Az a baj, hogy a városban járva ritkán nézünk felfelé. Pedig néha meg kell állni, és felpillantani, mert az épületek homlokzata és az utca fenti, a szokásos látóhatárunk feletti része egy külön világ - kismillió kőszobor, kimerevedett emberi arc, stilizált állatok, feliratok, évszámok, neonreklámok, titkos tetőteraszok birodalma. Olyannyira, hogy jobban megnézve, még a lesajnált, kietlen Üllői út is képes új arcát mutatni.
Magányos nő a Blahán, az egykori Corvin áruház felemás, oldalsó homlokzatán:
A Párisi-udvar (Schmahl Henrik, 1911) homlokzatáról előrebukó férfitestek:
A Néprajzi Múzeum (Hauszmann Alajos, 1913) tetejéről integet az egyik szobor:
Fürdőzők a Dohány utca 44. alatti, egykori fürdő bejárata felett
(Krisztián Sándor domborműve)
(Krisztián Sándor domborműve)
Óriás-pókháló a Tompa utcában:
Üllői úti párok:
Az Örökimádás templom (Üllői út) angyala:
Üllői úti FÁK, egy bérház harmadik emeletén, nemzetiszín lobogóval:
Férfi, elefánt (és galamb) a Március 15. tér-Váci utca sarkán:
Váci út 4:
Egy modern bérház homlokzata a József Attila u. 12-ben, 1939-ből
(tervező Medgyaszay István)
Leszegett fejű pár a Ferenc téren:
A Budaprint Pamutnyomóipari Vállalat neonja a Petőfi S. utcában,
háttérben a Gerlóczy-féle modern ház:
háttérben a Gerlóczy-féle modern ház:
Csillár a Falk Miksa 30-ban:
