Kép-tér Blog

"Én a várossal akarom Önt megismertetni..."

Egykor és most - Lajta Béla Rákóczi úti bérháza

2012. február 13. 08:36 - Varázsceruza

Ha száz évvel ezelőtt lennénk és tervezőt választhatnék a belvárosi telkemen felépítendő házamhoz, Lajta Béla egész biztosan ott lenne az első három jelöltben. (Most, hogy eljátszottam a gondolattal, elárulom, hogy sorrend felállítása nélkül dobogósak lennének még Fodor Gyula és a Vágó fivérek. Bár ez esetben fájna a szívem a Málnai-Haasz és a Komor-Jakab párosért. És még Révész-Kollár. És a Löffler fivérek.)
Lajtának sikerült majdhogynem két év leforgása alatt kiráznia a kisujjából három kulcsfontosságú művét, amelyek nélkül nem lenne az, aki. Elkészülésük sorrendjében a Vas utcai Fiúiskoláról, a rokonainak tervezett Szervita téri üzlet- és bérházról (úgy is, mint Rózsavölgyi-ház) és a Rákóczi út 18. szám alatti bérházról van szó, mely az Erzsébetvárosi Bank megrendelésére készült. Itt még épült: 

forrás: Lajta Béla Virtuális Archívum/Kiscelli Múzeum Fényképtára
A bank 1907-ben vette meg a telket egy háromemeletes sarokházzal együtt, amelynek sorsát az adásvételi szerződés végérvényesen megpecsételte. 1911 tavaszán írták ki a pályázatot a helyén felépítendő, bérlakásokat is magában foglaló székházépületre. Lajta Béla nyert, aki addigra megtervezte már többek közt a Vakok Intézetét, az Idegsebészeti Klinika Főépületét az Amerikai úton, a mai Új Színház épületét és egy csomó síremléket. Nem mellesleg pedig elég jó kapcsolatban állt a bank elnök-vezérigazgatójával. Ennek a protekciónak köszönhetjük a Rákóczi út egyik legkülönlegesebb épületét. Az építési munkák 1911 őszén kezdődtek meg, s az 1912 nyarán módosított terveknek megfelelően az év végére állt a ház. 
Az alsó két szintre költözött a bank az irodákkal. Az első szinttől a negyedikig lakások voltak, a tetőn, az ötödiken pedig műterem, házmesterlakás, egyéb kiszolgáló helyiségek és irattár. A bank pénztártermét tíz méter magasban vasszerkezetű üvegtető fedte. A lakószintekre Lajta két öt- és egy háromszobás lakást rajzolt, úgy, hogy az összes lakóhelyiség utcára nézett.


Ez a ház alapból hozza a harmincas évek modern házainak legfőbb ismertetőjegyeit, pedig legalább húsz évvel előzi be őket: letisztult formák, semmi sallang, egyszerű vörös téglás kubus, amely a Rákóczi úti homlokzat oszlopai miatt olybá tűnik, mintha lábakon állna, nagy üvegfelület (Haas és Somogyi Üveg és Vasszerkezet Gyára) és persze az elmaradhatatlan lapostető. Amitől egyértelműen "Lajtá-s" lesz, az például a homlokzaton az ablakok közé bújtatott népművészeti ihletésű terrakotta betétek...


... vagy a hátrahúzott manzárd előtt húzódó, stilizált mintával megbolondított kerámiaburkolat, de a ház belseje tele van ehhez hasonló kézjegyekkel (ehhez katt ide és irány a mai állapot dokumentációja legalul).

Rákóczi úti homlokzat
Magától értetődő, hogy ezzel a külsővel nem ment le egykönnyen a száz évvel ezelőtti, historizáló és szecessziós házakhoz szokott közönség torkán. A Lakás című lap még 1912-ben nem átallja a Rákóczi út szörnyépítkezései közt emlegetni (vajon melyik volt a többi?), amely állítását az alábbi, kőkeményen megalapozott érvekkel támasztja alá:  "A házat Lajta Béla tervezte, akinek most iskolai építkezése nyomán annyi vörös téglája maradt, hogy sietve hat emeletre rakta fel őket. Nagyszerű egy ház ez. A kínaiak ennek nyomán építették ötezer és néhány év előtt a kínai falat, amelyhez, mint ismeretes, a rettenetes ciklonkövekből, rabszolgákkal hordatott, hatalmas várkaput szintén Lajta Béla építtette a - Vas utcai iskola bejárataként. Ilyen és hasonló tréfák után nem csodálkozunk, hogy a Rákóczi úti nagy vörösén lőrések szimbolizálják az ablakokat, vörös cementkő-léniák különítik el az emeleteket és zöld vakolat-falak álpatinájával tagadják el a hatodik emeletet. Szerencséje ennek a háznak, hogy nincsen teteje. Mert ennek tényleg nincsen teteje. "

Dohány utcai homlokzat
Kazinczy utcai homlokzat
Tető ide vagy oda, nem telt bele két év és a bank anyagi helyzete a rendkívül kedvezőtlen gazdasági viszonyok miatt olyannyira megrendült, hogy a vezetőség kénytelen volt bérbe adni az eredetileg pénztárteremnek szánt részt az Antal és Hosszú Divatháznak. Ők sem maradtak sokáig, a Pesti Napló Szerkesztősége jött, aztán villámgyorsan kitört a világháború. 1927-ben költözött be a Gázművek, az egykori gyönyörű, a Kozma Lajos által 1914-ben áttervezett pénztárcsarnokba bemutatóterem került, nyilván menőbbnél menőbb sparheltekkel és gáztűzhelyekkel. De semmi sem tart örökké, a múltkor meglepődve konstatáltam, hogy ma már a Vasedény bírja a földszintet. 



Idén száz éves. Ha szerencsénk van és a lakók úgy döntenek, hogy csatlakoznak a százéves házak ünnepéhez, áprilisban talán majd belül is meg lehet nézni, nagyon várom.



Forrás és idézet, valamint az archív képek: Lajta Béla Virtuális Archívum (innen)


Ha tetszett a  bejegyzés és szívesen látnál még több képet és tartalmat,
itt csatlakozhatsz a blog Facebook oldalához.
1 komment

Az egykori Pénzintézeti Központ székháza a Szabadság téren

2012. február 06. 08:38 - Varázsceruza

Alig lett kész a Hotel Kikelet Pécsen, a Lauber László-Nyíri István építészpáros máris újabb pályázaton remekelt, a Pénzintézeti Központ (PK) székházának tervével. 
1937-et írtunk. A Szabadság-tér déli felének beépítésére már hét évvel azelőtt kiírtak egy tervpályázatot, amelyből csak nagyvonalú rajzok maradtak fenn. Többségükben egy hosszú, monumentális épületet álmodtak a Széchenyi utca vonalába, alul árkádos kialakítással, hogy az Október 6. utca felé is biztosítsák az átjárást. 
 
