Kép-tér Blog

"Én a várossal akarom Önt megismertetni..."

Váci út 171.

2015. július 29. 07:38 - Varázsceruza

A Váci úton ma már vadászni kell a régi épületeket, elvesznek az egymás után épülő irodaházak között. Nem szeretem ezt az irodafolyosót. Pár éve írtam már egy azóta eltűnt, százéves lakóházcsoportról, aminek a helyére (részben) a Váci Greens épült. Aztán a mellettük lévő, a mai posztban szereplőhöz nagyon hasonló házakat is lebontották, de még nem épült be a helyük, persze nyilván csak idő kérdése. A lenti lakóház áll még ugyan, de valószínűleg már nem sokáig. A szabályozási terven ez a telek is építési helyként van jelölve.   

sam_4967b.jpg

A helyszín a Váci út 171: tipikus, kétemeletes, pesti bérház, historizáló homlokzattal, látszólag egész jó állapotban, a tetőt pl. nem olyan régen újíthatták fel. Pár éve még voltunk itt a kínaiban kaját venni, mára minden lezárva, a kapun lakat és az önkormányzat pecsétje. A szomszédban lévő új irodaházon tábla, itt volt a Patay Imre által alapított Vatea Rádiócső Gyár, "ahol a minőségi munka eredménye világsiker lett”. A történet a tizenkilencedik század utolsó évtizedében kezdődik.

sam_5027b.jpg

sam_4971b.jpg

sam_5029b.jpg

sam_5032b.jpg

Hofer Ottó 1889-ben rendelte meg Baumann és Kölber építészektől a felső bikaréti dűlőben, a városi országút mellett fekvő ház terveit. Ha a pár évvel később datált térkép segítségével a városközpontból indulva gondolatban végighajtunk az akkori Váci úton, azt látjuk, hogy áll már Eisele Gépgyára, a Forgách utcánál a Lang-féle Gépgyár, aztán az Első Magyar Csavargyár, amit ma már csak a róla elnevezett utcáról lehet könnyen felismerni. Továbbhaladva, a másik oldalon a Tarnóczy Tűzoltószerek gyára, aztán egy vegyészeti gyár, a Wagemann és Seybel, majd a folyóparton, az Újpesti kikötőnél a sok évtizedet megélt Danubius Hajó- és Gépgyár. Az ipartelepek környéke akkor még rendezetlen, barakkszerű üzemi épületek, ideiglenes deszkabódék, fészerek tarkítják a képet, sok a beépítetlen telek. A századforduló előtt rohamosan fejlődő és népesedő nagyváros pereme ez, a telektől nem messze egy téglagyár üzemel, de ott van még a Juta is és utána mindjárt Újpest. A közlekedést a Váci úton 1866-ban megnyíló lóvasúti vonal segíti, ami épp a ház előtt halad el, és a Széna tértől az Országúton át egészen Újpestig szállítja az utasokat.

1867_1872b.jpg1867-1872

1903b.jpg1903. Forrás: mapire.eu/hu/

Hofer Ottó, a budapesti gázgyárak főmérnöke 1888 körül vette meg a telket Ivanovits Alajostól és kétemeletes lakóház terveire adott megbízást az építészeknek. Baumann Károly Bernát és Kölber Károly Lajos építészek több ehhez hasonló, historizáló, kétemeletes bérházat terveztek, a belvárosba is. Az első, 1889. május 28-án datált terveken mosókonyha foglalja el az udvar közepét, ezt aztán később leradírozták, mert „tűzrendőri” szempontok miatt nem kaptak rá engedélyt. A földszinten üzlethelyiségek, a ház alatt dongaboltozatos pince. A lakások többnyire egy szoba, konyha és egy kis kamrából állnak, de vannak nagyobbak is, ezekhez előszoba és még egy kisebb szoba jár. Az árnyékszékek a hátsó traktusban vannak, bal és jobb oldalon is 4-4 darab, és a mosókonyha is oda kerül, az épület egyik sarkába. 1892-ben kérvényezik egy kisebb, egyemeletes ház építését a ház mögötti területre, ebben pékség lesz. A lakóház földszintjén, a bejárattal szemben, az egyik udvarra néző helyiségben boltot nyitnak, ahol a friss péksüteményt árulják. 1900-ban ismét terveket nyújtanak be, akkor egy műhely, majd két év múlva újabbakat istálló építéséhez. A műhely épület az Általános Aerogéngáz Rt. gyára és kísérleti telepe lehetett, ami Címjegyzékben talált hirdetések szerint itt működött és gázvilágítási készülékeket és hőlégmotorokat állított elő. 

