Kép-tér Blog

"Én a várossal akarom Önt megismertetni..."

Szabadság tér 16. - Adria-palota

2017. október 10. 07:19 - Varázsceruza

A város legismertebb épülete

img_20160916_201937_b.jpgForgatás!

A Szabadság téren, a volt Tőzsdepalota mellett álló, a megszürkült homlokzattal is tekintélyt parancsoló, reprezentatív épület valószínűleg a város legismertebb lakóháza. A megrendelő és első tulajdonos neve után eredetileg Adria-palotaként, majd a rendszerváltás előtti pár évtizedben itt székelő utazási iroda miatt Express-házként ismerték. Címszavakban visszatekintve a ház több mint száz, fordulatokban gazdag évére, a történelmi események miatt felszámolt és azóta elfeledett hajózási társaság, a rendszerváltás után kivérző Express, gyilkos banditatámadás a földszinti bankfiókban, a mostani kissé elhanyagolt külső, mind külön-külön is drámai történet. Az elmúlt két évtizedben viszont annyi külföldi szuperprodukciónak biztosított helyszínt, hogy sok millióan pillantottak be a belsejébe, anélkül, hogy tudták, hol is található valójában. Én a napokban a Szárnyas fejvadász 2049-ben láttam feltűnni a belsejét, de szerepelt a Társasjátékban (lásd itt), forgatott itt Bruce Willis a Die Hard 5-ben, a hamarosan debütáló Budapest Noir és szinte mindegyik, Budapestet megjárt külföldi produkció.

20160916_185035b_1.jpg

Mielőtt továbbmegyünk, fontos tisztázni, hogy szintén Adria-palotának hívták az Adria Biztosító egykori székhelyét a Deák téren (most The Ritz-Carlton), a Szabadság téri azonban az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Rt. székházaként épült. Ha jobban szemügyre vesszük az épületet, a külső ornamentika egyértelműen utal a társaság profiljára: a kovácsoltvas kaput delfinek, hullámok, horgony díszítik, a homlokzaton mindenhol hajókötél, kikötőgyűrűk, az épület sarkán díszes hajóorr. A középtengelyben elhelyezett ablak felett óriási kagyló és ha még feljebb nézünk, a társaságot jelképező, hajózásra utaló motívumokkal ellátott pajzsmező, benne a szabad szemmel nehezen olvasható felirat, az Adria jelmondata: HAZÁNAK HASZNÁLJ. Ezt hímezték azokra a zászlókra, melyek a legnagyobb magyar tengerhajózási társaság gőzöseinek középső árbocán lengtek.

Hogy mit jelentett e rövid mondat száztizenöt évvel ezelőtt, amikor a homlokzatra és az ablaküvegekre is rávésték, kicsit korábbi időket kell felidéznünk, egészen pontosan 1871-et. A magyar kormány akkor vette át a tengerészeti ügyek intézését az osztrák kormánytól. A fiumei forgalmat addig nagyrészt az osztrák Lloyd Társaság bonyolította. Néhány évvel később a magyar kormány szerződést kötött az angol és osztrák gőzhajó-tulajdonosokból alapított Adria Steamship Company-vel, amely vállalta, hogy 4 éven belül magyar céggé alakul. Ezt 1881. december 21-én meg is tette, ekkor jött létre az Adria Magyar Tengerhajózási Rt. Az Adria jövőjét a Baross Gábor miniszter nevéhez köthető, 5,7 millió koronás állami támogatás alapozta meg, amellyel 1891-ben lényegében új alapokra helyezte a magyar tengerhajózást és rövidesen 15 nagyobb hajót állított üzembe. Az időközben Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Részvénytársasággá alakuló cég történetének legsikeresebb szakaszába a századforduló után lépett. Akkor megduplázta alaptőkéjét és 8 új gőzöst építtetett, ezzel már 33 hajót tudott magáénak, lásd itt. A társaság nemcsak Budapesten, de Fiumében is emelt egy monumentális székházat, ez utóbbit Freund Vilmos tervezte.

sam_2490b.jpg

20161014_100803b_1.jpg

20161014_100958b.jpg

20160930_162258b.jpg

Az Adriának jelentős része volt a kivándorlók Amerikába szállításában, bár vezetőségét ezért élesen bírálták a korabeli újságok (forrás: Népszava). Más sajtóorgánum védelmére kelt, mondván: „Emeli prestige-ét még a Cunard-társasággal kötött szerződés, amely a kivándorlást közvetíti. Fájdalmas ez a pont ugyan nekünk, de mégis jóleső a tudat, ha látjuk, milyen aránylagos kényelemben, jó ellátásban részesül a sok ezer, új hazát kereső szegény földi.„ De bírálat bőven érte más miatt is. Több korabeli lap megemlíti a képviselőházban folytatott heves szócsatákat, melynek témája rendre az, hogy arányban áll-e a busás állami támogatás a társaság által nyújtott szolgáltatásokkal, és „a polgárság adófilléreiből a kormány hogy ajándékozhat milliókat egyes vállalatoknak”. Érdekesség, hogy egy darabig Jókai Mór is a társaság részvényese és igazgatósági tagja is volt. Az Adria a magyar hajózás meghatározó szereplője maradt egészen 1920-ig. A Trianoni békeszerződéssel Magyarország elvesztette tengeri kijáratát, ez pedig megpecsételte a cég sorsát, a csőd elkerülhetetlen volt. Hajói egy olasz társaság, a fiumei Cosulich fivérek birtokába kerültek, a pompás Szabadság téri palotát eladták és rövid ideig még a Thököly úton tartottak fenn egy kisebb képviseletet. (innen és innen)

fortepan_105637_1942_b.jpgForrás: Fortepan, 1940-es évek eleje. Még megvan a tetőépítmény, ami valószínűleg a háborúban sérült meg, utána lebontották.

És most térjünk rá az épület történetére. A Szabadság teret egykor elfoglaló, hírhedt kaszárnya, az Újépület bontásával 1898 után új élet kezdődött. A tér kialakításáról egy másik épület kapcsán már írtam, így most külön nem térek ki rá. A négyemeletes ház építési engedélyének kiadását 1900 áprilisában adták hírül, majd 1901 júliusában jóváhagyták a módosított terveket. A megbízást a német származású, Bécsben a jó nevű Fellner és Helmer műtermében gyakorlatot szerzett, tehetséges építész, Meinig Artúr kapta, aki addigra letette a névjegyét a Wenckheim-palota (ma a Szabó Ervin Könyvtár székhelye) és számos vidéki kastély megtervezésével. A Szabadság térre tervezni akkoriban presztízskérdés volt, és Meinignek Alpár Ignáchoz hasonlóan olyan szerencséje volt, hogy két épület rajzait is elkészíthette ide (lásd még a 14-es számút), az Adria-palotáét historizáló, többnyire neobarokk stílusban. Az építéssel kapcsolatban még 1900-ban megjelent egy tragikus hír, amikor 30 munkás egy húsz mázsás gerendát akart a negyedik emeletre felhúzni, de egy állvány összeomlott, megölt egy napszámost és hárman súlyosan megsérültek (forrás: Népszava). Az épület 1902-re készült el és bár eredeti terveket nem találtam a Tervtárban, a lenti szinteken megmaradt, mondjuk úgy hogy berendezésnek köszönhetően, nagyjából rekonstruálni lehet a terek egykori rendeltetését. A földszinti helyiségeket eredetileg üzleteknek szánták. Később ide költözött a magát a város egyetlen párizsi stílusú kávéházaként aposztrofáló Ypszilon illetve a Vécsey utcai felőli oldalon a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank. Az félemeleten és az elsőn voltak az Adria budapesti igazgatóságának irodái és reprezentatív helyiségei, a felsőbb szintekre lakásokat tervezett az építész. De nem húzom tovább az időt, lépjünk be az épületbe, hogy megértsük, mért jár ide a fél világ forgatni. Én az épületben székelő Hosszúlépéssel jártam bent, szeptemberben több bejárást is tartottak. A Zoltán utcai kapun át az udvarba és az abból nyíló lépcsőházon keresztül a lakásokba lehet jutni. A Szabadság téri, díszes kapun át lehetett az Adria egykori székhelyét megközelíteni, mi is itt lépünk be.