a füstbe ment tervek közül a harmadik helyezett
A nagy ház terve füstbe ment, a telket lényegében megfelezték és a Bálvány (ma Október 6.) utca megnyitásával 1938-ban elkezdték felhúzni ezt a hétemeletes vasbetonvázas épületet.  
A Szabadság-térrel megküzdött székesfővárosunk. Időben, anyagiakban és türelemben is sokba volt, mire eljutottak odáig, hogy a helyén éktelenkedő Újépület, azaz a II. József-féle behemót kaszárnya, ahol egy időben cirkuszi versenyeket is rendeztek, majd 1849 után börtönként szolgált és Batthyány Lajos halála helyszínéül, szóval ez a várost északról kvázi lezáró és megcsúfító monstrum eltűnjön. 1898-as elbontása után így lett egy többnyire historizáló, elegáns palotáktól szegélyezett nagyvárosi tér, a közepén zöldterülettel, északi felén félköríves kialakítással, amelyet délről is méltóan illett lezárni. Amikor a PK 1940-ben elkészült, ki is verte a biztosítékot. Kapott hideget-meleget a modern, sőt avantgárd fazon meg a homlokzat miatt: "A PK új palotája nem tetszik a főváros közigazgatási bizottságának", "Miként lehetne kiigazítani a PK új palotájának a homlokzatát?" "A Szabadság-tér és a 'stílus'"- hogy csak párat idézzek az akkori újságok címszavaiból.   
 
korabeli fotók: Marsovszky Elemérné és társa/Magyar Építészeti Múzeum
nyitott folyosó a tetőn
Nem véletlenül ide, egy kőhajításnyira Alpár Ignác tekintélyt parancsoló Nemzeti Bankjától, épült fel a PK székháza: a város financiális központja volt épp a placcon kialakulóban. Jó hír, hogy a régen annyira kritizált külső alig változott, lásd a lenti, évtizedek és ideológiák felett átívelő fotókat. Belülről pedig bármennyire is forgatták fel, viszonylag kicsi az esélye, hogy az utcáról besétálva rendesen szemrevételezhessük. Ahhoz meg kell hívatni magunkat a jelenleg benne székelő bankkal, vagy minimum számlát nyitni, urambocsá' hitelt venni fel... A Pénzintézeti Központ után az épületben a Magyar Hitel Bank, az MNB devizaosztálya, sőt még az MTV is "lakott", míg a végén el nem adták az osztrák banknak, az meg az olasznak.  
A Szabadság-tér felől a negyvenes években:
majd az ötvenesben:
fotó: FORTEPAN
és ez már a 21. század, még a szökőkút előtti időkben:
fotó: innen

 

Régen a hetediken volt a konyha, az étterem, a házmesteri és gondnoki lakás, felette a gépészet. Legalul óvóhely, felette banktechnikai helyiségek. Klimatizált volt a földszinti, közönségnek kialakított tér, mennyezetre szerelt sugárzó fűtéssel és akkor még ritkaságnak számító "légüdítő" berendezéssel. A földszinti padlót-falat siklósi márvány borította, ahogy az oszlopokat is, vagy a lépcsőházat és az emeleti folyosókat. A járófelület itt is Emergé gumiszőnyeg borította, mi más is lehetett egy ilyen épületben, a harmincas években. Az irodákban is ez volt, a tanácsteremben és az elnöknél viszont parketta járt a márványfalhoz. A pénztári és lépcsőházi üvegfalak váza, az ajtók, a főbejárat ajtói mind bronzból készültek, Jungfer Gyula üzemében. A hatvanas években az éttermi teraszt beépítették, a földszinti üvegbeton falakba ablakokat nyitottak. 1986-ban a földszintet teljesen áttervezték és akkor kukázták ki a bronz bejárati ajtókat is, hogy helyettük rozsdamentes acél legyen. 
belső dizájn anno (fotó: Marsovszky Elemérné/MÉM)
A térre néző homlokzat asszimetrikus, jobb oldalán, a földszinten Medgyessy Ferenc domborműve, a Szüretelők, felette, a másodikon az egykori elnöki iroda loggiája. 
 
 
 
a szökőkút csak néhány éve van

 

2008-ban volt Lauber László, Nyíri István emlékkiállítás a HAP Galériában, amelynek megnyitóján Ferkai András mondott beszédet. Naná, hogy lemaradtam róla, viszont a világhálón ez is megvan, így nem is bénáznék tovább az építészek munkájának méltatásával, hogy bejön a ház, nyilván eddig is kiderült a nyájas olvasónak. Szóval, aki eddig kitartott, most semmiképp se kattintson el: "... a két építész életművéről szeretnék beszélni, melyről többen meggyőződéssel állítjuk, hogy a 20. századi magyar építészet legjavához tartozik. Hogyan is lehetne ezt az állítást alátámasztani, a munkák kiválóságát magyarázni? Mitől olyan jók, mennyiben különböznek a kortársak hasonló színvonalú épületeitől? Miről ismerszik meg egy Lauber és egy Nyíri-ház, és miről a Nyíri-Lauber? Iparterves kollégáimtól sok történetet hallottam az ott dolgozó Lauber Lászlóról. Nagy részük nem mesélhető el ilyen nagy nyilvánosság előtt. Azt viszont elmondhatom, hogy valamennyien lelkesen beszéltek Lauber tűhegyes ceruzával rajzolt gyönyörű unterlágjairól, okos és pontos alaprajzairól, patikamérlegen kiegyensúlyozott homlokzatairól, általában arról a fantasztikus arányérzékről, amely minden munkáját jellemzi. Legtöbbször a Honvédelmi Minisztérium-II épületét és a Vasipari Kutatót emlegették, de gyakran felidézték a Szabadság téri Pénzügyi Központot is a háború előttről. A kulcsszó az elegancia volt: természetesen könnyed és nagyvonalú magatartás, mely Laubernek nem csak az építészetére, de emberi habitusára is vonatkozott. Ahogy mondani szokták, igazi úriember volt. A Wälder-iroda tagjait ábrázoló fényképen egy kimondottan jóképű fiatalember áll a bal szélen. Jól szabott öltönyben, gondosan megkötött nyakkendőben, kedvesen és magabiztosan mosolyogva néz – no nem ránk –, hanem jobbra lefelé, talán éppen a férfiak közt középen ülő hölgyre.
Lauber fent balról az első, mellette Nyíri (bekeretezve). Forrás: Wikipédia
Úriember marad ’45 után is, dacolva a proletárdiktatúrával, és az állami tervezőiroda taposómalmában sem tesz engedményeket a minőséggel kapcsolatban. Amit ekkoriban kiad a kezéből, az ugyanolyan igényes és vállalható munka, mint a háború előttiek... A végletekig vitt, már-már arisztokratikusnak mondható minőség-igény, és annak ütközése a silány korral azonban – úgy tűnik – felőrölte Lauber erejét. Az építész szakmában fiatalként, 51 éves korában vitte sírba az alkohol.
Az említett fényképen a Lauber mellett álló Nyíri István kinéz a képből, de ugyancsak nem ránk, hanem elgondolkodva, mintha befelé figyelne. Komoly, felelősségteljes ember: hadifogságban meghalt apja helyett ekkor már ő, a legidősebb fiúgyermek tartja el családját. A Lauberrel közös munkákból nehéz megállapítani, mennyi az ő hozzájárulása azokhoz. Hogy milyen lehetett saját építészi világa, azt könnyebb a háború után önállóan jegyzett művek alapján rekonstruálni. A csepeli posta a közös alkotásokra emlékeztet, az Engels téri buszpályaudvar azonban arról tanúskodik, hogy Nyíri – ha módja van rá – szívesen tervez játékosabb, könnyedebb kompozíciót, használ többféle anyagot, faktúrát, s él a gazdagabb formálás lehetőségével...
... a Nyíri-Lauber házak ... más tervezők épületeitől könnyen megkülönböztethetők. Alaprajzuk gondos, a lakások elrendezése, méretezése körültekintő. A Szép utcai és az alsó Váci utcai bérházak összefogott, nagyvonalú homlokzatukkal emelkednek ki az átlagból. Az Irányi utcai bérház – melyről annak idején lélegzetelállító fénykép készült – feszült arányain sokat rontott a manzárdtető ráépítése és a földszint lecsupaszítása. A gyönyörű tetőkertes Kékgolyó utcai bérház ma csak árnyéka egykori valójának. Regélni lehetne a Szabó Ilonka utcai bérvilla finoman megoldott bejáratáról és a mecseki üdülőszálló kilátás felé forduló szép ívéről. Ezek a példák az igazán nyíri-lauberes épületek. Semmi erőlködés és túllihegés, semmi kompromisszum: természetes és elegánsan modern alkotások." 

