Kép-tér Blog

"Én a várossal akarom Önt megismertetni..."

Öt éves lett a blog!

2016. március 15. 10:30 - Varázsceruza

A legolvasottabb bejegyzések

Hihetetlen, de eltelt öt év az első bejegyzés közzététele óta. Még most is emlékszem a túrára 2011 márciusában, az akkori négy napos ünnepen, amikor az anyósülésen, kezemben a Fény és forma című könyv színes cetlikkel megjelölt oldalaival végigjártunk vagy nyolc-tíz budai, modern stílusban épült villát, mert kíváncsi voltam, hogy festenek a felépítésük után 60-70 évvel. Akkor úgy éreztem, jó hogy Fischer József, Kozma Lajos és Rimanóczy Gyula nem látják azt, amit mi látunk, mert biztosan forognának a sírjukban, s nem is tudtam mit kezdeni az egésszel, azóta sem írtam róla. Tervezem, hogy egyszer ezeket a képeket, talán újakkal kiegészítve felteszem majd. De mégis, minden akkor kezdődött és a hullámvölgyek ellenére még ma is tart. Talán kevesebb a poszt, mint az elején, de voltak olyan témák, amikre hónapokig gyűjtöttem az anyagot. S hogy legyen valami könnyedebb vonal is, idén januártól kitaláltam, hogy a heti, főleg mobillal készült képeket is megosztom, képes napló címmel, kevéske szöveggel, hogy dokumentáljam a látottakat. 

20160227_162337b_1.jpg

A blog akkor él igazán, ha olvassák és reagálnak is rá, ez erőt ad és előrevisz a nehezebb időkben, amikor felteszem magamnak a kérdést, minek is csinálom, van-e értelme ennek az egésznek. De a folytatás sosem volt kérdés, csak a megújulás foglalkoztat folyamatosan, talán ezért is léptem meg a költözést vagy találtam ki idén a képes naplót, amit eddig is csináltam, csak nem pont így. Az ötödik születésnap alkalmából azokat a bejegyzéseket gyűjtöttem össze, amelyekre ti, kedves olvasóim, a legtöbben kattintottatok. Érdekes, hogy a poszt, amiről azt gondolom, hogy a legjobban kedveltétek, mert arra jött a legtöbb visszajelzés levél, komment vagy szóbeli dicséret formájában, a statisztikák alapján csak a negyedik a sorban, de csodálkozni sem kell ezen, mert a tartalom mellett annyi minden más számít, időzítés, jókor, jó helyen, szóval mindennek oka van. A születésnap alkalmából jöjjön hát egy kis visszatekintés az eddigiekre, a számok tükrében, az öt év legolvasottabb bejegyzéseivel, némi háttér információval.   

A régi felületen, még a blogspoton sorrendben ezekre kattintottatok legtöbben:   

Irányi utca 17 - füstbe ment tervek- A belvárosi lakatlan ház történetének megírását évekig halogattam, mert nem tudtam eldönteni, hogyan és milyen formában kellene. Amúgy a ház utóéletéről annyit, hogy tavaly óta megvette valaki, leszedték ugyanis az eladó táblát és megint a hotel építését hirdető molinó van kint, bár kizártnak tartom, hogy az egykori olasz tulajdonosok folytatják a projektet. És akkor ott van még a mellette lévő ház kálváriája a kibelezett első és a harmadik emelettel, ahol a hotelhez csatlakozó helyiségeket akartak létrehozni, vajon azt ki veszi meg és mi lesz vele? Még egy érdekesség: írt valaki, hogy a Molnár utcában van egy ház, "ugyan más “stílű” homlokzattal (és sasok nélkül) de a megszólalásig hasonló belsővel és rendeltetéssel épült egy időben a Saskör házával. A Molnár utca 11. eredetileg a Budapesti Katholikus Kör székháza volt, később (1951 után) alakították át könyvtárrá (OIK). A tervezője ugyanaz a Steinhardt Antal, a homlokzat öt tengelyes, a földszint eredeti architektúrája olyan ütemű és nyíláskiosztású, mint az Irányi utcai épületé, a belső, díszlépcső és a melléklépcsők, az emeletek tagolása, a díszterem az udvarban...stb... mind olyan, vagy nagyon hasonló, mint a Saskör épületén. Mivel a Molnár utcai épületről az összes homlokzati díszt, rácsot, kandelábert, csillárt, fali konzolos lámpát stb... a 60-as évek derekán végzett felújítás idején eltávolították, a nyílászárókat átalakították, a vakolt homlokzati elemektől megszabadították az épületet, ezért örülök, hogy sikerült ilyen közel és szinte azonos eredeti rendeltetéssel épségben megmaradt Steinhardt-féle épületet találni." Az ilyen leveleknek nagyon lehet örülni.