sam_4896b.jpg

sam_4736b.jpg

20170930_101441b.jpg

A díszes kapu láttán már érezzük, hogy ez nem egyszerű lakóház. Az előcsarnok falait, a jón oszlopokat és a lépcsőfokokat is márvány borítja. Minden nagyon elegáns és dekoratív, a kőbábos korlátok, a stukkós mennyezet, de azt is sejteni lehet, hogy régen a szőnyegekkel és a világítással mennyivel pazarabbnak érezhette belsejét a látogató. A félemeleten a társaság igazgatóságának kevésbé reprezentatív irodái lehettek, és ide léptek be az „egyszerűbb” vendégek, például feltételezhetően itt jelentkeztek azok, akik a hajóorvosi hirdetéseket olvasták az újságban. Ezekből többet is találtam. A legmenőbb az első emelet volt, ezt látni fogjuk később. A régi lakcímjegyzékben részletesen felsorolták az Adria Rt dolgozóit, azt számoltam, hogy az igazgatóságot nem számítva minimum 85 alkalmazott volt a budapesti központban, ebből 17 fő a szállítási osztályon és majdnem ugyanennyi a könyvelésen dolgozott, kellett nekik a hely. Az 1900-as évek elején a házban működött Brazília főkonzulátusa, lévén a társaság igazgatóságában helyet foglaló Kuranda Emil Brazília főkonzulja, de a dán konzul is itt székelt. Talán pont itt a félemeleten, mert 1934-ben a márványborítású lépcsőházból nyíló félemeleti, 4 szobás, hallos helyiséget követségnek, konzulátusnak, előkelő irodának hirdették kiadásra. A harmincas években a Gömbös Gyula Társaság és más egyesületek költöztek ide, a háború után hosszú ideig a Magyar Partizán Szövetség (később mint Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége) bérelte az irodákat. Az udvari lépcsőházból nyíló lakást valamikor a szocializmus idején a Heim Pál Gyermekkórház Fogszabályozási osztálya vette birtokába és mindkettőben komoly átalakításokat végeztek, a régi belsőből csak az ajtók és az előcsarnok falburkolata, egy tükör maradt meg, a kórház helyiségeiben semmi. Még a hatvanas évek közepén is jelentek meg újsághirdetések, amelyekben az itt székelő Nácizmus Üldözötteinek Bizottsága közli felhívásait.

sam_4756b_1.jpg

20170930_103907b.jpg

Ha visszatérünk a díszlépcsőházba, ahonnét csak a cég helyiségeit lehetett megközelíteni, még vár ránk egy szép, a régi beázástól kicsit megviselt freskó az első emeleti mennyezeten, stukkózott keretben. A készítője Tardos Krenner Viktor, a Vígszínház mennyezetét is dekoráló művész. Itt Adria istennőjét ábrázolta, amint ujjongó tritonok környezetéből merül fel a habokból. A freskó megcsodálása után végre belépünk az első emeleti helyiségekbe. Az eddig látottak is meglepik a mai kor emberét, de itt a falakat borító márvány vagy éppen a díszes faburkolat, a tapéta és a faragott ajtók, kandallók, néhol bútorok látványától mindenkiben elakad a szó. 

20161014_100148b.jpg

p2270407_masolata.JPGFotó: Express FB oldala

sam_4794b.jpg

sam_4805b.jpg

img_20171001_105621_836b.jpg

A túravezetőnk azt mesélte, az Adria idejében itt biztosítottak lakást a cég fontosabb embereinek és ha így volt, akkor nem akármilyent. Az Adria történetének harmadik elnöke, Lederer Sándor bár csak rövid ideig, de biztosan itt lakott a házban, talán pont ezen a szinten. A 62 éves korában elhunyt lovagot innét kísérték ravataláról a Kerepesi úti sírkertbe 1903 júniusában. Özvegye még 1929-ben is a ház lakója volt. Lederer Sándor után sorrendben a társaság negyedik elnöke Lánczy Leó lett, aki valószínűleg nem itt, hanem csodás Benczúr utcai palotájában lakott. A hatalmas méretű márványterem a kandallóval és az üvegfalú, félkörívben kiugró télikerttel egy másik csúcspont a sétán, ez lehetett a díszterem, de bálteremként is használhatták régen és valószínűleg itt tartották az Adria rendes évi közgyűlését. A harmincas évekből több hirdetést is találtam, amelyekben pl. hétszobás urasági saroklakást 3 erkéllyel és 9 szoba hallos luxuslakást hirdettek e címen külön feljárattal, télikerttel és az itt lehetett. 