 

Lauber László, Nyíri István - innen
Felhasznált irodalom:
Ferkai András: Pest építészete a két világháború között
Fény és forma
Siklóssy László: Hogyan épült Budapest
Szólj hozzá!

Volt egyszer egy Nemzeti Színház...

2012. január 31. 08:08 - Varázsceruza

Azt mondják,  ha véget ér valami, nem kell bánkódni, mert utat ad majd valami újnak. E szép pozitív gondolat sokszor igaz is, de van az úgy, hogy az újonnan jövő sosem feledteti a régit. A Nemzeti Színház felrobbantását 1965-ben például a Blaha Lujza téri metróállomás megépítése követte. Az alábbi leírásból kiderül, hogyan épült a metró a Blahán és mi lehetett volna, ha...




"A Blaha Lujza téri állomásépítéssel párhuzamosan egy szomorú, már akkor is nagy vitákat kiváltó esemény is megtörtént. 1965. március 28-án a Nemzeti Színház épületét felrobbantották. Az ellenzők, élükön Gobbi Hildával a nemzeti ügyre, a műemléki értékekre, az itt folyó magas színvonalú munkára hivatkoztak. A metrósok igyekeztek semlegesek maradni: a metró színházzal vagy nélküle is ugyanúgy megépíthető volt. Az állam viszont arra hivatkozott: a színház igen elavult, felújítása óriási pénzekbe kerülne. Tény, hogy az alapok átvizesedtek, és az elektromos hálózat is életveszélyessé vált, de a döntés ezzel együtt is inkább politikai döntés volt, az építészeti problémák csak ürügyül szolgáltak. "Két Nemzeti Színházat is hagytunk lebontani, és egyet sem építettünk helyettük. Ez elég szomorú" - nyilatkozta akkor Gobbi Hilda. 1964-ben a kormány Gazdasági Bizottsága döntött az új Nemzeti Színház felépítéséről, ehhez pályázatot is kiírtak. 1966. január 31-én Hófer Miklós és Vajda Ferenc tervét hirdették ki győztesnek. A színházat a Városligetben, a Gorkij (ma Városligeti) fasor tengelyében kívánták felépíteni. Mint tudjuk, a történet másképp alakult. A Blaha Lujza téren viszont megépült az aluljáró. 9 lépcső vezetett le 8 irányból, a 9. irány a metró. Két le- és feljáró időközben megszűnt, ezek a Rákóczi úti villamosokhoz vezettek 1973-as megszüntetésükig, amikor is virágbolt kapott itt helyet. Az aluljáró alatt halad a főgyűjtőcsatorna, ennek a tetejét lecsapták, oldalra pedig kiszélesítették, így egy laposabb, de szélesebb szakasz keletkezett itt. Amikor az aluljáróban állunk, a szennyvíz-alagút mindössze 30 centire van a lábunk alatt! Az EMKE aluljárót 1966. november 5-én avatták fel. A gyalogos aluljáró fenéklemezét úgy alakították ki, hogy egy későbbi átépítéssel a Nagykörút autóit át lehessen vezetni a Rákóczi út alatt, azaz a gyalogos aluljáró autóssá alakítható." (innen)

villamos a Rákóczi úton

EMKE




Tímár Éva színésznő a Rákóczi úton

a fogadóhelyiség a Nemzetiben
Ruhatár






színház már nincs, villamos még van




szökőkút lett a színház helyén





1960 után úgy gondolkodtak, hogy ahol metró épül, ott a párhuzamos felszíni villamosok, így a Rákóczi úti is, szűnjenek meg. Ez viszont sűrűbb megálló kiosztást tett szükségessé, így került be az állomások közé az Astoria... De ezt majd legközelebb. A színház épületéért viszont kár, nagyon nagy kár.


FOTÓK: FORTEPAN

3 komment

Lábunk alatt a világ

2012. január 29. 12:55 - Varázsceruza

Tudták, hogy a „metlaki”, amit jóformán még leírni sem tudunk, ténylegesen Mettlachból ered, egy német városból, a Saar-vidékről?  A Boch Manufaktúrát létrehozó alapító unokája, Francois Boch itt alakítja meg 1809-ben a „State of the art” kerámiaműhelyt egy bencés kolostorban, amelynek régi, patinás épülete ma is a cég központja. 1836-ban Nicolas Villeroy francia vállalkozó, a Boch manufaktúra anyagbeszállítója, és Francois Boch egyesítik erőiket és megszületik a Villeroy & Boch. Tíz év múlva a porcelán mellett megkezdődik a magas minőségű üveg- és kristályból készült termékek gyártása. 1850-ben pedig új technológiával elkezdik gyártani az új szerkezetű kerámia csempét, a mettlachit, amely a valaha gyártott legtartósabb burkolólap. A V&B ezzel új piacokra tesz szert, az addig többnyire csak német és francia piacra termelő cég az egész világon ismertté válik.


