülékeket, műszereket gyártott és forgalmazott, nekik lehetett itt üzletük, de 1928-ban motorkerékpár javítás is folyt az épületben: 
1928. május 28. Automobil-Motorsport
Mostanában egy bár és egy zongoraterem foglalja el a Hajós utcai frontot, ez utóbbi egy asztalos műhely után költözött ide.   
Köszönöm B. Gergő és M. Balázs segítségét a felirat megfejtésében.
Bálint Imrének köszönöm a szép képeket. 
A posztot pedig ezúton dedikálom B. öcsémnek, akivel emlékezetes pillanatokat töltöttünk itt. 
 
Örömmel fogadok minden olyan észrevételt vagy információt, amely Fodor Gyula épületeivel, munkásságával kapcsolatos. E-mail: kep.ter.blog@gmail.com
 
Frissítés: Nem tudom, ki hogy van vele, én imádom nézegetni a régi regisztereket, ízlelgetni a régi neveket, az azóta feledésbe merült szakmákat. A Budapesti Czím- és Lakásjegyzékből most összevadásztam egy pár lakót, akik az 1913-as jegyzék szerint ide voltak bejelentve: 
Schreiber Wolf Sámuel váltóleszámítolási és bankbizományi iparüzlettulajdonos 
Wolliczer Mór szatócs
Gelb Bernát szabó
Weil Rezső mérnök, építési vállalkozó (tel: 171-56)
Grün Frigyes kereskedő
Grünfeld Adolf ügynök
Wolf Fleischmann József czégb., kávéházi üzlettulajdonos (tel: 98-08)- nevét még egyszer megtaláljuk a "kávéház" címszó alatt, mint az épületben működő Figáró kávéház tulajdonosát!!
Stricker Mór orvos (tel: 11-59), rendel 3-4-ig
Dr. László Károly ügyvéd (tel: 71-76)
Heller Gyula értékpapír ügynök
Fürst Kálmán mészáros
B. Bleier nővérek, női ruha szabók
De Sanctis Artúr énektanár
Giovanni Lunardi operaénekes
"Hadfelszerelések" címszó alatt Hirschl és Heimann (tel 109-64)
 
A kapu mellett elhelyezett egykori táblákról kiderül, hogy itt volt a Pest megyei Takarékegyesület irodája, Mazzantini Luigi neves balettmester illem- és táncintézete az első emeleten és Geyer Jenő fényképészeti műintézete is.
 
Tudom, hogy így önmagában egy név nem történet, de konkrétumok híján több mint a semmi. És ezek beszédes nevek. Egyszer meg talán jelentkezik is valaki, akinek a nagyszülei, vagy dédszülei itt laktak... Lásd: Olvasói levél.
1944-ben csillagos ház is volt, mint innét kiderült.
 
 
Ha tetszett a  bejegyzés és szívesen látnál még több képet és tartalmat,
itt csatlakozhatsz
a blog Facebook oldalához.
 
6 komment
süti beállítások módosítása