03b.jpg

Karácsonyi üdvözlet a régi időkből - Ez a számomra kicsit érthetetlen kategória, mert decemberben mindig tarol, bár igazából a blog tematikájához annyira nem is kapcsolódik. Még az első évben írtam, amikor karácsonyi képeslapokat keresgéltem valamihez, aztán poszt lett belőle. Az akkori karácsony hangulatára viszont emlékszem, a bébipulyka, amit először csináltam (és azóta sem) nagyon-nagyon sok órát töltött a sütőben egy tuti recept alapján és bár a leírásból nagyon idillinek tűnik minden a készülődést illetően, azért nem volt annyira az. 

xmas_card_uritok.jpg

Andrássy út 52- az egykori Haggenmacher-palota. Amikor ide bejutottam egy szombati napon, tudtam, hogy ez a téma sokakat fog érdekelni. Lenyűgöztek a belső terek és rettenetesen aggódtam, hogy mi lesz vele, ha szórakozóhelynek használják majd. Azóta kicsit máshogy gondolom, mert láttam egy-két hasonlóan rossz állapotban lévő épületet és az van, hogy semmi nem olyan rossz egy épületnek, mint amikor nem használják, így végtére is örülni kell neki, hogy ide még egyáltalán betehetjük a lábunkat. Ha eladják, úgyis szálloda lesz belőle, úgyis visszavonhatatlanul átalakítják, és ha irodaház lesz, nagyjából akkor is, szóval a zenétől nem fog összedőlni a ház, bár a szomszédokat amiatt nem irigylem. Lásd például a Drechsler-palotát, ami tényleg hosszú évek óta áll lezárva, egyre aggasztóbb állapotban, és a beígért hotel projekt miatti felújítás is gyanúsan régóta várat magára.

p1330807b.jpg

Akik nyomot hagytak- 2.rész  A ti visszajelzéseitek és az utóélete alapján egyértelműen az angyalföldi fiúkról szóló írás volt a blog történetének eddigi legkedveltebb bejegyzése. Lecsó, Bébi és Tyutyu az ötvenes években az angyalföldi Rózsafa utcában vésték téglába a nevüket, majd a firkák valahogy feléledtek és emberi alakot öltöttek, történetek lettek belőlük. Lecsót ismeretlenül is sokan megkedveltétek, a mai napig előfordul, hogy valaki ezzel a történettel kapcsolatban ír vagy kérdez. Szóval, olvasottságán túl ide vagy oda - csak a negyedik helyen van a kattintásszám alapján - a mai napig libabőrös leszek a történettől. A teljes képhez igazából először ezzel a bejegyzéssel érdemes kezdeni, mert ez tartalmazta a felhívást, aztán jött a mindent felfedő második rész és a harmadik a dokumentumfilmünk linkjével, mert az is készült! Lecsó naplójegyzeteinek linkjeit pedig a bejegyzések végén találjátok. Friss újság, hogy kb. egy hete Tyutyu is írt Philadelphiából, úgyhogy még bármi lehet...

p1220241b.jpg

Balatonszárszó/3. Hurrá, nyaraló! - Majdnem minden nyáron eltöltünk egy hetet a Balatonon, többnyire a kedvenc helyemen, Balatonszemesen, de előfordult, hogy máshova mentünk. A legolvasottabb balatoni poszt mégis egy szárszói, nem is annyira jól sikerült nyaralás után készült, és az ott fotózott kulipintyókat a régi szakkönyvből kölcsönvett típusnyaralók képeivel és leírásokkal egészítettem ki. Imádtam írni és azt hiszem ti is szerettétek.

p1160618b.jpg

A költözés utáni időkben ezeket olvastátok a legtöbben:

A város legszebb modern épületei: Pozsonyi út 38-42: az egészen friss bejegyzés a jelen poszt írása közben előzte be az Ankert és kúszott fel az első helyre. Eddig több mint 21000-en olvastátok. Itt van a város egyik legklasszabb lépcsőháza, a Dunapark Kávéház, a Szent István park mellett áll és a házban forgatták 1971-ben a "A gyilkos a házban van"  című filmet. A tetején régen tetőkert volt, zuhanyzóval és egyéb menő dolgokkal, és pont öt éve már írtam is róla, csak akkor még kicsit másképp...