Párisi-udvar

A Párisi-udvar passzázsa egy gyönyörű színvilágú és mintájú burkolaton át járható, és mivel a ház 1911-re lett kész, ez is túl van már a századik szülinapján. Ilyen szép nem kerülhetett minden bérházba, és ha került is, nem mindenhol maradt meg. Ahhoz át kellett élni akár két világháborút. Lépcsőházi csavargásaim során mindenféle padlóburkolattal találkoztam, a legkülönbözőbb korokból. Legelterjedtebb talán a cementlap. Most anyagukra való tekintet nélkül a kedvenceim következnek, több közülük olyan házban van, amelyikről már bejegyzés is született: 


Párisi-udvar
Várbazár- a királyi testőröknek épített bérházak (1883)
Kárpát utcai százéves ház
Kígyó utca
Bokréta utcai százéves ház
Práter utcai aládúcolt ház
Práter utcai aládúcolt ház
Régiposta utcai százéves ház függőfolyosója
Alkotás út
A Váci utcai Szapáry-palota

Krisztina körút
Mester utcai ház a harmincas évekből
Falk Miksa utcai ház
Rumbach Sebestyén utcai ház vesztibülje a harmincas évekből
Révész utcai ház vesztibülje
a Globus Konzervgyárban Kőbányán 

egy XIX. századi, Múzeum körúti házban 
a Szentháromság téren, az egykori műegyetemi kollégium nagy előcsarnokában 
újlipótvárosi ház előcsarnoka a harmincas évekből
Rumbach S. utcai lépcsőház, '30-as évek
egy újlipótvárosi modern ház kapuján belépve
A Párisi-udvart nehéz überelni. Ez a padlóburkolat akár egy bazilikában is lehetne:
Párisi-udvar
Ráadás:
innen
Ha valaki csinos csempén jár valahol a városban, írjon!


Szólj hozzá!

A pécsi Hotel Kikelet, régen és most

2012. január 24. 15:59 - Varázsceruza

A sztori úgy kezdődik, hogy a frissen esküdött Zsófi és Boldizsár a Mecsek alján lévő Hotel Kikeletbe érkezik. A szállót egy csinos nő vezeti, nagyon agilisen. Ragadnak is rá a férfiak, s hogy még jobban ragadjanak, Mária titokban tartja házasságát a szálló gondnokával, aki emiatt joggal érzi magát frusztráltnak. Mivel Boldizsár nem átallja a nászéjszakáját is kártyával tölteni, romantikára éhes ifjú felesége, Zsófi, összefog Péterrel, az igazgatónő gondnokká lefokozott férjével, hogy egyesült erővel leckéztessék meg házastársaikat... A poént, mármint hogy Zsófi és Boldizsár összejönnek-e újra és mi lesz a csinos Máriával, nem lövöm le, de azt elárulom, hogy a szálló nevével azonos című filmet még az építés évében, 1937-ben forgatták itt Pécsen, hogy népszerűsítsék a modern, korszerű létesítményt. A Kabos Gyula, Tőkés Anna, Páger Antal és Turay Ida főszereplésével készült mozgóképet 1937 szeptemberében egyszerre vetítette Pécsett az Apolló és az Uránia mozi. 


Nehéz elhinni, hogy a két világháború közt alig épült nálunk nemzetközi igényeket is kielégítő városi szálloda. Az I. világháború előtt az Astoria, 1918-ra pedig a Gellért készült el, de a harmincas években már ezek sem igazán számítottak korszerűnek, mivel a kisebb szobák nélkülözték a fürdőszobát. Az új trend mást diktált, nem volt elég az otthont imitáló hatalmas lakosztály, amit úgyis csak egy szűkebb réteg engedhetett meg magának: a szállodai szobáknak mindenekelőtt kényelmesnek, funkcionálisnak és személytelennek kellett lennie. A modernizmus minimál-lakás elmélete valósult meg a szállodákban is, beépített, modern bútorokkal, takarékos térbeosztással és fürdőszobával. Így kapott egy szobával lényegében egy garzonlakást a kedves vendég. Ebben a szellemben épült itthon a harmincas-negyvenes  években  a Kékes Szálló,  a galyatetői Nagyszálló, Sopronban a két Lővér, a fővárosban, a Széchenyi-hegyen a Rege és a Gyopár, a Szabadság-hegyen pedig az Új-Majestic. A letisztult formákon kívül fontos ismertetőjegye ezeknek az üdülőszállóknak a természet közelsége és a nagy ablakok révén a kinti világ "összekapcsolása" a lakótérrel. 


kilátás a szállóból a negyvenes években. FORTEPAN

Pécs városa 1935-ben írt ki tervpályázatot a szállóra, eszerint a pályázónak pécsinek, az épületnek pedig „...kétemeletesnek kell lennie, minden néven nevezendő helyiséggel úgy felszerelve, hogy az vetekedjék a világhíres üdülőszállókkal.” Tizenkét pályázat érkezett. Az első díjat végül nem adták ki, mert alkotói nem pécsiek voltak. A város az első díjért járó összegért azonban mégis megvásárolta a Nyíri István-Lauber László páros tervét. A második helyre a pécsi ifj. Nendtwich Andor munkája futott be. Ők hárman készítették el a végleges terveket, egyes források pedig még egy fiatal, tehetséges pécsi építész, Visy Zoltán közreműködését is megemlítik. Az épület 1936-37-ben épült fel a Mecsekben, Pécs belvárosa felett, gyönyörű kilátással a környékre.


FORTEPAN

Tér és forma, 1938-4




A Nyíri-Lauber páros még 1933-ban állt össze a Madách téri házakat jegyző Walder Gyula irodájában és 1944-ig töretlenül működtek együtt, jobbnál jobb épületeket hagyva az utókorra, amelyeket az nem minden esetben őrzött meg illendően, bár ezzel részben a háború is okolható. A Kikeleten kisebb átalakítások történtek, de a főépület változatlan maradt.
A négyszintes épület ívelten húzódik a Mecsek lejtőjén, terméskő tömegéhez egy kisebb fehér kubus kapcsolódik, amelyben az étterem kapott helyett, óriási üvegablakokkal.

forrás: Tér és forma folyóirat 1938. ápr.



 A Tér és forma folyóirat 1938-ban az áprilisi szám egészét a vidéki híreknek szánja és lelkendezve ír a helyről, amelynek különleges, csontig modern éttermét ekképpen dicséri: „… néhány emberöltő múlva épp ez a mai étterem lesz a kifejezője korunk társadalmi világának, életének és épp ezért érdekes és kedves a késő utódoknak, akik között bizonyára lesznek olyanok, akik a múló napi kellemetlenségektől megszabadulva, ujjongva fogják felfedezni, hogy a három fiatal építész milyen tökéletesen illesztette be a hegyorom táj adottságaiba ezt az épületet.” Pécs ezzel az épülettel amúgy visszafordíthatatlanul elindul azon az úton, amely elvezet majd a legtöbb modern épületet megvalósító vidéki városunk címéhez, bár ehhez kétségtelenül annak is köze van, hogy Forbát Alfréd és Breuer Marcell, a Bauhaus két nemzetközi porondon is ismert alakja éppen e város szülötte.
A szálló és a szobák belső dizájnja is modern és funkcionális: 

forrás: Tér és forma (1937)

a fenti előtér a mai állapotában (2011)