sam_4833b.jpg

sam_4823b.jpg

sam_4824b.jpg

sam_4826b.jpg

sam_2713b.jpg

sam_2735b.jpg

sam_4845b.jpg

sam_4836b.jpg

A tengeri kikötőnk elvesztése után a cég lassan megszűnt, a székhelyül szolgáló pazar palota az 1920-as évektől feleslegessé vált és sokáig árulták sikertelenül, majd 1926-ban a Nemzeti Bank vásárolta meg a nyugdíjalapja részére, 14 és fél milliárd koronáért. (Újság 1926.10.24) Egy hónapra rá az Estben feladott hirdetésben gyönyörű, faragott tanácsterem-berendezést, úriszoba garnitúrákat, szekrényeket, nagy szmirna-szőnyegeket, csillárokat hirdetnek megvételre ezen a címen. Vajon hova vándoroltak innét e kincsek?

20170930_110332b.jpg

20170930_110818b.jpg

Ezt a teljes egészében körbejárható szintet kapta meg később az 1956-ban alakított Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda, aztán itt töltöttek több mint 40 évet és talán az állandó és rendes bérlőnek is köszönhető, hogy a belsőből ennyi megmaradt. Az Express érkezésekor a partizánok már itt voltak a házban és a saját helyükön éttermet üzemeltettek. Az utazási iroda vezetése hajlott rá, hogy átvegye tőlük a félemeleti helyiségeket, hogy ide költöztessék a külön álló részlegeiket, de a partizánok nem mentek bele, szerettek itt lenni. A régi Express bérlemény csúcspontja a sarokszoba a régi, még az eredeti üveget őrző, faragott beépített szekrényekkel és tükörrel, itt vezetőnk elmesélése szerint az utazási iroda igazgatója, Sárdi Gyula ült, székének nyomát a parketta őrizte meg az utókornak. Az erkélyre innét és a másik sarokszobából is ki lehet menni. Klassz a kilátás, előttünk az egész tér, szemben az Amerikai Nagykövetség, jobbra a volt Tőzsdepalota, a Vécsey utca végében pedig a Parlament kupolája látszik. Az Express a márványterembe szervezte a céges közgyűléseket, a havi értekezleteket és a télapóünnepélyeket, erről az egykori dolgozóknak köszönhetően képet is tudok mutatni. 

Adria-palotából ekkor lett Express-ház, bár nem tudom hogy mennyire volt közhasználatban ez az elnevezés, én biztosan így hallottam róla először. Az utazási iroda a saját igényei szerint átalakította a belsőt, a nagyobb szobákba válaszfalakat építettek be, ennek a nyoma néhol látszik a parkettán és a mennyezeten. Külön nem tértem ki rá, de nyilván látszik a képeken, hogy a lakás és az épület egésze erősen felújításra szorul.

Ezek a fotók a Focus Film helyszínfotóiból származnak, kb. 2000 körül készülhettek.

Jártunk a földszinten is. A Zoltán utcai sarkon az egykori Ypszilon helyén kávézó van most is, a Vécsey utcai oldal átépítés alatt és üresen áll. 1905-től itt működött a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank egyik kirendeltsége. 1935 januárjában ezt a fiókot érte egy olyan „amerikai ízű, autós, revolveres, hold-up-ös bankrablási kísérlet”, amelynek során agyonlőtték a pénztárost, Jójárt Gézát, egy kifutófiút és négyen súlyosan megsebesültek. A vérben úszó halottakról az akkori szokásoknak megfelelően az Est simán leközölt helyszíni felvételeket. Két nap múlva már kézre kerültek a támadók, a három vakmerő gangster, mind rendes, ámde egyszerű családból származó fiatal. Egy év múlva mindhárman bitófán végezték. A bank a tragikus esetet követően be is zárta ezt a fiókját, októberben már kiadásra hirdették a nagy sarki üzlethelyiséget. Évtizedekkel később itt működött az Express 201. számú főirodája, ahová az ügyfeleket várták.