p1250072b_1.jpg

Az Anker-palota: A nagy sárga ház a Deák téren, amiről mindenkinek van véleménye, sokan imádják és sokan tartják rondának vagy oda nem illőnek. A poszt Alpár Ignác épülettömbjének története sok-sok régi és új fotóval. Ha jelzőt kéne találnom a belsejére, akkor a város legfurább házának mondanám, nézzétek csak meg a belsőben készült képeket. Valójában annyi anyag összegyűlt, hogy bár nem szívesen, de két részre vágtam a bejegyzést, az elsőben a felépítésének körülményeiről és a helyszínről írtam sokat, a második részben az egykori lakókról (lásd még a lista végén).

p1560308b_1.jpg 

Ember Sári és Bruno Baptistelli lakáskiállítása a Múzeum körút 19-ben: ezt a kiállítást imádtam és remélem, hogy sikerült sok mindenkinek kedvet csinálni a látogatáshoz, amíg nyitva volt. Az jutott ott a helyszínen eszembe, hogy az ehhez hasonló esemény jó alkalom ahhoz, hogy az ember méltó búcsút vehessen életének fontos helyszíneitől, hogy könnyebb legyen elengedni, lezárni dolgokat, életszakaszokat, szóval ha van mondanivaló és megfelelő díszlet hozzá, akkor én is biztosan csinálnék ilyet akár a saját lakásommal. Nagyon nagy élmény volt és inspiráció, köszönöm a szervezőknek. 

img_5549b_1.jpg

Népszínház utca 19: Nem ez az egy "újratöltve" poszt, valójában volt néhány hasonló az elmúlt időszakban, de nagyon érdekel, hogy valami, amiről négy-öt éve már írtam, mennyit változott azóta, vagy nekem mennyivel mond többet, mi az, amit hozzá tudok adni vagy képekkel megmutatni. És még mindig ez a város egyik legklasszabb háza, Lajta Béla évtizedekkel előzte be kortársait. 1911-ben épült!!!

sam_9049b.jpg

Az Anker-palota 2. rész, a lakók.: A második részben a lakókról írtam és annyit bújtam hozzá a címjegyzéket hogy utána megfogadtam, egy darabig a közelébe se megyek. Ilyenkor mindig megkérdezem magamtól, hogy vajon másnak is érdekesek-e a régi nevek, foglalkozások, vagy ez csak nekem jelent pluszt. Szívesen venném, ha megírnátok, mit gondoltok erről. 

p1560144b_1.jpg

És a végén szeretném megköszönni mindenkinek, aki követi a blogot, olvas, itt vagy a FB-on kommentel vagy üzen, mert a visszajelzések nélkül biztosan nem tudnám folytatni. Továbbra is szívesen fogadom az ötleteket, örülök ha témát vagy épületeket ajánlotok vagy akár meghívtok megmutatni a lépcsőházatokat. Továbbra is keresem-kutatom a Gerő és Győry kovácsműhely munkáit (ez még gyerekcipőben jár) és a Fodor Gyula által tervezett épületeket (ebből már jó sok van). S ha nem lesz poszt minden történetből, az legtöbbször tényleg csak idő kérdése. Tervezem, hogy az ötödik születésnap alkalmából, ha jobb idő lesz, a tavasszal szervezek egy sétát, ha jó ötletnek tartjátok és szívesen jönnétek, írjatok a kep.ter.blog@gmail.com címre!

 

10rcqe.gif

 

Ugye ezután is velem tartotok?

 

Hasonló bejegyzések:  A negyedik születésnap és megint Kőbánya

 

Ha tetszett a  bejegyzés és szívesen látnál még több képet és tartalmat,

itt csatlakozhatsz a blog Facebook oldalához és itt követhetsz Instagramon.

Az oldalon publikált fényképek nagy része a sajátom (ellenkező esetben azt külön jelzem). Saját képeim és az írásaim szerzői joga fenntartva, felhasználásuk KIZÁRÓLAG az írásos engedélyemmel lehetséges.

E-mailt a kep.ter.blog@gmail.com címre küldhetsz. 

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kep-ter.blog.hu/api/trackback/id/tr528475284

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Holdgyöngy 2016.03.15. 18:12:44

Gratulálok az évfordulóhoz. Az újabbakról lemaradtam, most próbálom követni.

Rátonyi Gábor Tamás · http://bpxv.blog.hu/ 2016.03.17. 00:10:43

Gratulálok! :) Ha lesz séta, én jönnék!

Varázsceruza 2016.03.28. 09:28:11

@Palotabarát: Köszönöm. A sétát majd április vége-május fele gondoltam, ha jobb idő lesz, szólok majd!
süti beállítások módosítása