aerogen1901_02b.jpgAkkor még Váci út 113 volt a címe. Forrás: Budapesti Czím- és Lakjegyzék, 1901-02

Hofer Ottó a kétmillió korona alaptőkéjű cég vezérigazgatója, a társaság elnöki tisztjét Falk Miksa látta el, az igazgatóságban pedig svájci és bécsi nevek. Hofer a levéltárban fellelt dokumentumok alapján maga is a házban lakik, valószínűleg úgy praktikus, hogy itt helyben igazgassa a gyárat, a ház lakásait pedig bérbe adja. A századfordulón a közeli Danubius Hajógyár 2400, a Láng Gépgyár 400, a Wörner Gépgyár 500 munkást foglalkoztat, nem hiszem, hogy probléma lehetett bérlőt találni, s ha igen, akkor is csak a fizetőképesség lehetett akadály. A túlnépesedett nagyváros komoly lakásgondokkal küzd, Bárczy István polgármester szociális programja is majd csak 1906 után indul.

sam_5661b.jpg

sam_5657b.jpgforrás: Budapest Főváros Levéltára, Tervtár

sam_4964b.jpg

1889-ben, a ház építésének évében Hofer hetvenezer korona összegű kölcsönt vett fel 4,5%-os kamattal, ezt a terv szerint 1903-tól száz féléven át kell törlesztenie a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknak, 1715 koronás részletekben. A bankkal aláírt, száz pontba szedett törlesztési terv alapján 1952. május elseje az utolsó részlet fizetésének határideje. Érdekes, hogy csupa hasonló jellegű dokumentumot őriz a levéltár vele kapcsolatban, 1898-ban pl. Svájcban élő, foglalkozását tekintve „orvos özvegye” nővérétől vett fel hatezer korona kölcsönt (talán éppen a bankhitel kifizetésére?), és a kölcsöntőke és a kamatok erejéig a Váci úti házat terhelték meg zálogjoggal. Ma már tudjuk, hogy ő maga sosem fizette vissza a temérdek pénzt, mert nemhogy 1952-t, de az első világháborút sem élte meg. A törlesztési terv aláírása utáni évben, 1904-ben meghalt. Német nyelvű végrendeletéből az is kiderül, hogy valószínűleg nem volt saját családja, mert a kézzel írt papírban leggyakrabban előforduló név Deák Zsuzsanna házvezetőnőé, akivel nyilván jó kapcsolatot ápolt, és aki Hofer fiú- és lánytestvérével közösen a javait (és a tartozásait) örökölte. A ház 1906-tól már Ernő nevű testvérének lánya, kiskorú Hofer Hedvig és b. társai nevén van, aki Freyburgban él, tehát a ház ügyeit, már csak a kora miatt is nyilván mások intézik helyette. 1912-től Scheyndelmann Károly és neje lesz a tulajdonos, utánuk pedig Joó Béla következik. De a szomszéd telkeken is van bőven változás. Jobb oldali szomszédjában, a Váci út és a Szobor utca sarkán, a Madarász utcáig nyúló telken épült fel a Willax Kávé Rt gyára 1909-ben. Őket a Bruno Izzófény Rt, majd 1920-ban a Magyar Szaruárugyár követte, 1932-ben pedig a Vatea Rádiótecnikai és Villamossági Rt. alakította át a meglévő épületeket igényei szerint. 1943-ban a Magyar Philips Művek Rt nyújt be átalakítási terveket, rajtuk egy csodás, modern homlokzat, szobrokkal és a cég neve olyan világszép betűkkel írva, hogy ha a mai lakatlan, lepusztult épületcsoportra gondolok, ami a Szobor és a Madarász utca sarkán áll és ahol hajléktalanok próbálnak meg élni, akkor tényleg nagyon bánatos leszek. A Philips-et az ötvenes években a Magyar Adócsőgyár váltotta. A másik oldalán, a mai 173-as szám alatt a század elején Beschorner A. M. fiai ércöntödéje állt, aztán később, már a huszadik század második felében az Angyalföldi Zsinórgyár, most részben üres telek.