bankrablas.jpgForrás: Az Est, 1935 január/Arcanum.hu

img_20171004_185020_608b.jpg

sam_2533b.jpg

A második emelettől felfelé bérlakások voltak. Eredetileg több, a felügyelő bizottságban vagy igazgatóságban ülő tag vagy rokona lakott itt, de feltehetően nem csak ők, mert találtam szemorvost, ügyvédet, közjegyzőt, gabonakereskedőt is és persze a szomszédos Tőzsdepalota miatt számtalan tőzsdebizományos bérelt itt hosszabb-rövidebb ideig lakást vagy üzletet. Nem sikerült kideríteni hogy mikor, talán a háború előtt a Külügyminisztériumnak is voltak irodái az épületben.

img_20170930_142323_138b.jpg

Mielőtt búcsút intünk a háznak, pillantsunk fel a homlokzatra, ahonnét a négy rasszt vagy más forrás szerint a négy égtájat jelképező szobor néz le ránk. Jobbról a másodikhoz egy érdekes történet fűződik. Eszerint a világháborúban megsérült szobrok javítására Búza Barna szobrászt kérték meg, aki úgy készítette el a kínai szobor fejét, hogy nem tudta, a teste egy nőt formáz. Jelenleg a két jobb szélső szobor a leghiányosabb, a bajszos kínai régen állítólag legyezőt is tartott a kezében. (forrás)

sam_2766b.jpg

Az ország egykori legfontosabb hajózási társaságáról árulkodnak még a homlokzat díszei, az AT monogram, odabent a márványfalak és az egyébként szokványosnak nem mondható, csodás falburkolatok, ajtók és bútorok. A palota rég másé, a hajópark mára elpusztult, maga a cég szépen-lassan feledésbe merült. Ennyi idő elteltével csak sejteni lehet, hogy milyen lehetett a márványterem Lederer Sándor vagy Lánczy Leó elnöksége idején. Ami megmaradt belőle, az mindössze négy doboz cégbírósági anyag a Levéltárban, tele közgyűlési jegyzőkönyvekkel, mérlegekkel és száraz kartotékadatokat őrző könyvelési papírokkal, de így is megdobbant a szívem, amikor a megsárgult papírokon megpillantottam a piros pecsétet az ablakokról már ismerős jelmondattal vagy Jókai nevét a részvényesek között. Megőrizték még Havel Lipót építési vállalkozó ajánlatát 1900-ból a ház „földkőműves és elhelyező munkáira”, ez 327ezer koronás összköltségről szól. Ezen kívül tényleg semmi nem maradt, Meinig eredeti tervei úgyszintén eltűntek a süllyesztőben. Én magam rengeteg levéltári forrást átnéztem, de nem találtam fotót, de még leírást sem az egykori belsőről, pedig nagyon kíváncsi lennék rá. Egyszer talán jelentkezik majd valaki, mondjuk valamelyik egykori igazgatósági tag vagy cégvezető leszármazottja, akinél otthon, a családi fényképalbumban lapul egy-két régi fotó, de az is lehet hogy sosem kerül elő semmi. A bejegyzés végére bemásolok egy listát, mert volt már rá példa, hogy a nevek elvezettek régi történetekhez és forrásokhoz. Hátha most is így lesz. Ha valakinek van régi fotója vagy története az épülettel kapcsolatban, írjon a kep.ter.blog@gmail.com címre.

sam_4809b.jpg

Engem elvarázsolt az épület belseje és szerintem nagyon jó, hogy ha nem is állandóan, de mégis használja valaki és ennek kapcsán néha az utca embere is bejuthat. A földszint egy része és a két alsó szint magántulajdonban van, egyelőre folytatják a bérbeadást forgatási helyszínként és feltételezem, hogy pénzt gyűjtenek ezzel egy esetleges felújításra, ami egy kisebb vagyon lesz, tekintve hogy az épület műemlék. Persze jó lenne, ha építészeti és iparművészeti örökségünk részeként bárki számára hozzáférhetővé válna, de gondoljunk bele hogy ez sem az Adria, sem a későbbi bérlők idejében nem így működött. Egy idealizált világban felújítanák mint műemléket és valamilyen közfunkcióval látogathatóvá tennék, de erre a mai viszonyok közt semmi esély nincs. Marad a remény, hogy jó kezek, jó ízléssel, értékeit megőrizve újítják fel és addig is viszontláthatjuk filmekben és reklámokban.

