Régen csak alkalomszerűen, egy-egy séta után csináltam ilyet, de év elején úgy döntöttem, hogy a rengeteg, többnyire mobillal készült képből, ami aztán általában feledésbe merül, heti rendszerességgel felteszek egy válogatást némi magyarázattal, hogy dokumentáljam a napok/hetek iszkolását és a látottakat.
Hétfőn, a négy napos ünnepben a Bartók Béla útra kellett mennem. Akkor másztam fel a Gellért-hegyre, de csak egy fél órára, mert otthon túlbecsültem a napsütés erejét és túl lengén öltöztem. A Kelenhegyi úti Műteremház Lechner stílusa által ihletett szecessziós épülete mindig annyira hívogató, ráadásul most csodás, élénk kék volt mögötte az ég, mesebeli palotának tűnt. Jó, hogy évekkel ezelőtt, amikor az épület egyik része megrogyott, felújították és a jelek szerint remek állapotban van. 1903-ra épült fel, az inkább festőként mint építészként kiteljesedett Kosztolányi Kann Gyula tervei alapján. Itt olvastam, hogy eredetileg a hatodik kerületben állt volna, de aztán mégis Budán építették fel, 19 műtermet és egy négyszobás lakást foglalt magában. A műtermekhez, a Várbazárban lévőkhöz hasonlóan kihalásos alapon lehetett hozzájutni, úgy hogy az új jelentkezőnek cserelakást kellett biztosítani az elhunyt művész hozzátartozói számára. A műtermekhez egy szoba és egy fürdőszoba kapcsolódott és csodás kilátás nyílik belőlük a városra, ami nyilván folyamatos inspiráció a művészek számára. Jó lenne egyszer belül is körülnézni.
A Kemenes utcába bekanyarodva ez a látvány fogadott, egyrészt a Gellért-fürdő a lemenő nap fényében, az út másik oldalán pedig egykori villák, lakóépületek...
Hazafelé, a Deák téren nem bírtam ki, hogy ne csináljak képet az Ankerről, amiről két poszt is született már a blogon, a történetét itt, az egykori lakóiról pedig itt lehet olvasni.
Árvácskák az Oktogon egyik házának udvarán.
Csodásan felújított udvar az Ó utcában.
Megint nyitva volt egyik reggel a nemrégen felújított ház az Ó utcában, szoborral az udvarán, így gyorsan csináltam egy pár képet és örömmel állapítottam meg, hogy oké hogy a nekem nem annyira kedves tetőtér beépítésért cserébe, de mégis megújul egy csomó ház a környéken. Még mindig mennyivel jobb, mintha új és az utcaképbe abszolút nem odaillő épülne a helyükbe, lásd az évek óta befejezetlenül álló betontorzót a Lázár utcában, ami mellett nem tudok méltatlankodás nélkül elmenni. Az Ó utca 6-ról is írtam már, a Steiner fivérek építtették és itt működött ércárugyáruk, amely cink- és érckoporsókat, díszítményeket és egyéb árukat készített, szuperklassz ház, gyönyörű részletekkel.
Ha tetszett a bejegyzés és szívesen látnál még több képet és tartalmat,
itt csatlakozhatsz a blog Facebook oldalához és itt követhetsz Instagramon.
Az oldalon publikált fényképek nagy része a sajátom (ellenkező esetben azt külön jelzem). Saját képeim és az írásaim szerzői joga fenntartva, felhasználásuk KIZÁRÓLAG az írásos engedélyemmel lehetséges.