sam_5693b.jpg

sam_5703b.jpgforrás: Budapest Főváros Levéltára, Tervtár

A sokat látott épület a válságnak köszönheti, hogy még áll. Az önkormányzat 2008 áprilisában tett közzé pályázati felhívást az ingatlan értékesítésére, ebben még 2010 decemberét jelölték meg szanálási határidőként és 2014 végéig kötelezték volna a pályázót a telek beépítésére. Az ingatlant még az év júniusában árverés útján értékesítették is, a kikiáltási áron (650 millió forint) kelt el. Aztán jött 2008 szeptembere a pénzügyi válsággal és a befektető visszalépett. Az adásvételi szerződést 2011 augusztusában szüntették meg, ebben az áll, a vagyonkezelő „az ingatlant leszanálta, a bérlőket az épületből elhelyezte.” A házban 55 lakás és 2 nem lakás céljára szolgáló helyiség volt. A kiürítés befejezett tény, talán már meg is van az új befektető, az ingatlanpiac újra fellendült, nem hiszem, hogy sokáig marad érintetlen.

sam_4970b.jpg

sam_4972b.jpg

sam_4985b.jpg

sam_4992b.jpg

A Váci út 171 tanúépület, megmutatja, milyen volt Angyalföld, milyen bérházak álltak 120 évvel ezelőtt a gyártelepek között. Tény, hogy az erős forgalom miatt nem ez a legideálisabb hely lakásvásárláshoz és nem vitás, hogy fejlődnie kell a városnak, az elavult, korszerűtlen épületek át kell, hogy adják a helyüket újaknak. De már most is túl sok a félig üres irodaház, a kiadó táblák kiszúrják a szemünket, ha végighajtunk a Váci úton. Mi maradna a városból, ha mindent lebontanánk, ami nem műemlék? A Váci út régi lakóházai kevesen maradtak, amíg nem késő, legalább nézzük meg őket magunknak. 

sam_5000b_1.jpg

1890b_1.jpgA jobb sarokban Hofer Ottó levele ajánlásként a Waterbury órák hirdetésén. Forrás: Hungaricana.hu

FRISSÍTÉS, 2020. április 14.
Az Építészfórumon megjelent cikk szerint tényleg csoda történt, mert a jelek szerint nem bontják le a házat, hanem elkezdték a felújítást! Lásd : https://epiteszforum.hu/szinte-csoda-regi-epuletet-mentenek-a-vaci-uton
Kapcsolódó bejegyzések:

Ha tetszett a  bejegyzés és szívesen látnál még több képet és tartalmat, 
itt csatlakozhatsz a blog Facebook oldalához.
Az oldalon publikált fényképek nagy része a sajátom (ellenkező esetben azt külön jelzem). Saját képeim és az írásaim szerzői joga fenntartva, felhasználásuk KIZÁRÓLAG az írásos engedélyemmel lehetséges. E-mailt a kep.ter.blog@gmail.com címre küldhetsz.
1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kep-ter.blog.hu/api/trackback/id/tr967662020

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

peetmaster · http://nemdohanyzom.blog.hu 2015.07.29. 16:15:04

Én nagyon közel lakom ehhez. Inkább örülnék, ha erre irodaház (és a mögötte álló üres telekre mondjuk pár fa, alá meg parkoló) épülne. Ilyen jellegtelen, tizenkettő egy tucat romból van elég.
süti beállítások módosítása