2011
Eredetileg 15 db kétágyas szoba készült, Boda József kivitelezésében.  

kétágyas szoba manapság

A háború után, a szocializmus idején SZOT-üdülőként működött, valamikor tizenötmillió forintból fel is újították. 1949 végén a SZOT a Mecseki Üdülőszállót is felhasználta kétszer két héten keresztül élmunkás-üdültetésre, de ez később nem ismétlődött meg, mert a helyszínen kisebb problémák adódtak. "A főépületbe privát vendégek kerültek, míg az élmunkásokat - a SZOT határozott utasítása ellenére - a melléképületekbe, emeletes ágyakon helyezték el. Az üdülővezető - akit a panaszok miatt elbocsátottak - ellen még az a vád is felmerült, hogy a szállóhoz leérkezett Lenin és Sztálin képeket nem engedte kitenni, csak ünnepélyes alkalmakkor." (innen)

az ötvenes években. ( innen)
ötvenes évek: "az üdülő a dolgozóké!" Forrás: pkrt.hu
2011



A mai szálloda Art & Fit Hotel Kikelet néven fut, pár éve újították fel és a műemléki védettség mellett négy csillagot tud magáénak. Van kinti és benti medence, wellness, fitness, pezsgőfürdő, étterem, panoráma és hegyi levegő. 
A régi külsőt összehasonlítva a maival, kisebb eltérések azért akadnak. Pl. egy régi fotót sem találtam felirattal az épület tetején, kivéve a filmrészletet (lásd lent), abban szép neon van.


A Mecsek lankáira néző, ívelt homlokzat, a panorámás szobákkal lényegében nem változott:
harmincas évek, FORTEPAN


A negyvenes években Bordy Bella színésznő a FORTEPAN fotóján

Negyvenes évek, FORTEPAN


A lenti képen lévő terméskő falat viszont ebben a formájában nem leltem és az étterem fehér kubusa előtt húzódó terasz is máshogy fest ma, lásd még fent a Tér és forma archív fotóján. Helyette van a félköríves terméskővel borított építmény, az étterem mindkét oldalán:
FORTEPAN




FORTEPAN
oldalsó homlokzat

a hátsó front
A Tér és forma cikkének szerzője 1938-ban nem rejtette véka alá lelkendezését, még ha ugyanazzal a mozdulattal vérig is sértett másokat: „Dicséret és elismerés illeti Pécs városát, amely egy ilyen mai feladat, mint egy üdülőszálloda, megvalósításakor korszerű, a mai életet kifejező alkotást valósított meg, s nem követelte azt, hogy a Mecsek tetején egy román stílusú császári Pfalz épüljön azért, mert a XIX. század végén egy bécsi Dóm-baumeister eljött és a maga felfogása szerinti román köntöst adott a bazilikának, - nem kívánta, hogy a Mecsek tetején Mátyás király humanisztikus udvarában növekedett Szakmáry püspök által Pécsre bevezetett olasz renaissance jegyében épüljön egy szálloda az Úr 1937-ik esztendejében.„ 

Részletek a filmből, régi pécsi helyszínekkel:



Aggodalomra nincs ok, a végén minden jól alakul, győz a szerelem. Hepiend.

A nem saját képek innen, innen, innen és innen.


Szólj hozzá!

A Klotild-paloták

2012. január 10. 08:43 - Varázsceruza

Nincs mese, nem halogathatom tovább a dolgot. Eljött a Klotildok ideje. Eltűntek az állványok, a Buddha-Bar Klotild Palace nevű luxushotel a tervek és a honlap szerint is 2012 április elején nyílik. Igaz, hogy már tavaly kellett volna, de az is igaz, hogy a ház 2002-es eladása óta annyit vártunk már rá, hogy a maradék időt már guggolva is…


A Ferenciek tere (egykor Kígyó tér) a régi pesti Belváros szabályozásának köszönheti mai formáját, ahogy a  Királyi Bérpalotával kapcsolatban már leírtam pár hónapja. Nagy döntést kellett meghoznia a Fővárosnak és a Közmunkák Tanácsának az 1880-as években. Az Eskü téri (Erzsébet) hídhoz kellett egy út, amely a mai Rákóczi útról átvezeti a forgalmat, és egyben beereszti a levegőt az akkor még szűk, kacskaringós utcákból álló városközpontba. Ez lett a mai Szabad sajtó útja (akkor Eskü út). A régi házak elbontása után felszabaduló telkeket pedig eladták, és mivel kulcsfontosságúak voltak, nem  akármennyiért és nem is akárkinek. Így kerültek a Szabad sajtó útja két oldalán álló, nagyjából szimmetrikus telkek jó pénzért – és most mindenki vegyen nagy levegőt - Klotild Mária Adél Amália szász-koburgi és gothai hercegnő tulajdonába, aki hozzáment Habsburg–Lotaringiai József Károly főherceghez, magyar királyi herceghez, császári-királyi lovassági tábornokhoz, József nádor és Mária Dorottya württembergi hercegnő fiához. 

Klotild főhercegasszony

A főhercegasszony a Korb Flóris - Giergl Kálmán párost bízta meg a „két pendant jellegű négy emeletes bérház” terveinek elkészítésével. Az első épületre 1898 derekán, a másodikra egy évvel később lett építési engedély. Az építészek, akik nem mellesleg a Kúria és a New York-palota építésében Hauszmann Alajos formajegyeket is alakító munkatársai voltak, aztán megrajzolták még a Királyi Bérpalotát is a tér másik kulcsfontosságú telkére. Ők már szabadabban gondolkodtak és félszemmel Párizsra, az újabb európai törekvésekre is figyeltek. Nagyvárosi elegancia jellemezte ezeket a házakat és az alapvetően neobarokk stílust olyan részletekkel dobták fel, amelyek a szecessziót vetítették előre, ez jól tetten érhető a kapukon és belső ornamentikán. Az ikerpaloták jól passzolnak a velük szinte egy időben épült Királyi bérpalotához. Ha egy pillantást vetünk a tér akkori képeire, sajnálni fogjuk, hogy nem akkor éltünk: autós forgalom és lepukkant BKV buszok nélkül ugye mennyire más és milyen jó, hogy volt tér a téren?

1901 körül, balra a királyi Bérpalota, jobbra a Párisi udvar helyén még elődje, a Brudern ház áll. (egykor.hu)

1910 után, Schmahl Henrik Párisi udvarával. (egykor.hu)
1900 júniusában és októberében adta ki a hatóság a paloták használatbavételi engedélyeit, ugyanabban az évben írta a Vasárnapi újság, hogy „A Belvárosban a régi kúria telkének egy részét a király őfelsége vásárolta meg s nagyszabású, díszes bérházakat fog rajta emeltetni. Közel ehhez, de beljebb a Dunához, Klotild főhercegasszony vásárolt meg két átellenes telket, melyek az új hídra nyíló utca két belső sarkát foglalják el. E pompás fekvésű helyekre aztán igazi monumentális házakat terveztetett, melyek, mintegy kapudíszéül is szolgál az új híd felüljárójának." A két épület szimmetriája az egymással szemben álló tornyokkal azt a törekvést tükrözi, hogy a két Klotild kapuként is funkcionáljon az akkor még épülő Erzsébet híd felé. 
Krúdy az új tér passzázsokkal tűzdelt, modern nagyvárost idéző épületeiről azt írja, hogy „olyanok voltak, mint a cukrászdobozok. Ott keringőzött a napfénnyel a dunai szél; ragyogtak az állomáson a bérkocsik, amelyekből az imént szálltak ki a szarvaslábú grófnék; tiszta ruházatú öreg nyugdíjasok üldögéltek a padokon..." (Bukfenc).

