Kép-tér Blog

"Én a várossal akarom Önt megismertetni..."

Naphegy utcai szívek

2011. szeptember 03. 09:42 - Varázsceruza





"Az olvasó elnézését kérem, hogy e nagy időkben, 
mikor minden óra telítve van sorsdöntő és világtörténelmi eseményekkel,
 ilyen semmiségekre hívom fel figyelmét; 
de sorsdöntő és világtörténelmi események lesznek holnap is, ellentétben (...)" 
... azzal a ténnyel, hogy szív mintájú ablakráccsal ritkán találkozik az ember, mely így meg tudja szépíteni még ezt a kissé már lepusztult házat is. A Naphegy utcában botlottam belé, ott, ahol annak idején a Tabán lerombolásakor sok földszintes házat szanáltak.






Ha hiszünk a virtuális térnek, a Naphegy utca 27. szám alatti bérházat egy Lisznyai utcai házzal együtt Vitéz nagybányai Horthy Miklós idősebb fia, Horthy István kormányzóhelyettes vette meg 1939-ben. 
Az ifjabb Horthy 1930-tól 1940-ig a MÁVAG főmérnöke, majd igazgatója, 1940-ben kinevezik a MÁV főnökének. 1940-ben házasságot köt gróf Edelsheim Gyulai Ilonával, és a rákövetkező év januárjában  megszületik a fia, ifj. Horthy István. 1942. február 19-én az Országgyűlés kormányzóhelyettessé választja. 1942. augusztus 20-án Héja repülőgépével lezuhan az orosz fronton és szörnyethal.
Mindenkit meglep végrendelete, amelyben a házakat nem a családjára, hanem egy francia nőre, Mme. Yvonne Yola Lettelier Henriquet-re hagyta, aki viszont nem tartott igényt rájuk. Felesége a "Becsület és kötelesség" címmelt publikált kétkötetes emlékirataiban  megemlíti, hogy hallott egy francia hölgyről, akit a férje szeret. A két ingatlan így került végül ifj. Horthy István tulajdonába 1943. decemberében, s egészen 1946. november 13-ig ő birtokolta, amikor a tulajdonjog Oprics Miklósra szállt át.





"(...) sorsdöntő és világtörténelmi események lesznek holnap is, ellentétben az Angyalkerttel, amely holnapra már nem lesz. Egyáltalán, vigyáznom kell, mert kedvem és hajlamom szerint lassan a budai házak funerátorává fejlődöm e rovatban; legszívesebben mindegyikről külön írnék gyászbeszédet, mert szívemhez nőttek, s most olyan iramban bontják a legszebbeket, mint utoljára 
1989 körül, a Nagy Bontás esztendejében." 
(Márai Sándor a krisztinavárosi Angyalkert bontásáról, Pesti Hírlap, 1937 április 16.)

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kep-ter.blog.hu/api/trackback/id/tr87463866

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása