Még 2012-ben írtam a Népszínház utca 19-ről, Lajta Béla formás ("itt maga az épület a dísz"), de kívülről nem túl jó állapotban lévő ötemeletes lakóházáról, amit rokonai, a Harsányi testvérek számára tervezett 1911-ben. A házról most nem írok, mert az állapotában változás láthatóan nem történt, vagy ha igen, nem látványos, de mivel megint jártam a belsejében, az új képekkel kiegészíteném a régi posztot. 

A Miénk a ház szervez egy sétát a Népszínház utcába, "Díszlet és valóság" címmel, ezen vettünk részt a múlt vasárnap és jártunk be nagyjából egy tucat házat. Ahogy egy másik posztban írtam már, most megerősítem, hogy ez lehetne a város egyik legmutatósabb utcája, én továbbra is sugárútnak látom, csak le kell porolni a kissé megkopott felszínt és benézni a kulisszák mögé, ahogy a séta mottója is sugallja. Az egykori Sertéskereskedő utcában a 19. században még disznóólak sorakoztak, a belvárosból ide száműzték a disznótartást. A helyzet az 1900-as évek első évtizedében változott meg. A polgárosodás és a város terjeszkedése a környék arculatát is drasztikusan megváltoztatta, és olyan épületek nőttek ki a semmiből, melyeknek más városokban talán a csodájára járnának. A szecessziós Budapest akkor még fiatal, de egyedi és felismerhető stílussal bíró tervezői kaptak itt sorra megbízást. A 17. szám alatt például a Révész-Kollár páros - ők nem is egyet -, a 19-ben a zseniális és fiatalon elhunyt Lajta Béla. A 25-ös számút a Vágó fivérek tervezték, de van épület a Löffler fivérektől, és a Málnai Béla által tervezett házat is könnyűszerrel felismerik az építészet kedvelői.

A Népszínház utca 19. belseje ugyanúgy elbűvölt, mint 3 évvel ezelőtt. A történetéről és a benyomásaimról itt írtam, és ugyanitt lásd a külsőről készült és az archív fotókat az építéskori állapotáról. Sőt még a hetvenes évekbeli alkalmi felirat is megvan!

fotó: M.Péter

Az előtérben kisebb meglepetésemre az előző posztból kinyomtatott fotóim fogadtak.

A legnagyobb udvart magában foglaló ház a Népszínház utcában a Vidor Emil-féle, homlokzatán az óriási üvegmozaikkal Róth Miksától. A Kiss József utca sarkán álló hatalmas tömb a kőbányai Polgári Serfőzde megbízásából épült, ezért folyik a sör Gambrinus herceg körül több helyen is a képen. De az utca többi épülete is nagyon klassz, bár a séta közben ránk sötétedett, és a végén már csak sejteni lehetett, hogy milyen formája van a gangnak az udvarból felfelé pillantva. Az utoljára meglátogatott házban Karinthy Frigyes lakott első feleségével, Judik Etellel, aki itt halt meg spanyolnáthában. Karinthy nem sokkal később el is költözött a környékről.

Vidor Emil terve a Kiss József utca sarkán. A képet még régebben csináltam (akkor sütött a nap), azóta felújították az üvegmozaikot.

A 49-es szám, ahol Karinthy is lakott. Fotó : M.Péter

A sok fantasztikus ház között még ilyenek is vannak, mint ez a kis földszintes tanúépület az utca elején, pár lépésre a Blahától. Hihetetlen, hogy túlélte a huszadik századot. Mindenképpen érdemes egyszer rászánni egy délutánt és felkészült vezetővel bejárni az utcát, meghallgatni, hogy miről mesélnek a házak.

Balázsnak köszönöm a sétát, Petinek köszönöm a képeket.