Eskü (Szabad sajtó) út, 1902. A paloták a híd felől, jobbra a Klotild I (egykor.hu)

Ami a nevet illeti, a régi képeslapokon is mindenhol a Klotild-paloták elnevezés szerepel. A híddal szemben állva (lásd a lenti képet) balról a Klotild I, mert ezt kezdték el előbb építeni és jobbról a Klotild II az északi, amit most újítottak fel. A neten és állítólag a köznyelvben cirkulál ugyan az ikrekre utaló Klotild és Matild elnevezés, de ezt én sosem hallottam senki szájából, úgyhogy felejtsük is el gyorsan, mielőtt megjegyeznénk. Klotild főhercegasszony 1917-ben kényszerült megválni városképi jelentőségű ikerpalotáitól, az első világháborúval súlyosbodó anyagi nehézségek okán, s egy magyar földbirtokosnak adta el őket. A család úgyis állandóan a festői szépségű alcsúti kastélyban székelt, a főhercegasszony ott is halt meg 1927-ben.


1928, forrás: egykor.hu
1901-től a Klotild I-ben működött a Belvárosi Kávéház. Művészek kedvelt helye volt, Krúdy Gyula itt írta szivarfüstbe burkolózva, feketét kortyolgatva a Szindbád novellák nagy részét. Remek konyhájával sok vendéget vonzott, a legendák szerint volt, aki a postáját is ide kérette. Híres revü- és varietéműsort is adtak egy időben. A második világháború után ez a kávéház nyílt meg elsőként a romos városban és a népek szórakoztatására később a varieté is újraindult, naponta háromszor. A palota ifjú éveiben a tetőtérben működött Giergl Kálmán és Korb Flóris építészműterme.

a Klotild I előtt 1922 körül, a Werbőczi szobornál. FORTEPAN
2012 januárjában

A hatvanas években önkiszolgáló étterem üzemelt a kávéház helyén, aztán később itt volt az Imperiál Kaszinó, majd amikor az bezárt, diszkósok bérelték ki a helyet. Vélhetően ekkor meszeltek le freskókat, verték le barbár módra az aranyozott stukkókat, helyet csinálva a hangfalaknak. 2005-ben volt egy restaurálás, amelynek alkalmával az időközben kissé megrokkant tornyot is megerősítették, és törekedve a régi állapot és pompa visszaállítására, az utcaszinten újra megnyitották a Lido kaszinót és az első emeleti  éttermet. Gyönyörűek az üvegablakok és az enteriőr összességében, bár talán szerényebb kivitelben a New York Kávéházat idézi.

a Lido belseje tíz évvel ezelőtt. 

  
2010-ben minden sajtóorgánumban megjelent, hogy a Párisi-udvar, a déli Klotild és a Szent István tér 15 épülete egy csomagban kelt el, és került át az V. kerületi Önkormányzattól a Bp Downtown Kft, az SCD Group legifjabb tagja tulajdonába. Irigylésre méltó ingatlancsomag ide vagy oda, egyes bérleményeken elővásárlási joga volt/van a bérlőknek, és ez megnehezíti az új tulaj dolgát. Ezt a cég többségi tulajdonosa, Jászai Gellért 2011 augusztusában, az index.hu-nak adott interjúja is igazolni látszik: „A Klotild palota irodaházként szinte teljes kihasználás mellett üzemel, pár évig ez biztosan így marad, de az első kisebb felújításokat ez idő alatt is tervezzük. A Párisi udvar üres, de perfeljegyzés is van rajta, ami miatt egyébként az egész csomaggal kapcsolatos tranzakciózárás húzódik.” A Szabad sajtó útján álló galéria ma még üzemel, kiürítették viszont az aukciósházat a Március tizenötödike tér sarkán és az Abelino pizzéria is lehúzta rég a rolót.

az ikrek 2011-ben
vasedény, kerti bútor, lambéria, pizza: a Duna utcai front üresen
kapuáthajtó

Az északi épület is kapott jót és rosszat a múlt századtól, bár ránézésre most kétségtelenül csinosabb, mint nővére. Nagy csapás érte a második világháborúban, amikor súlyosan megsérült a Váci utcai front és a felső szintek. A Ferenciek terére nyíló előcsarnok és főlépcső teljesen elpusztult, illetve háborús károkat szenvedett a kapuáthajtó is. A felújításra 1950-ig kellett várni, ekkor Szőke László és Lux Károly tervei alapján az épület belsejét teljesen átépítették és ideköltöztették a Posta Igazgatóságának irodáit. Új, üvegtéglával díszített, íves főlépcsőt alakítottak ki liftekkel.


1940 körül Pázmány Péter szobrával. FORTEPAN
a háború után. FORTEPAN.

Az ötvenes években. FORTEPAN

A Szabad sajtó útja felől, az ötvenes években. FORTEPAN
A tető átformálásával a padlásteret beépítették, majd 1960 körül az épület külső homlokzatát is helyreállították. A földszinti és az első emeleti portálokat modernre cserélték. A pártállam bukása után a Postabanké lett a ház, majd annak bukásakor újfent a Magyar Postáé, amely 2002-ben adott túl rajta, egy olasz cég javára. Az eladáson azért csámcsogott a sajtó, mert a posta a palotát nem ingatlanként értékesítette, hanem apportként vitte egy cégbe és azt adta el 2 milliárd forintért, cselesen mentesülve ezáltal bizonyos adónemek megfizetésétől. De a tranzakcióval a bérlők és az önkormányzat elővásárlási jogát is kiütötték, így nem volt mit tenni, az olasz kézben lévő Sifim Kft mindent vitt. A Beghelli Grouphoz tartozó cég eredetileg klasszikus ingatlanbefektetési szándékkal irodákat, üzleteket és luxuslakásokat akart kialakítani, de később mégis luxushotelnek adta bérbe. Így jött a Mellow Mood Group a képbe, aki Prága után itt szeretné megnyitni a „Buddha Bar” brand második hotelét. A felújítást 2006-ban kezdték el a Mérték Építészeti Stúdió tervei alapján.



díszítőelemek
Anno a belső berendezés színvonalával sem spóroltak: az üvegablakok Róth Miksa műhelyéből érkeztek, a kályhák a pécsi Zsolnay-gyárból, a lifteket pedig a „Kate és Leopold”-ból, a Hugh Jackman által megformált karaktertől ismerős OTIS cég szállította, akkor, amikor a lift még nagy szám volt.  
A földszinten eredetileg itt is üzletek voltak, a kocsik számára behajtóval. Középen, ahol most állandóan zárva még a kapu, két emelet magas, vasszerkezettel épült közlekedőtér volt, összekötve a Szabad sajtó útját a Kígyó utcával. Az ötvenes években a passzázs felső részét is beépítették, de most visszaállították az eredeti belmagasságot. 