sam_2558b.jpg

Az épület kivitelezésében részt vettek az alábbi iparosok: Havel Lipót építési vállalata végezte a kőműves és alapozó munkákat, Jungfer Gyula készítette a kovácsoltvas kaput és a körfolyosó rácsait, Thék Endre a faragott asztalosmunkákat, a Schlick Rt az öntöttvas tartóoszlopokat, Justus Sándor hozta a redőnyöket, Pick Ede az ablakrögzítőket, a a körfolyosó csempeborítása valószínűleg Zsolnaytól jött. A lista nem teljes.

20161014_100917b.jpg

«Adria» magyar kir. tengerhajózási részvénytársaság, (V, szabadság-tér 16. — Telefon: 37—21.)

Elnök: Lánczy Leó, udvari tan., a főrendiház tagja. 

Alelnökök: Burchard-Bélaváry Konrád, főrendiházi tag, dr. Matlekovis Sándor, b. t. t., főrendiházi tag.
Ministeri biztos : Gyöngyössy János, min. tanácsos.
Igazg. tagok: alsóviszokai Barta Arnold, felsősági Eidlitz Hugó, Fleischl Sándor, Bernrieder János, dr. Gerlóczy Gyula, csetei báró Herzog Péter, kilényi Kilényi Hugó, Kuranda Emil, vezérigazgató, kvassói és brogyáni Kvassay István, csákányi Marx János, Posch Gyula, boglári Simon Jakab.
Felügyelő-bizottság: kilényi Kilényi Béla, baranyavári Ullmann Emil, budai Goldberger Gyula, hevesi Hevesy Lajos.
Vezérigazgató : Kuranda Emil, udv. tan.
Üzletvezető-igazgatók: felsősági Eidlitz Hugó, Klein D. Antal.
Helyettes igazgatók : Fazekas Béla, Hartman József, dr. Kovács József, Minderlein Gyula, Rolland Sándor, Schild Ármin.
Budapesti központi igazgatóság

Főnök: dr. Kovács József, h. igazgató.
Titkár: dr. Privitzky Endre. (Forrás: BCL, 1912)

 

Források: A legtöbb helyen külön jeleztem. 

Az újságcikkekből vett szemelvények forrása: Arcanum, Hungaricana.hu

Budapesti Lakcímjegyzék

Budapest Főváros Levéltára

A régi fotók az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda FB oldaláról. Ezúton is köszönöm!

 

Ha tetszett a  bejegyzés és szívesen látnál még több képet és tartalmat,

itt csatlakozhatsz a blog Facebook oldalához és itt követhetsz Instagramon.

Az oldalon publikált fényképek nagy része a sajátom, ellenkező esetben azt külön jelzem. 

Saját képeim és az írásaim szerzői joga fenntartva, felhasználásuk

KIZÁRÓLAG az írásos engedélyemmel lehetséges. 

5 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kep-ter.blog.hu/api/trackback/id/tr9712937513

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kobi97 2017.10.10. 19:34:57

A zöld csempén a falon tuti, hogy egykori golyó vagy repesz nyom. Érdekes cikk!

RRTT 2017.10.10. 20:38:36

Úgy tudom ebben a házban élt a II. világháború előtt Schütz-Harkányi Auguszta Mária (1909-2000), aki később Teller Ede felesége lett. Ő volt a Mici néni, szintén fizikus, részt vett a Manhattan-tervben, ha érintőlegesen is.

en.wikipedia.org/wiki/Augusta_H._Teller

www.atomicheritage.org/profile/augusta-mici-teller

RRTT 2017.10.10. 20:41:20

Helyesbítek, matematikus volt, bár volt aki fizikusként hivatkozott rá.

Gabba 2021.08.29. 08:26:05

@Hozzászólok: igen , a Magyar Nemzeti Bank dolgozóinak gyerekei jártak ide a '60-as, '70-es években, köztük én is
süti beállítások módosítása