Szerencséje volt a tulajnak, hogy ikerpalota lévén az eredeti belső szerkezeti megoldásokhoz csak át kellett menni a Klotild I-be, és lekoppintani, ami hiányzott. Rekonstruálták a földszinti és első emeleti portálokat, a kapuáthajtót, a Váci utcai kovácsoltvas kaput, majdnem az összes nyílászárót. Újonnan építették a díszlépcsőt és a belső udvari falazatok részbeni megtartásával, kiváltásával a homlokzatot.
A Váci és a Kígyó utca sarkán 1903-ban nyílt meg a Szentháromság patika, amely végig tartotta magát a múlt században, még emlékszem rá a nyolcvanas évekből. Jó hír, hogy a gyógyszertár földszinti és galériaszinti berendezése műemlékileg védett és meg kellett őrizni. A Kígyó utcai fronton volt régen Csemege, butik, ruha- és porcelánüzlet. A Szabad sajtó útja felőli oldalon árultak újságot, majd az utolsó időkben kínai gyorskaját és Monarchia ruhákat is, de én legjobban mégis az órára emlékszem, amire egyetemista koromban a buszmegállóban várakozás közben vagy milliószor ránéztem.   

a Kígyó utca és a sarkon a patika az ötvenes évek végén. Forrás: FORTEPAN 

Kígyó utcai üzletek, hetvenes évek. FORTEPAN
Herendi porcelán-világmárka, Csemege, Interturist Souvenir.
Ugyanez esti fényekkel, EGYKOR.HU
A Kígyó utca a tér felől, balról a Klotild. A digózó pedig akcióban. FORTEPAN

2012 január. Majdnem kész a ház.

Az első emeleten irodák voltak, egyesületek, társaságok bérelték őket. Ide széles, impozáns lépcsőn lehetett feljutni a Váci utca felőli oldalon, a belső udvarban. A felső három szintre száztíz évvel ezelőtt hat-hétszobás lakásokat terveztek, most a szállodai szobákat és a szálloda irodáit helyezik el itt. A tetőtérben fényképészeti műtermek voltak. Az üvegkupolás tetőteraszon lesz a nagyon futurisztikusan hangzó  Buddha Club Skybar, a 48 méter magas saroktorony tövében, ahova a hírek szerint a nép egyszerű fiai is feljuthatnak majd, hogy megcsodálják a nagyközönség számára addig csak képekről ismert panorámát a Ferenciek teréről. És akkor még az átellenes oldalra néző panorámát nem is említettük, pedig az Szabadság szoborral és Gellértheggyel jön. 

panoráma a Belvárosi templom tornyából, előtérben az ikerpalotákkal, a hatvanas években
FORTEPAN
Kilátás a Párisi udvar tetejéről. Háttérben a Klotild tornyai.

Örülök a felújításnak, csak egy gondolat bánt. Nem szül jó vért, ha az egyik ikernek új ruhát veszünk, a másiknak meg nem. A végén még nem fog jól kinézni a tér.






A két Klotild 1977 óta műemlék.
Ha valaki emlékszik arra, hogy milyen üzletek voltak még itt régen, mindenképpen írjon!


Frissítés:
S. Márta volt olyan kedves, és küldött e-mailben egy linket, a mostani pénzváltó helyén egykor működő Mini Sörözőről, a Klotild I aljában. Ezúton is köszönöm!


4 komment

Verdák (és az újévi fogadalom)

2012. január 03. 11:11 - Varázsceruza

Nem szeretem az újévi fogadalmakat. A cigarettáról sem január elsejével szoktam le és a "mostantól rendszeresen fogok sportolni és egészségesen étkezem" projekt  (mert lesz idén is!) sem ilyentájt szokott elindulni,  hanem amikor maximálisan elegem lesz valamiből és belső késztetést érzek a változásra. Épp ezért talán botorság leírnom, hogy valamit mégis megfogadtam: soha többet nem fogok órákat tölteni azzal, hogy a fortepan.hu-n kattintgatok, ahol  fájdalom, de már 13827 fotó van. Ez azt jelenti, hogy ha valaki minden képnél, a kattintást és a kép betöltését is beleszámítva két másodpercig időzik, az összesen 27654 másodperc. Vagyis alig 8 óra kell ahhoz, hogy az egész huszadik századon egyhuzamban, lóhalálában végigkattintsunk. Ami nem is olyan sok, de higgyék el, ha egyszer valaki ráérez az ízére, ugyan nem egyszerre, de ennél sokkal több időt is el lehet ott játszani. A mai - még év eleji, lazító, bemelegítő- poszt témája azért lettek a verdák, mert főleg az ötvenes-hatvanas évekhez érve meglepett, mennyi figyelemreméltó autó előtt, mellett pózolós portré van. Az autó az ember barátja, vele van jóban-rosszban, társ a bajban, státusszimbólum, közlekedési eszköz, remek háttér, díszlet és miegymás. Nézzék csak: 

A huszas években, Fiat és csípőre tett kéz:  

Ilyen verdával még a csíkos fuszekli-kockás bricsesz együttes felett is szemet hunynak a csajok:  

Kirándul a család:

Kukorica, kukorica...

Defekt:


Merdzsó:

Padlógázzal tépünk át a harmincas évekbe:
BMW319 Roadster
Ha nincs igazi, jó a papír is:

Fut, robog a kicsi kocsi:

Újabb defekt. Kemény idők: 

Lepsénynél így figyelmeztetik a gyorsan hajtókat: 



A negyvenes évekre áramvonalasabb a dizájn. A második világháború után a nyersanyaghiány miatt a rendőrség nem tudott rendszámtáblákat gyártani, így mindenki otthon fabrikált magának. 1948-ban persze kiderült, hogy sokan kitalált rendszámmal, engedély nélkül közlekedtek. 

Opel kadett
Chevrolet a Sas-hegyen

Marikát nem hagyhatom ki, Csepel gyártmány:

Ford V8 mentőautó


Tuti nem zöldséges:

Poén:

Egész alakos portré a Bem rakparton:


Ugyanaz a kocsi először a Szervita téren:

majd Szarvaskőn, szarvasmarhákkal:



1959 után váltanak a rendszámok hat karakteresre:  







Dolly hasonmás:

Badacsony, kocsi, csók:
Skoda Octavia Super

Apuci kicsi fia: 

... és pici lánya:

A hetvenes évek:


Variációk egy kocsira:



A kedvencem:


Sajnálom, hogy a márkát nem sikerült mindenhol feltüntetnem, de valójában azelőtt sosem hoztak lázba a kocsik. A "milyen kocsija van?" kérdésre is rendre azt szoktam válaszolni, hogy "nem tudom, talán kék". Persze száz évvel ezelőtt sokkal könnyebb volt, 1906-ban például a Magyar Automobil Club jegyzéke szerint a 351-es volt a legnagyobb rendszám, és azt történetesen Törley József egy teherautója használta.
Boldog új évet!

Fotók: FORTEPAN
5 komment

Karácsonyi üdvözlet a régi időkből

2011. december 24. 09:08 - Varázsceruza

Hát eljött, itt van Karácsony. És mivel ilyenkor ezer dolog van, vár rám a töltött káposzta, a bébipulyka a hűtőben és akkor a mákosgubáról még nem is beszéltem, ígérem, rövid bejegyzés lesz. Kedvenc régi, ünnepi üdvözlőlapjaimat szeretném közzétenni, amelyeken a csinos fehér egerektől kezdve a hóban esernyővel álldigáló és muffos kislányokig, minden van. A kedvencem az (és ez saját lap), amelyen nagymamám Amerikában élő magyar rokonai az ötvenes években úritök magot kérnek itthonról. Elképzelem, ahogy a nagymamám, akinél jobb túróspitét és beiglit senki nem tudott sütni, csomagolja az úritök magokat és aztán megy a falu postahivatalába, ami csak bizonyos napokon és mindössze pár órát volt nyitva, hogy feladja. Hadd teremjen Pennsylvaniában is igazi magyar úritök!

Mindenkinek nagyon kellemes ünnepeket!









Népviseletben:

Kutyaszán és muff:





Az ajándékgyáros télapó fedetlen fővel:  



A szülők helyében elkezdenék aggódni:









"Nani, légy szíves küldeni egy pár szép úritök magot"



A háború utáni magyar képeslapokról szigorúan eltűnnek az angyalkák:







A képeslapok inneninnen és innen
1 komment

Nosztalgiázzunk! - Ajándék a Szivárvány áruházból és Tv-maci karácsonya

2011. december 23. 09:32 - Varázsceruza

Az úgy volt, hogy a fának a plafonig kellett érnie, különben mit sem ért. Erre jött a csúcsdísz, ami mindig ferdén állt, egy piros horpadás volt a közepén, nem mert megsérült, hanem ez volt az eredeti dizájn. Az a dísz újkorában sem nézett ki jól, de a régiek mind olyanok voltak. Mindig "jó" filmek voltak a tévében, akkor rémesen sajnáltam, ha vendégek jöttek. 1981. december 25-én például, amikor azt találtam a naplómba feljegyezni, hogy "szar az élet", A sakál napja volt. A rá következő nap reggelén "kivánszorogtam kajálni", majd "délelőtt nagynehezen felöltöztem". Nehéz idők jártak. '84-ben a Csillagok háborúját jegyeztem fel, sajnos kommentár nélkül. '85-ben A nagy balhé-t (The Sting) adta az egyes csatorna, Robert Redforddal. Az egyik  nagymamám sütötte a beiglit, amiből a mákosat viharos gyorsasággal pusztítottam mindig el. Szaloncukorból pedig a fehér marcipánszerű töltelékeset szerettem egyes-egyedül, s itt a hangsúly a "szerű" utótagon van, mert fogalmam sincs, miből lehetett, azt viszont tudom, hogy nem volt belőle mindig. De csak amíg nem jött a Lestyán a maszek szaloncukrával. Az igazi nagy szám persze mindig az ajándékok voltak.
Pedig nem lehetett egyszerű válogatni, az akkori reklámok nem sejtetnek pazar választékot, vagy nyugati árudömpinget. Viszont '81-ben nagyon örültem a szomszéd családtól kapott négyszínű tollnak, és könyvből is mindenki annyit vett, amennyit akart.

Jóval korábban, az ötvenes években az állami áruház fogalom volt. Sajnos a plakáton lévőkből ma már egy sem működik, nincs Lottó, sem Verseny, sem Divatcsarnok, sem Corvin, piaci verseny van helyettük:



Aranyat csak az ő boltjaik vásárolhattak:

1960-as a Szivárvány plakátja. Az áruház leginkább textil- és méteráruval, valamint ruházattal foglalkozott, de műszaki áruháza is volt, pl. a Baross téren.

A könyv mindig jó ajándék, főleg a földművesszövetkezeti boltokból:
1960-as évek, Szilas Győző

1968, Bognár Árpád 

1978



1979

forrás: retronom.hu





1985. Az ilyen kosárra ugye mindenki emlékszik?
forrás: retronom.hu
A lemeznek és a műsoros kazettának is örültünk:

Így tényleg könnyű volt az ajándékozás:


Idén a tévében a Micsoda nő lesz, meg a Ház a tónál, e kettőből nem kérdés, hogy Keanu Reeves-t kell nézni, ahogy Chicagoban levélből kalauzolja szerelmét. 

forrás: retronom.hu
És bár nem kifejezetten karácsonyi dal, de a régi idők és a csillagszórók miatt, meg mert imádom, a mai posztot Őze Lajos, Hetényi Pál és Kakassy Ági triójával zárom. Boldog Karácsonyt!


1 komment

Karácsony réges régen, egy messzi-messzi galaxisban

2011. december 18. 08:51 - Varázsceruza

Nem kérdés, hogy 1977-ben egy legenda kelt életre. Az más kérdés, hogy itthon még két évet kellett várni George Lucas élete Művének, a Csillagok háborújának bemutatásához. A Lucasfilm minden decemberben profiljának megfelelő témájú képeslapokkal köszöntötte a partnereit, ezek gyűjteménye következik most, időrendi sorrendben. Előrebocsátom, hogy Han Solo és Luke Skywalker képmását senki ne keresse ezeken a lapokon, valószínűleg azért, mert R2 D2-nak (értsd artu-ditu) és C-3PO-nak vagy Yodának még sokkal jobban áll a rénszarvasagancs meg a mikuláskabát, mint Harrison Fordnak. Darth Vader, a sötét lovag karácsonyi szerepeltetésére is csak 2010-ben vetemedtek, de megérte, ütős lap lett.

1977
1978
1979
1980
1981
1981- belül
1982
1983
1984
1985
1986
1994
1995
1995 Lucas Arts
1996
1999
1999 Lucas Learning
2000
2000 Lucas Learning

2001
2002
2002 Lucas Digital


2003
2004
2005
2007
2009
2010

A Lucasfilmnek számos divíziója van, egyik csak vizuális effektekkel, a másik (Skywalker Sound)  hangutómunkával, a harmadik (LucasArts) interaktív tartalmak fejlesztésével, a negyedik animációval, a Lucas Licensing pedig a Csillagok háborúja felhasználási jogaival foglalkozik. A Singapore-i animációs stúdiójukba pedig nagy erőkkel keresnek gyártási stábot és szakembereket, ha valaki éppen arrafelé keres filmes munkát.

Legyen veletek az erő!
Szólj hozzá!